Rácz Imre egy kecskeméti rendezvényen beszélt a burgonyatermesztéssel kapcsolatos aggodalmairól. Mint mondta, hogy lehet az, hogy a fogyasztói szükséglet mindössze hatvan százalékát termesztik meg a magyar termelők, holott évtizedekkel korábban a Szovjetunióba is exportálták a magyar burgonyát - olvasható a NAK oldalán. A szakember szerint nem kellene Magyarországra hozni a lengyel krumplit, ehelyett szükség volna egy hazai feldolgozóüzemre, ehhez pedig kellene az állami támogatás.
Rácz Imre beszélt arról is, hogy a 2004-es európai uniós csatlakozásnak nagy reményekkel vágtak neki a gazdálkodók, elkezdődött azonban a hazai feldolgozóüzemek felvásárlása. A NAK vármegyei elnöke szerint a közmunkaprogram is „üt egyet” az agráriumon, mert a helyi termelőktől veszik el a feladatot és a piacot a közmunkások, és mivel ezt állami pénzből finanszírozzák, ezzel nehéz versenyeznie egy helyi termelőnek.
Mi a probléma a hazai burgonyaágazattal?
Magyarországon évről évre csökkenő tendenciát mutat a burgonya termőterülete: míg vetőburgonyát 2022-ben 92,59 hektáron, 2023-ban már csak 80,55 hektáron termesztettek, az étkezési burgonyának pedig csupán 8 ezer hektár volt a termőterülete idén. Erről nemrég a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) számolt be az Agrárszektornak. A hatóság azt is közölte, hogy az étkezési burgonya éves termésmennyisége megközelítőleg 450 ezer tonna körül mozog, ami a fogyasztói igények 60-65%-át fedezi. A maradékot importból kell pótolni, ami jellemzően a lengyelektől, a németektől és a franciáktól érkezik.
Lassan vége a magyar krumplinak is - teret hódít az import az országban
A Nébih azt is jelezte, hogy a magas energiaárak mellett a munkaerőhiány is jelentősen hátráltatja a hazai vetőburgonya-előállítókat. Mivel ezen a területen komoly szaktudásra van szükség, csak nagyon kevesen vállalkoznak rá. Nem jobb a helyzet az étkezési burgonya terén sem, az újabb fajták megismertetése ugyanis nagyon lassan halad az előállítók között, sokkal több rezisztens fajta ültetésére lenne szükség. A hatóság szerint mindezek mellett a tárolási kapacitás, az öntözés, illetve a szervezett piac hiánya is jelentősen nehezíti az ágazat munkáját.
