A tojástermelők többféle tartásmód szerint termelhetnek, hiszen a legelterjedtebb ketreces rendszerek mellett az alternatív tartási lehetőségek is adottak. Magyarországon a tojótyúkállomány körülbelül 80 százaléka termel a feljavított ketreces tartásban, a fennmaradó 20 százaléknak jut az alternatív formák valamelyike. Az, hogy a jelenleg alkalmazott tartásmódok közötti szabad választás lehetősége meddig tart, az a szabályozásoktól és a piaci elvárásoktól is függ.

Nemrég hallhatták a termelők, hogy Brüsszel egyelőre levette napirendjéről a ketreces állattartás betiltását és a szigorúbb állatjóléti elvárások bevezetését. Az előzetes tervek úgy szóltak, hogy 2027-ig fokozatosan szűnne meg a ketreces tartás az Európai Unióban. Ugyanakkor korábbi közlések szerint arról is lehetett hallani, hogy áruházláncok 2025-től levennék a polcokról a ketreces termelésből származó tojást, holott a fogyasztók ma egy jól működő jelölésrendszer alapján dönthetnek arról, hogy milyen termelésből származó tojást választanak. Gyakorlatilag minden adott arra, hogy a fogyasztó eldönthesse számára mi a fontos és mi az, ami megfizethető.

A kereslet az olcsóbb tojások felé tolódott

 Az aktuális tojáspiaci helyzettel kapcsolatban Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének (MTTSz) alelnökét Pákozd Gergelyt kérdeztük.

Úgy gondolom, hogy csak ideiglenesen lélegezhetnek fel a termelők, hiszen nem derült ki mit gondol erről konkrétan az Európai Bizottság. Akkor nyugodhatnánk meg, ha a piaci folyamatok alapján kerülne sor bármiféle típusú szabályozásra. Egyértelmű állásfoglalásra lenne szüksége az ágazatnak, hiszen a tojás esetében nagyon fontos az ellátásbiztonság és az, hogy elérhető áron jussanak hozzá a fogyasztók.

Az európai és a hazai piacon is történtek jelentős kapacitásbővítések alternatív tartásban, ugyanakkor olyan helyzetet is látni idehaza, hogy ugyanazon a termelői áron kerül értékesítésre az alternatív termelésű tojás, mint a zárt rendszerekből a feljavított ketrecekből származó tojás. Amíg nem a fogyasztó követeli ki a változást, addig nem lesz hajlandó megfizetni a termelés többletköltségét. Ha pedig  a vásárló nem fizeti meg azt a pluszt, ami szükséges lenne, akkor a termelők azzal fognak szembesülni, hogy csak támogatásokból tudják megvalósítani beruházásaikat.

Bármikor ismét felkerülhet az uniós vezetők asztalára a téma. Reméljük megértik az uniós döntéshozók is, hogy akkor lehet átállni minden termelőnek egy másik, költségesebb rendszerre, ha azt a fogyasztó megfizeti. Nem lehet egy szektornak a létét, fejlődését támogatásokra alapozni.

Az árstop után

Hogy megvalósul-e az áruházláncok azon törekvése, hogy 2025-től kizárólag alternatív, mélyalmos vagy volieres rendszerben előállított tojást forgalmaznának, azt nehéz lenne megjósolni.

Nem ismerjük az áruházláncok jelenlegi szándékait, a közelmúltban ezzel kapcsolatos újabb információt nem közöltek az ágazat számára. Ugyanakkor a közelmúltban látott folyamatok azt mutatják, hogy a minél alacsonyabb költséggel előállított tojások után nőtt meg inkább a kereslet, nem pedig az alternatív termelésből származó tojások iránt. Kétségtelen, hogy az árstop a tojáskereskedelem piacát is átrendezte.

A kormány 2021 végén árstopot vezetett be több alapvető élelmiszerre, köztük a tyúktojásra is.  Augusztus elsejével ugyan megszűnt az intézkedés, de a kereskedelmi árképzés jelenleg is szabályozott.

A nagyobb áruházláncoknál, ahol az éves árbevétel meghaladta 2021-ben az 1 milliárd forintot, továbbra sem lehet drágábban értékesíteni a tojást, mint a beszerzési ár.

A kisebb kereskedők ugyan magasabb áron értékesíthetnek, de akik kizárólag tojással foglalkoznak azok hátrányba kerültek, hiszen ők az elszenvedett veszteségeiket nem tudják más termékekre szétteríteni, így nyilván drágábban kell adniuk a tojást.

A Tojásszövetség alelnöke szerint a közelmúltban jellemzően az áruházláncokat preferálták jobban a fogyasztók. Széles skálát tekintve most valahol az 50-80 forint körül lehet a boltok polcain tojást találni.

Mondhatni, hogy az árstop kivezetése óta valóban csökkent a tojás ára, van ahol elég jelentősen, hiszen nemrég még a 100 forint volt a megszokott ár.  Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a ketreces tartásból származó étkezési tojás (M+L) csomagolóhelyi ára 59,42 forint/darab volt 2023 első harminchat hetében, ami 55,9 százalékkal haladta meg a 2022. év azonos időszakának átlagárát. Ezen belül az M méretosztályú, dobozos tojás csomagolóhelyi ára 56,1 százalékkal 61,7 forint/darabra, az L méretosztályú, dobozos tojásé 58,9 százalékkal 71,64 forint/darabra nőtt. Az M-es tálcás tojás csomagolóhelyi ára 57 százalékkal 55,13 forint/darabra, az L-es tálcás tojásé 54,2 százalékkal 59,67 forint/darabra emelkedett ugyanekkor. A mélyalmos étkezési tojás (M+L) csomagolóhelyi ára 66,46 forint/darab volt 2023 első harminchat hetében, ami 58,3 százalékkal haladta meg a 2022. év azonos időszakának átlagárát - írja jelentésében az AKI.

Amikor nagyon meglódult a tojás ára, akkor egyértelműen láttunk, visszaesést az alternatív tartásból származó tojás kereslet iránt. Az elmúlt időszakban egyértelműen az ár dominált, természetesen vannak, akik továbbra is, akik az alternatív termelésből származó tojásokat preferálják, de a számuk összeségében csökkent. Kérdéses, hogy mi lesz később, amikor helyreáll a gazdasági környezet

– fogalmazott Pákozd Gergely.

 A NAK által még 2020-ban kiadott tanulmányából kiderül, hogy egy esetleges „ketrec betiltás” beruházásigénye Magyarországon hogyan alakulna. Akkor a szakértők a következőképpen számoltak:

• 4,3 millió tyúk (férőhely) 80%-a (mert a tartásmódokat illetően hazánkban ilyen arányt képivisel az EU-konform ketreces tartás) = 3,44 millió tyúkférőhely x 15 EUR = 51.600.000,0 EUR = 17,2 Mrd Ft
• 1,72 millió jércenevelő felület x 13 EUR= 22.360.000,0 EUR= 7,46 Mrd Ft

 Ez összesen: 73.960.000,- EUR = 24,66 Mrd Ft

Érzékelhető, hogy nem csak a fejlettebb nyugat-európai országokban, de belföldön is megvan az igény az állatbarát termelési rendszerekből származó tojásokra, de a hazai lakosság többsége még mindig az olcsóbb tojásokat keresi, ezért Magyarországon továbbra is szükség van minden egyes tartásmódból származó tojásra.

Emelkedő termelői árak

A tojáspiac egyik legnagyobb szereplőjeként ismert Farm Tojás Csoport jelenlegi kapacitása nyolcszázezres nagyságrendű tojótyúkállományt tesz ki, de a terveik szerint a jövő évre elérik az egymilliós kapacitást.  A tojótyúkállományuk több mint fele alternatív tartásban van és ebbe az irányba történnek a jelenlegi fejlesztéseik.

Egyelőre úgy tűnik levették a napirendről a ketreces rendszerek tiltását, de hogy melyik áruházlánc mikor szünteti meg a ketreces tojás forgalmazását azt konkrétan mi sem tudjuk. Nincs ez még véglegesen eldöntve, nagyfokú bizonytalanság van több téren is, így elég nehéz tervezni. Sok hatás érte mostanában a tojáspiacot, jelenleg azt tapasztaljuk, hogy jelentősen megnőtt a tojásfogyasztás

- mondja Kertész Tamás a győri székhelyű Farm Tojás Kft. ügyvezető igazgatója.

A cégcsoport vezetője szerint a vásárlók észrevették, hogy a tojás ára jelentősen lecsökkent, hiszen sokáig 80-140 forintos áron vásároltak a különböző típusokból, most jellemzően inkább 50-70 forint körül jutnak hozzá. Tény, hogy az olcsóbb termékek felé fordultak a fogyasztók, így újra nagyon népszerű lett az S-es tojás, sorban vezetik be az áruházláncok a palettáikra.

Emellett azt is tapasztalták, hogy jelentős a kereslet az L-es méretű tojásokra is, pedig azok jellemzően a magasabb árkategóriájú tojások,  így tehát úgy tűnik, mintha kettévált volna a piac. Van egy réteg, amely szigorúan a legolcsóbbat veszi és van egy másik kör, aki azt mondja, hogy mivel most nem olyan nagy a differencia az olcsóbb ketreces tartás és a legdrágább mélyalmos tojás között - mivel mindegyiknek lejjebb ment az ára - ezért most inkább kifizeti azt a 20-30 forintos különbséget.

A termelői árak augusztus óta emelkednek és azt látjuk, hogy ez az emelkedés októberben is kitarthat. Hogy ez a fogyasztói árakat fogja-e befolyásolni vagy a kereskedelem lenyeli ezt a termelői áremelkedést, azt nem tudjuk megmondani. Egyelőre azt látjuk, hogy van egy nagyon éles verseny a piacon, az áruházláncok próbálnak minél kedvezőbb fogyasztói árakat biztositani és ennek egyértelműen a fogyasztó a nyertese

– fogalmazott Kertész Tamás