A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a burgonya termőterülete és termésmennyisége folyamatosan csökkenő tendenciát mutat Magyarországon. 2022-ben például 199,2 ezer tonna burgonya termett, mintegy 17%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban.
Kiderült az igazság a magyar burgonyáról: ezt jobb, ha minden vásárló tudja
Az Agrárminisztérium tájékoztatása szerint a csökkenés 2023-ban is folytatódott: ekkor ugyanis 5,83 ezer hektárról 161,5 ezer tonna burgonyát takarítottak be. A KSH adatai szerint a burgonya (vetőburgonya nélkül) behozatala 13%-kal 38,2 ezer tonnára csökkent 2023. január és augusztus között az előző év azonos periódusához képest. A legnagyobb beszállító Franciaország maradt, ahonnan 22%-kal kevesebb, 21,2 ezer tonna burgonya érkezett. Hollandiából 18%-kal több, 5,55 ezer tonna burgonyát szállítottak hazánkba. A burgonya kivitele 28%-kal 2,73 ezer tonnára csökkent a megfigyelt időszakban. A legnagyobb célpiac Románia volt, ahová a tavalyinál 18%-kal kevesebbet, 931 tonnát vittek ki, valamint Horvátország, ahová viszont 78%-kal nőtt a kivitel, ami így elérte a 705 tonnát.
Most lehull a lepel: itt az igazság a Magyarországon kapható krumplikról
Folyamatosan csökkenő termőterületek
Kulich Éva, az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács sajtóreferense is arról számolt be a Pénzcentrumnak, hogy a burgonya termőterülete idén tovább csökkent, a kereskedelmének pedig nem tesz jót a jelenleg érvényben lévő árszabályozás. A szakember hozzátette: a termelőknek az időjárás, a drága növényvédő szerek, vetőgumók, energiaárak és az egyre szigorodó elvárások is kihívást jelentenek, így ha nem hoz fordulatot az ágazatban egy célzott támogatás, tovább szűkülhet a krumpli vetésterülete.
A statisztikák alapján a termőterület csökkenése idén is folytatódott, ez a folyamat azonban nem most kezdődött. Több termelő állt át más növény, például hagyma-, vagy káposztafélék termesztésére. Az aszály, a kedvezőtlen időjárás csak az egyik ok volt, amiért tavaly, illetve idén gyengébb lett a termés. A másik fontos tényező a talaj kellő nedvesség hiánya okozta drótférgesség és a burgonya más betegségei, mint a fusarium fertőzés vagy a foltosodás, melyek ellen egyre kevesebb eszközük van védekezni a termelőknek. Ugyanakkor minél kevesebb vegyszert lehet alkalmazni a termesztés során, annál kevésbé tudnak megfelelni a minőségi elvárásoknak is az bolti értékesítésben
- mondta el Kulich Éva.
A szakértő a portálnak beszélt arról is, hogy a tavalyi évet alapvetően meghatározó élelmiszerárstop, amelynek hatályát 2022 novemberében a burgonyára is kiterjesztettek, nehéz helyzetbe hozta az egész szektort, ráadásul az intézkedés 2023 augusztusával történő kivezetése sem jelentett fellélegzést, hiszen az idei év szeptember 1-jétől életbelépett módosítás alapján a kereskedelmi egységek beszerzési áron kötelesek értékesíteni a burgonyát. Így az árazást továbbra sem a szabad piac alakítja, ez pedig kiélezett helyzetet teremt. Jelen állás szerint a szabadpiaci árazás még januárig nem térhet vissza, és akár meg is hosszabbíthatják a rendeletet, mely nem kedvezne az addigra már szinte a betárolt készletek végével rendelkező hazai burgonya helyzetének - tette hozzá Kulich Éva.
Lassan vége a magyar krumplinak is - teret hódít az import az országban
Amikor a külföldi burgonya felváltja a hazait a boltok polcain, szinte mindig történik valamekkora drágulás. A boltokban megjelenő import ára sok tényezőtől függ, egyebek mellett az euróárfolyamtól és a szállítási költségektől. A helyzetet nehezíti, hogy idén az európai burgonyának sem volt jó éve: a mennyiséget tekintve kevesebb, a méret szempontjából viszont nagyobb burgonyák termettek, csakhogy a vásárlók, emiatt pedig a kiskereskedelem nem ezt keresi - árulta el az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács sajtóreferense. Az import boltokba kerülése, vagyis a burgonya drágulása 2024-ben az év elején várható, az árak viszont május második felében, az első hazai burgonyák kiskereskedelmi megjelenésével valamelyest csökkenni fognak.
