Egy szennyvíztisztító-telepről egy Taksony melletti mezőgazdasági területre kerülő tisztított szennyvíz a kiindulópontja annak a fásításnak, amelyet a Pilisi Parkerdő Zrt. valósított meg az elmúlt két évben. A Taksony lakott övezetének közvetlen határában található 40 hektáros mezőgazdasági rendeltetésű terület elsődlegesen a közeli szennyvíztelepről kikerülő, teljeskörű tisztításon átesetett víz szikkasztását szolgálja. A „szikkasztás”, azaz a területre kerülő nagy mennyiségű víz kezelésének egyik leghatékonyabb, biológiai alapú megoldása a nagy nedvességigényű fafajok „bevetése”.

Kétmillió fának keresnek helyet Magyarországon - Működhet az ötlet?

Négy éve született meg a 10 millió Fa közössége, kezdeményezésük sikeres, hiszen évről évre egyre több fát ültetnek önkéntesek segítségével.

Ilyen fafaj a nemesnyár, amely gyors növekedése miatt rövid idő alatt nagymennyiségű vízfelvételre képes, amelyet részben felhasznál, másrészt pedig nagy méretű levelein keresztül elpárologtat. Ez a párologtatás jótékony hatást gyakorol Taksony klímájára, csökkentve a nyári kánikulák okozta hőséget, vagyis az új fával borított terület lokális klímavédelmi funkcióval rendelkezik. A térségben található homoktalajok miatt jelentős a szélerózió és ezáltal szálló por szennyezés is, amelyet a nagy kiterjedésű fásított terület jelentősen képes csökkenteni, ami a környező települések életminőségét javítja, azaz levegőminőség védelmi szolgáltatást is nyújt. A szakemberek megfigyelése alapján a fás, vizes területen a biodiverzitás növekedése is elindult, egyre nagyobb tömegben jelennek meg a különböző kétéltű és hüllőfajok képviselői, valamint növekedett a vízi életmódhoz kötődő szárnyasok (bíbicek, vadkacsák) és a védett ragadozó madarak (vércsék, ölyvek, réti sas) egyedszáma is. Így a terület igazolhatóan természetvédelmi szerepet is betölt.

A taksonyi fásítási program azért izgalmas, mert egy kommunális problémát, nevezetesen a szennyvíztisztítóból kikerülő többletnedvességet használjuk fák segítségével lokális klíma- és levegőminőségvédelmi, illetve természetvédelmi feladatok ellátására. Ha ezt végiggondoljuk, modellértékű szennyvízhasznosításra sikerült megvalósítanunk egy példát, amelyben a kommunális szennyvíz ökológiai és klímavédelmi forrásként hasznosul

- hívta fel a figyelmet Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója.