A 2021-ben alapított Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) ügyvezető igazgatója, Petri Bernadett a Portfolio Agrárszektor 2023 Konferencián elmondta, hogy az intézményt azért hozták létre, hogy segítsen a magyar vállalkozásoknak, szervezeteknek, önkormányzatoknak megismerni az Európai Unió szakpolitikai céljait és a közvetlenül lehívható forrásokat. Petri Bernadett beszélt arról is, hogy a Közös Agrárpolitika és a kohéziós alapon kívül még közel 400 milliárd eurónyi lehívható forrás van, amely egy új prioritások névvel fémjelzett közvetlen alapba tartozik. Ez több részből áll, több program van benne, mint például a Horizon Europe, a Szomszédsági Politika, a Digitális Európa Program, de ezek közül mindegyiknek lehet agrárvonatkozása, mindegyikre pályázhatnak az agrárium szereplői is. Petri Bernadett beszélt arról is, hogy a mezőgazdaságban a jövőben az adat lesz az egyik legfontosabb erőforrás. Mint fogalmazott, minél több adattal rendelkeznek a termelők, annál fejlettebb mezőgazdaságot tudnak megvalósítani, a közvetlen kezelésű források pedig támogathatják a folyamatot.

Ebben mi implementációs tanácsadással tudunk segíteni, illetve külön megállapodás alapján minőségbiztosítással

- mondta Petri Bernadett.

Miért jelentősek ezek a közvetlen források?

Bene Dániel, a MFOI tanácsadója rámutatott, hogy az uniós célkitűzések megvalósításához is kellenek források, amire a KAP-on kívüli közvetlen források kiválóan alkalmazhatóak. Mint mondta, a hagyományos támogatási programokkal ellentétben itt nem szektoriális pályázatok vannak, hanem célok. Az agrárium szereplői így más szektorok szereplőivel közösen tudnak benyújtani pályázatokat, sőt, más tagállamokkal, tagállamokon kívüli szereplőkkel is lehetséges ilyen forrásokra pályázni. Friedrich László, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) tanszékvezetője elmondta, hogy sok ilyen projektjük van, némelyik már le is zárult.

Nem kell megijedni: rengeteg forrás van, de ebből a magyarok csak keveset vesznek igénybe. Itt viszont olyan témák vannak, amik mellé bárki be tud állni

- mondta Friedrich László.

A tanszékvezető az előnyök között említette az együttműködés erősítését. Maróti Miklós, a AgroVIR Kft. ügyvezetője elmondta, hogy ők még nem pályáztak ilyen forrásra, pedig a rendszer olyan lenne, mintha rájuk szabták volna. Az viszont nem tetszett nekik, hogy vagy egy nemzetközi konzorcium tagjának kell lenniük hozzá, vagy pedig többször is be kell adniuk ugyanazt a pályázatot, mire nyernek valamit.

Varga Péter Miklós, a Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesület alelnöke ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy nem csak nemzetközi partnerségek nyerhetnek a pályázaton, vannak olyan kiírások is, amelyek nemzeti szinten is tudnak működni. A szakember szerint ma már egyébként sincs olyan, hogy csak mezőgazdaság, mert ehhez kell informatika, biológia, adattudomány.

Egy szimplán mezőgazdasági végzettségű ember ma már nem tud elvezetni egy üzemet

- jelentette ki Varga Péter Miklós.

Weibel Balázs, a Cubilog Kft. ügyvezetője arról számolt be, hogy ők már nyertek ilyen közvetlen forrást, az élelmiszeriparban, konzorciumban egy tojásfeldolgozóval. A szakember elmondta, hogy a támogatás úgynevezett cascade funding-ban valósult meg: a cég elnyerte a Horizon 2020-as forrást, amit aztán szétosztott a nemzetközi konzorcium tagjai között. Weibel Balázs is mindenkit arra biztatott, hogy bátran induljon ilyen pályázaton, bár azt elismerte, hogy ezeken jellemzően csak kisebb összegeket lehet elnyerni.

Hogyan érdemes elkezdeni?

Bene Dániel elmondta, hogy az MFOI figyeli, kik indultak, hogyan pályáztak, hányszor nyertek, de nézik a pályázatokat is. A szakember szerint első körben célszerű olyan konzorciumvezetőt találni, aki már nyert ilyen pályázatot. Azt azonban Bene Dániel is elismerte, hogy

a közvetlen uniós pályázatoknál nagy esély van arra, hogy az ember nem nyer első alkalommal, de minden egyes beadással nő a siker esélye.

Friedrich László rámutatott, hogy a közvetlen források megpályázása során nem szabad egyedül, szigetként gondolkodni. A tanszékvezető úgy látta, hogy a pályázat sikerességét növeli, ha a konzorcium tagjai a teljes ellátási láncot – termelő, feldolgozó, logisztika – lefedik. A szakember beszélt arról is, hogy ezeknek a pályázatoknak a nyelve az angol, a kevésbé bátrak gondolkodhatnak abban, hogy határon túli, magyar társakat keresnek, mert csak Brüsszel felé kell angolul kommunikálni. Ezzel kapcsolatban Bene Dániel hozzátette, hogy a külföldi cégek innovatívabbak, sok köztük az olyan, aki már volt konzorciumi tag vagy vezető. A szakember szerint a lengyelek annak is köszönhetik a sikerességüket, hogy nagyon érdeklődőek az új lehetőségek iránt, és nem félnek kipróbálni az új lehetőségeket.

Ezeket a pályázatokat nem traktorvásárlásra írják ki

Azzal kapcsolatban, hogy mire lehet pályázni, Bene Dániel elmondta, hogy ezeknél nem az a cél, hogy az ember létrehozzon egy csomagolóüzemet, de ha egy fenntartható csomagolóüzemet akar megalkotni, az már belefér a célkitűzésekbe. Mint mondta, vannak olyan beruházások, amik beleférhetnek, de nem erre vannak kitalálva. Ezzel kapcsolatban Weibel Balázs elmondta, hogy a tojásfeldolgozós projektnél a szenzorok beszerzése például illeszkedett a célkitűzésekhez. A szakember rámutatott, hogy a pályázatoknál a hatékonyságnövelés és az innováció számít fő elvárásnak.

A pályázat megírásakor több célt fogalmaztunk meg: költséghatékonnyá tettük az üzemet, fejlődtünk a minőségbiztosításban, egyszerűsítettük az adminisztrációt, vagyis hatékonyságnövelést hajtottunk végre

- mondta Weibel Balázs.

Maróti Miklós szerint a mezőgazdaságban jelenleg van elég adat, de nagyon nehéz használható információt csinálni belőle. Jelenleg még inkább különálló adattömegek vannak, amivel nem lehet mint kezdeni. Ahogy fogalmazott,

a fenntarthatóságot még nem számszerűsítették. De ha ez megtörténik, akkor fontos lesz a termelők számára.

A Portfolio Agrárszektor 2023 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

Képek forrása: Agrárszektor