Válaszút előtt állnak a hazai kertészetek, hiszen mára egyértelművé vált, hogy csak az intenzív, illetve a nagy termésbiztonságot nyújtó termelési megoldások lehetnek sikeresek a piacon.

Az ágazat szereplőinek reagálniuk kell a klímaváltozás kedvezőtlen hatásaira, fajtaváltást kell végrehajtaniuk és alkalmazniuk kell a modern gazdálkodást meghatározó, korszerű precíziós és digitalizációs eljárásokat is a zöldség-és a gyümölcstermelésben egyaránt. Az Agrárszektor konferencián a témában megrendezett szekció áttekintette a kertészeti ágazat piaci helyzetét és esélyeit, illetve a termelés és a feldolgozás következő időszakban várható fejlesztési és finanszírozási lehetőségeit.

A szakértők elemezték a zöldség- és gyümölcspiacot érintő fogyasztási és kereskedelmi trendeket, illetve a hatékonyabb piaci szereplést lehetővé tévő integrációs, összefogási lehetőségeket is. A szekcióban a felszólalók olyan kérdésekre keresték a választ, mint a klímaváltozás elleni védekezés lehetőségei, a fajtaválasztás, valamint a szükséges beruházások, az élelmiszeriparral kialakított kapcsolat és a jövedelmezőség.

Sokat tanulhatunk az űrtechnológiától is

Nem mindennapi témában tartott előadást Fári Miklós Gábor, a Debreceni Egyetem MÉK, Alkalmazott Növénybiológiai Tanszék professzor emeritusa. A prezentáció „Az űrkertészet hajnala Magyarországon – Nem utópia és science-fiction” címmel a kertészeti termelés jövőjéről szólt.

A vertikális, a zárt környezetű űr-mezőgazdaság és az ellenőrzött körülmények között történő földi mezőgazdaság kérdéskörét vizsgáló előadás kitért arra, hogy a téma Hollandiában már komoly érdeklődést vált ki a kérdés. A kertészet és az űrkutatás kapcsolata oda-vissza tanulást jelent, amely olyan témákat érint, mint a körforgásos gazdálkodás. A jelenlegi 9 százaléknyi körforgásos termelés űrkörülmények között 99 százalékos lehet.

Az új típusú technológiáktól a kertészeti ágazat a hulladékgazdálkodás, a robotika, a mesterséges intelligencia és a téroptimalizálás terén is átvehet megoldásokat. Az űrkutatás ugyanis ezen a területen messze a földi termesztés előtt jár, a különböző űrügynökségek tervei szerint 2052-ig űrbázisokat hoznának létre, amely magában foglalja a kertészeti termesztést is.

A programok nem teljesen újkeletűek, az űrbéli körülmények közötti termesztéssel kapcsolatban már 1946 óta folynak kísérletek, amelyek később megalapozták a vertikális termesztés módszereit is.A megoldások adaptálása azért lehet jótékony a földi kertészeti ágazat számára is, mert hatékonyságot és fenntarthatóságot egyaránt jelent.

Klímaváltozás és piaci problémák

Az előadást követő kerekasztal-beszélgetésben a résztvevők az ágazat problémáira és a kitörési lehetőségekre helyezték a hangsúlyt. A kihívások között az egyik elsődleges tényező a megváltozó éghajlat.

A klímaváltozás hatására a szélsőséges időjárási események száma és az ebből fakadó kártétel mértéke megnőtt, valamint új kártevők és kórokozók is megjelentek, valamint az életmódjuk is megváltozott

– mondta el a fórum során Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke. Hozzátette: ellenállóbb fajták segítenének, de a piac mindezekre a kihívásokra nincs tekintettel, a lehető legjobb minőséget a legalacsonyabb áron keresi. Ezért a kertészet feladata, hogy az adott növényből a genetikai lehetőségei szerinti maximumot kell kihozni.

Ez technológiai megoldásokkal érhető el, a változás lényege tehát az, hogy sokkal drágábban tudnak termelni az ágazati szereplők. Aki ezt nem tudja teljesíteni, az nem tud a jövőben termelni.

Eltűnő fajok és piaci kockázat

A klímaváltozás a munkaerőhiánnyal párosulva máris visszaszorított fajokat a kertészeti termelésben. A kevéssé munkaigényes, gépesíthető feketeribizli a klímát nem bírja, ezért eltűnt, a munkaerőhiány miatt pedig eltűnt a málna, de visszaszorult a brokkoli és a karfiol termesztése is. Ezeket szabadföldi termesztésben már nem lehet nyereségesen termelni, fóliasátras körülmények között még igen, de ennek nagyon komoly tőkeigénye van.

Komoly gondot okoz az élelmiszeriparnak a klímaváltozás, mert a stabilitást, a kiszámíthatóságot veszélyezteti, végső soron a vevők kiszolgálását

– jelentette ki a kerekasztal-beszélgetésben Losó József, a MIRELITE MIRSA Zrt. igazgatóságának elnöke. Fontos változás az is, hogy a magyar termékek korábbi vevői exportországokká váltak, erre példa a csemegekukorica esetében Lengyelország. Gazdasági szempontból tehát a bizonytalanság mellett piaci kockázatokat is hordoz.

Komoly feladat a növényvédelem

A klímaváltozás máris hozott technológiai változásokat, ám fontosabb, hogy a növényvédelem kérdésére hogyan hat a folyamat, párosulva a szóba jöhető szerek kivonásával – vetette fel Sira Márk, a KITE Zrt. kertészeti üzletág-igazgatója. Hozzátette:

ebben a kutatóintézeteknek és az ágazati szereplőknek egyaránt van feladatuk, amely óriási kihívást jelent.

Az átlaghőmérséklet-emelkedéssel a különböző fajták termelési területe egyre északabbra húzódik, így előtérbe kerülhetnek az eddig mediterrán termesztésre jellemző fajok, így a paradicsom. A zöldborsó optimuma néhány év múlva sokkal rövidebb időszakra koncentrálódik – mondta el Szőke-Kis Zoltán, egyéni vállalkozó, szántóföldi zöldségtermesztő. Hozzátette:

az új betegségek, kártevők elleni védelemben a genetika, a nemesítés játszhat kulcsszerepet. Ebben a kérdésben – amennyiben a jogi háttér meglesz hozzá – Magyarországon is el lehet gondolkodni a GMO-fajták termesztésén.

A kertészet strukturális problémáiról szólva Apáti Ferenc megjegyezte: a legnagyobb gond a zöldség-gyümölcs ágazatban az, hogy szinte csak külföldi fajtákkal termelünk. Ennek oka, hogy a piac által elvárt minőségi paramétereket ezek a fajták hozzák, ezeket ugyanakkor nem a hazai klimatikus viszonyokra tekintettel szelektálják. Kijelentette:

Ezért nagy kár, hogy a magyar fajtanemesítés gyakorlatilag megszűnt az elmúlt két évtizedben. Ennek érdekében újra kell indítani a fajtaadaptációs kísérleti állomásokat. Ha ugyanis nem tudunk tesztelni, minden termelés csak vakrepülés.

Válthatunk kertészetre, de nem olyan egyszerű

A klasszikus szántóföldi növénytermesztés kedvezőtlen piaci viszonyai mellett adódna a kérdés, hogy mennyien tudnak átállni ehelyett a szántóföldi zöldségtermesztésre, ám ez a váltás korántsem egyszerű, nagyon komoly szaktudást igényel

– fejtette ki Szőke-Kis Zoltán, aki elismerte, hogy a lehetőség adott. A konvencionális növénytermesztés ugyanis el fogja veszíteni a versenyt – tette hozzá.

A szántóföldi növénytermesztésben el kell fogadni, hogy a piac szabályoz, az ország előtt egyetlen kiút van: a kertészet

– szögezte le ezzel kapcsolatban Losó József. A magasabb hozzáadott érték az élelmiszeriparral karöltve lehetőségeket tartogat – fogalmazott. A cégvezető ugyanakkor óva intett mindenkit attól, hogy feldolgozói partnerség nélkül belevágjon ilyen termelésbe, az élelmiszeripari kapcsolat ugyanakkor kiszámíthatóságot jelent. Összességében komoly invesztíciók kellenek az ágazatban és a kapcsolódó iparban.

Ehhez a váltáshoz komoly szaktanácsadói hálózat és öntözés-korszerűsítés is kellene, a változáshoz mindezek elengedhetetlenek lennének

– jegyezte meg Sira Márk.

A váltás a szántóföldi zöldségtermesztésre lehetséges leggyorsabban, de ehhez a gépparkot is módosítani kell – tette hozzá Apáti Ferenc, aki egyetértett abban is, hogy a gyümölcs- és zöldségtermesztés tudásintenzív és sokkal több szakértelmet igényel, mint a gabonatermesztés. Összességében azzal egyetértett ő is, hogy a kedvező irányt ki kell használni az ágazat javára.

A Portfolio Agrárszektor 2023 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

Címlapkép forrása: Agrárszektor