Öt év alatt 7 százalékkal csökkent a vörösbor fogyasztása Magyarországon a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa szerint. Ugyanakkor a magyar piac láthatóan nem képes befogadni a hazánkban megtermelhető, még viszonylag limitált mennyiségű prémium minőségű vörösbort sem
– foglalta össze a helyzetet csütörtöki sajtótájékoztatóján Szűcs Róbert, a villányi Jammertal Borbirtok tulajdonosa.
Nehéz helyzetben a minőségi bor
A cégvezető szerint óriási marketinghátrányban van a magyar vörösbor: a külpiacok alig érdeklődnek a magyar termékek iránt. A gyakorlatban nem éri meg az átlagosnál többet invesztálni kiemelkedő minőségű borokba, az olcsóbb produktumok irányába tolódik a piac, a fogyasztó viszont elfordul a nem megfelelő élvezeti értékű boroktól.
Úgy látja, kialakult egy ördögi kör: a borászatok nem fektetnek minőségi termékekbe, a fogyasztó egyre nehezebben ér el ilyen tételeket. Nem véletlen, hogy a rozé és a fehérbor előretör az olcsó kategóriában: ugyanazért az árért sokkal élvezhetőbb, befogadhatóbb, mint a vörösbor. A prémium termék valódi árát pedig nem hajlandó megfizetni a vevő.
Ezzel párhuzamosan az infláció és a munkaerő drágulásának erős hatása van a Európa hagyományos vörösbortermelő vidékeire. Tapasztalatai szerint Toszkánában az afgán, Franciaországban a lengyel vendégmunkások végzik a manuális munkát.
Jótékony hatással van Villányra a klímaváltozás
Szűcs szerint a klímaváltozás ugyanakkor pozitív hatása van a magyar kékszőlő termelésére: a száraz, hosszú ősznek köszönhetően 2016 óta minden évjárat alkalmas volt prémium vörösbor termelésére, Villány ennek a folyamatnak az egyik európai nyertese lehet. Ugyanakkor Magyarország ár-érték arányban még mindig jól áll: olcsóbban lehet magas minőségű borokat előállítani.
A cégvezető a kitörési lehetőséget az export növelését látja a prémium vörösborok esetében: a Jammertalnál tudatosan építkeznek a nemzetközi – többek között francia, német - borversenyeken elért magas helyezéseikre és a világszerte elismert szakírók, borkritikusok minősítéseire.
Ugyanakkor élesen kritizálta a borvidéki és az országos bormarketing szervezeteket, akik szerinte ezeket az eredményeket gyakorlatilag egyáltalán nem kommunikálják, kevés figyelem irányul a Villányi borvidékre.
A térségben jelen van a kiemelkedő minőségű alapanyag és a csúcstechnológia, ugyanakkor hiányoznak az elhivatott szakemberek, ezért sikerül csak keveseknek a nemzetközi elithez mérni a borvidék tételeit – tette hozzá.
Exportpiacokon is felfigyeltek rájuk
A borászat értékesítési stratégiájának része, hogy a már piacon levő tételeiket nem diszkontálják, azaz nem lehet találkozni akciókkal, árengedményekkel – csak az előzetes megrendeléseknél, előjegyzési kampányoknál. Ez a koncepció egyébként sikeresnek mondható: vásárlóik 15-20 százaléka magyar, egyéni vevő, azaz közvetlenül a borászattól vásárol.
Szűcs Róbert az Agrárszektor kérdésére elmondta, hogy Kínába irányuló exporttevékenységük 2019-ig nagyon erős volt, de megbicsaklott. A nemzetközi eredmények után Németországba, Ausztriába, Svájcba, Nagy-Britanniába és az orosz piacra szállítanak. Biztató az exportfolyamat, ennek szélesítésén dolgoznak: már az olasz piacról is van érdeklődés. Kiemelte, hogy fontosak a partneri kapcsolatok más borászatokkal.
Problémás éttermek
Magyarországon a minőségi alapboraik is népszerűek az olyan nagy láncoknál, mint a Lidl, Auchan, vagy a Spar. A Horeca szektort, azaz az éttermi fogyasztást Magyarországon „sötét lyuknak” nevezte: mint mondta, a fogyasztás nagy részét a budapesti gasztropiac viszi el, egy-két nagy beszállítóval. Ezeknek a láncoknak az az érdekük, hogy minél több palackot minél magasabb egységáron forgalmazzanak. Kritizálta a legmenőbb éttermek borlapjait is, például azt a hozzáállást, hogy ugyanannak a bornak több évjáratát is ugyanazon az áron forgalmazzák. Nehéz betörni a szektorba, állítása szerint több menedzsert is letiltottak arról, hogy független borpiaci szereplőkkel kerüljenek kapcsolatba.
Fotó: Szmodits Balázs