A Portfolio Agrárszektor 2023 Konferencián megrendezett kerekasztal-beszélgetés során a szakértők egyetértettek azzal, hogy a hazai élelmiszeripar sok problémával küzdött a Covid, a háború és az energiaválság miatt, az árak azonban stabilizálódni látszanak. A piac kezdi magát beárazni, és, miután teljesen stabilizálódni tudott, akkor vissza is fog rendeződni. Persze, nem a 2020-as szintre, de a helyzet 2022-höz képest jelentősen javulhat. Kovács Herman, a NAGISZ csoport vezérigazgatója ugyanakkor kiemelte, az inputárak továbbra is meghatározóak lesznek, valamint az energia és a munkaerő is kulcskérdés lesz. Mindemellett pedig a kereslet-kínálat is meghatározó és az exportpiacunkat is jelentősen erősítenünk kellene.
A világ lakossága nő, enni pedig kell. Azt gondolom, hogy a hatékonyság nagyon fontos. Az élelmiszer ára mindig kulcsfontosságú. A Covid ideje alatt láthattuk, hogy a globális élelmiszer-ellátás igen törékeny is tud lenni. Nehezen jutott A-ból B-be egy alapanyag, Magyarország kitörési pontját is ebben látom. Legyünk jók vagy a legnagyobbak valamiben. Az integrálódás ebben kiemelt szerepet kapna, hiszen kis országként így lehetünk versenyképesek
- mondta Kovács Herman.
Szabó Ákos, a Tranzit Csoport vezérigazgatója, mint fogalmazott, a logisztika nagyon fontos, Magyarországnak ez viszont nem épp optimális, hiszen kikötőnk nincsen, ami más országokkal szemben hátránynak bizonyul.
Nagy hátrányunk az is, hogy nincs megfelelő méretű gazdaság és élelmiszeripar itthon. Kis ország vagyunk, így az persze nem várható el, hogy piacvezetők legyünk. De, ha például van egy nagy feldolgozó, akkor tud versenyképes ajánlatokat tenni a diszkontoknak. Partiba kell lenni. Ez az a hátrány, ami jelenleg üti a magyar élelmiszeripart. Ha vannak „nagyok”, akkor lehet ütőképesnek lenni. Ez történhet akár integrációval is, így tudunk piacra lépni. Azt viszont fontos kiemelni, hogy nagy előnyünk maga a mezőgazdaságnak és a munkának a szeretete. Az ágazati szereplők szívesen kelnek fel reggel 4-kor az állataikhoz vagy éppen nyáron az aratáshoz
- vélekedett Makai Szabolcs, a Talentis Agro Zrt. vezérigazgatója.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke szerint a legnagyobb gond a vízháztartásunkban rejlik:
A Duna majdhogynem hajózhatatlan, mi pedig nem is duzzasztjuk. Óriási probléma, hogy a két folyónk, a Duna és a Tisza elviszi a vizet az országból. Rendkívül nagy versenyhátrány, klimatikus és hajózási szempontok miatt is.
Szabó Ákos a kerekasztal-beszélgetés során kitért arra is, hogy ha nemzetközi versenyben szeretnénk részt venni, akkor társulni kell akár. Nem elég nagynak, jónak és minőséginek is kell lenni.
Ami hátrány, és úgy gondolom, hogy 30 éve próbáljuk helyrehozni az az, hogy a rendszerváltás óta a növénytermesztés és az állattenyésztés teljesen különvált. Újból össze kellene ezt rakni, így lehetne az integráció hatékony és jó véleményem szerint.
Varga Csaba, a Nitrogénművek Zrt. szaktanácsadó és fejlesztési főmunkatársa úgy véli, hogy a feldolgozóiparban is vannak komoly hiányosságok, és ezen is kellene fejleszteni. A szállítás is nagy hátrány, hiszen nincsen folyó, tenger Magyarországon, ezért idehozni és innen elvinni is nehéz bármilyen terméket. Emellett a baromfi -és a sertéstermékek feldolgozását is nagyon kellene fejleszteni idehaza.
A gabonát is jobban fel kellene dolgozunk, hiszen, ha így folytatjuk, gyakorlatilag belefulladunk
- hívta fel a figyelmet Győrffy Balázs, amivel Makai Szabolcs is egyetértett.
Szabó Ákos szerint a román, szlovák, cseh piacon van keresni valónk, erős piaci potenciál lehet.
Én is úgy gondolom, a környező országokban valóban vannak még kiaknázatlan lehetőségek
- vélekedett Harsányi Zsolt, az AXIÁL Kft. tulajdonos-ügyvezetője.
Varga Csaba, mint mondta, lenne előnye annak, ha magasabb hozzáadott értékű termékeket tudnánk értékesíteni. Akkor akár léphetnénk Kína felé is, ahová jóáron lehetne eladni termékeket.
Importnyomás alatt vagyunk. Az árérzékeny fogyasztók infláció idején még jobban igénylik az olcsóbb termékeket és visszafogják a fogyasztásukat. Egy jobb gazdasági környezetben, ahol a reálbérek emelése bekövetkezik, ez valamilyen szinten vissza fog rendeződni. Kérdés, hogy mindehhez hogyan tud majd igazodni a magyar feldolgozóipar. A Covid és a háború előtt már javuló tendenciákat lehetett látni, ez viszont most megfordult
- fogalmazott Győrffy Balázs.
Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy az áruházak is versenyeznek a vevőkért. Varga Csaba szerint például nem csoda, hogy beáramlik az import az országba, mivel kevés hazai feldolgozott termék van itthon. Győrffy Balázs azt látja, hogy azok az ágazatok nagyon kitettek, ahol klasszikus levezető csatorna vagyunk. Egy esetleges nyugati túltermelés esetén nálunk csapják le a felesleget.
A túltermelést, ahol le kell vezetni, hazánkat előszeretettel választják. Számos példát hallhattunk ezzel kapcsolatban mostanában. A méretünkből fakadó problémáinkat nagyon nehéz kiküszöbölni, de a fogyasztói tudatossággal és a termelésnöveléssel sokat lehetne segíteni ezen.
A szakértők mind egyetértettek azzal, hogy a hazai élelmiszeripart integrációval, hatékonyságnöveléssel és koncentrációval lehetne jelentősen fejleszteni. Ha mindezt sikerülne megoldani, akkor felvehetjük a versenyt a versenytársakkal szemben is.
A Portfolio Agrárszektor 2023 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:
Képek forrása: Portfolio
