Lassan a végéhez közelednek az őszi vetési munkálatok a földeken. És bár az elmúlt hetek csapadékos időjárása az ország legnagyobb részén megfelelően átáztatta a talajokat, azért maradtak olyan területek is, ahol a korábbi aszályos időjárás miatt gondok voltak a talajelőkészítéssel. A gazdáknak ugyanakkor egyre nagyobb károkat és fejfájást okoznak a mezei pockok, amelyek a tavalyi hosszú ősz, az enyhe, száraz, csapadékszegény tél és a korai tavaszodás kedvező feltételeinek hatására rendkívüli módon elszaporodtak a földeken. A helyzet annyira súlyos, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) - a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kérésére - megemelte az engedéllyel rendelkező, mezei pockok elleni védekezésre használt készítmények kihelyezhető mennyiségét. Azonban továbbra is tilos a fertőzött területek felületi kezelése, a védekezésre használt készítmény csak a mezei pockok járataiba juttatható be.
A NAK a közelmúltban felmérte azokat a területeket, amelyek a leginkább érintettek a pocokfertőzésben: az adatokból jól látható, hogy az invázió vagy fertőzés a déli vármegyékből terjed fokozatosan észak felé. A rágcsálók a legnagyobb problémát azonban Békés, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében jelentik. A helyzet komolyságát jelzi, hogy a visszajelzések szerint Békés vármegyében az egyes kultúrák vetésterületében jelentős visszaesések várhatóak a pocokinvázió miatt.
A tavalyi évvel ellentétben idén már nem voltak olyan körülmények, amelyek az egekbe lökték volna a műtrágyák árát. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) elemzése szerint 2023 harmadik negyedévében az értékesítési átlagárak 50%-kal mérséklődtek az előző év azonos időszakához képest, ezzel szemben a növényvédő szereké 3-68%-kal nőtt ugyanezen időszakban. A felmérések szerint a július-szeptember közötti időszakban a tavalyihoz képest mintegy 66%-kal több műtrágyát, valamint két és félszer több növényvédő szert vásároltak a gazdák.
Fordulat a piacon: elképesztő, mennyi műtrágyát vettek nyáron a magyar gazdák
De hogyan is látják maguk a gazdák a helyzetet? Milyen tapasztalataik voltak a talajelőkészítés és a vetés során? Az Agrárszektor ennek járt utána.
A Fejér vármegyei Enyingi Agrár Zrt.-nél már befejezték az őszi árpa vetését, amely 421 hektár lett, de a búzából még 440 hektár hátra van - tudtuk meg Szilárdi Józseftől, a vállalat növénytermesztési főágazatvezetőjétől. A szakember szerint ez körülbelül 75%-os készültségnek felel meg. Az időjárást illetően a növénytermesztési főágazatvezető elmondta, hogy a korábbi esők ugyan hátráltatták a munkákat, de a korábban elvetett növényeknek jót tett a lehullott csapadékmennyiség. Ezzel együtt sok felszíni munkát nem tudtak elvégezni a mintegy 70 milliméternyi lehullott csapadék miatt. A pockok is komoly problémát okoznak a vállalatnak, összesen 4-500 hektáron kellett pocokirtást foganatosítaniuk - mondta el Szilárdi József. A szakember a műtrágyák vásárlását és felhasználását illetően elmondta, hogy a kálisó és a foszfát ára nőtt, ugyanakkor idén olcsóban tudtak nitrogénműtrágyát venni, ami kiegyenlítette a másik két műtrágya áremelkedését.
A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Jászapáti 2000. Mezőgazdasági Zrt. növénytermesztési és üzemeltetési igazgatója, Nagy Miklós az Agrárszektor kérdésére elmondta, hogy idén ősszel 2200 hektáron vetettek őszi kultúrákat. Az árpa vetésével már végeztek, a durumbúza esetében 95%-nál vannak, a búzánál pedig 60%-os a készültség. A szakember elárulta, hogy a térségben tapasztalt aszály hátráltatta a talajelőkészítést, egy hónappal ezelőtt még nem tudtak normális talajt készíteni a vetésekhez. Ez az akadály mostanra azonban elhárult, nem úgy, mint a kártevők jelentette kihívás. Nagy Miklós elmondta, hogy rengeteg mezei pocok van a földeken, de a mostani esők valamennyit gyérítettek rajtuk. Az inputanyagokat illetően a cég növénytermesztési és üzemeltetési igazgatója úgy fogalmazott, hogy idén kicsit bátrabbak voltak, és nemcsak nitrogént, de komplex műtrágyákat is tudtak vásárolni. A tavalyinál valamivel többet szereztek be, így ebben a szezonban az alkalmazott technológiáknak megfelelő mennyiségű műtrágyát tudnak majd kijuttatni a földekre. Nagy Miklós hozzátette, hogy mivel a vállalat állattenyésztéssel is foglalkozik, szerves trágyával és hígtrágyával is rendelkeznek. Ezek mostanra felértékelődtek, sokat használtak fel belőlük.
Zoványi György, a Fejér vármegyei Mezőfalvai Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Zrt. növénytermesztési igazgatója elmondta, hogy a körülbelül 3700 hektárnyi szántóföldből még körülbelül 400 hektár van hátra, 42 hektáron vetettek árpát, 1238 hektáron búzát, 457 hektáron durumbúzát és 430 hektáron tavaszi sörárpát. A szakembertől megtudtuk, hogy a csapadékos időjárás meglassította a munkákat, és a mostani hullám meg is állította őket néhány napra. A szakember szerint ugyanakkor nincs ezzel semmi baj, a talajnak kell a víz. Zoványi György elmondta, hogy a mezei pockok náluk is jelen vannak, most fognak védekezni ellenük a búzában, a lucernában és a repcében. A műtrágyák beszerzését és felhasználását illetően a szakember úgy fogalmazott, hogy idén többet vásároltak, mint egy évvel korábban. Az őszi felhasználású műtrágyák, a foszfor és a kálisó mennyisége növekedett, ám nitrogént még egyáltalán nem vásároltak, azzal kivárnak tavaszig.
