Ennek egyik fő oka a klímaváltozás. A hosszú és tartós éjszakai-hajnali fagyok országszerte komoly károkat okoztak - elsősorban a a csonthéjasok termésében. A hazai kajszi- és őszibarack, valamint a cseresznye ezt nagyon megsínylette, de volt olyan év is, amikor az almát is érintette a kedvezőtlen helyzet

- mondta az InfoRádióban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Országos Kertészeti és Beszállítóipari Osztályának elnöke, Mártonffy Béla.

Szereted a magyar gyümölcsöket? Akkor ennek a hírnek örülni fogsz

Az ajánlások szerint napi legalább 200-250 gramm gyümölcsöt kellene ennie mindenkinek.

Magyarországnak továbbá több technológiai és hatékonysági elmaradottsága is van a nyugati országokkal szemben. A szakember úgy véli, hogy mutatkozik remény arra, hogy ezt a következő időszakban majd be lehet hozni, mivel a kormányzat komoly összegeket fordít a mezőgazdaság fejlesztésére. Ugyanakkor az is komoly gondokat okoz, hogy egyes gyümölcsökből nem megfelelő fajtákat ültetnek a gazdálkodók. 

Fontos megemlíteni, hogy azután, hogy Magyarország csatlakozott az EU-hoz, az akkori kormányzat megszüntette a fajtakísérleteket. Ez azt jelentette korábban, hogy ha külföldről behoztak valamilyen gyümölcsfajtát, amit nem Magyarországon nemesítettek, azt ki kellett próbálni és később ennek alapján lehetett telepíteni idehaza, ha bírta az itteni viszonyokat. Mártonffy Béla, mint magyarázta, ez megszűnt a rossz szemléletváltás miatt, mert világfajtákat akartak hazánkba szánni, amiket aztán be is lehetett hozni. Ezzel pedig az a legnagyobb probléma, hogy ezek a fajták nem Magyarországra lettek nemesítve. Ez oda vezetett, hogy egyre kevesebb termett már belőlük és a gazdáknak is komoly káruk keletkezett.

Ez durva: súlyos fagy csapott le a magyar barackültetvényekre

Jelentős károkat okoztak a tavaszi fagyok a hazai őszibarack ültetvényeken, így az átlagosnál jóval gyengébb termés várható ebben az évben.

A szakember kitért arra is, hogy ezek után beszűkültek Magyarország piaci lehetőségei is. Az ismert okok miatt a szakmai szervezetek sürgetik a technológiaváltást, valamint szorgalmazzák a fajtakiválasztás és a fajtavizsgálatok visszaállítását. A NAK pedig fontosnak tartaná a szövetkezeti rendszer megerősítését is, amelynek nagy hagyománya van az olyan fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokban, mint Dánia, Hollandia vagy éppen Franciaország.