Az Európai Unió 2022-ben összességében 397 000 tonna fűszert importál az unión kívüli országokból. A fűszerek elsődleges forrása Kína volt, amely 38%-kal járult hozzá az EU-ba irányuló teljes fűszerimporthoz - derült ki az Eurostat legfrissebb statisztikájából. Ennek alapján legtöbbet importált fűszer a gyömbér és a fűszerpaprika volt 122,9 ezer és 109,8 ezer tonnával, amelyeket a bors követett, 62,9 ezer tonnával. A gyömbér 54%-ának és a paprika 72%-ának fő származási országa Kína volt, míg a borsot főként, 56%-ban Vietnamból importálták.
A fűszerpaprika esetében a teljes uniós import mintegy 40%-a Spanyolországba fut be csöves paprika szárítmányként, ahol helyi malmokban őrlik, és kerül forgalomba főként az USA-ban, Németországban és az Egyesült Királyságban. A többi tagállam is hasonlóan jár el a főleg kínai és kis részben perui szárítmányokkal: ezeket őrölve és a kisebb értékű helyi tételekhez keverve európai keverék termékként értékesítik.
A statisztika negyedik helyén a fahéj behozatala állt, amelyből összesen 16,2 ezer tonnát importáltak az EU-ba. Ennek több mint egyharmada, 37%-a is egyetlen országból, Indonéziából származott. A legtöbbet importált fűszerek között szerepelt a kurkuma is, 15,8 ezer tonnával, ennél a behozatal döntő többsége, mintegy 77%-a Indiából származott. Az ánizs és a kapcsolódó fűszerek esetében 13,6 ezer tonnás behozatal történt, és itt Egyiptom (34%) volt a fő beszállító, ahonnan a teljes mennyiség több mint egyharmada, 34%-a érkezett. Az EU-ba szállított köménymag teljes mennyisége 9600 tonnát tett ki, amely elsődlegesen, 72%-ban Indiából származott, ezt követte a koriandermag 9500 tonnával, amelynek az 50%-át Oroszországból hozták be. A szerecsendió behozatala 4400 tonnát tett ki, ezt túlnyomórészt, 72%-ban Indonéziából importáltak.
Aranyáron mérik a világ egyik kedvenc fűszerét: ezért drágult meg ennyire
Egyre több fűszerre van szüksége az EU-nak
A 2012-es évhez képest az Európai Unión kívüli országokból behozott fűszerek súlya több mint felével, 57%-kal nőtt. A gyömbér és a kurkuma behozatala több mint kétszeresére nőtt, előzőnél 149%-os, utóbbinál 142%-os volt a növekedés. Az Eurostat szerint ez a két termék könyvelhette el a legnagyobb növekedést a legtöbbet forgalmazott fűszerek közül. A 2012-ben behozott mennyiséghez képest egyedül a szerecsendió behozatala csökkent, de az is csak 4%-kal.
Mi a helyzet Magyarországon?
Bár Magyarországon a fűszerpaprika termesztésének nagy hagyománya van, az utóbbi évekre a folyamatosan csökkenő termőterület és termésmennyiség volt jellemző. Míg 2021-ben megközelítőleg 15 ezer tonna fűszerpaprikát takarítottak be itthon, tavaly ez már csak 11 ezer tonna fűszerpaprika volt, a termőterület pedig az utóbbi öt évben mintegy megfeleződött, idén mindössze 1000 hektáron termesztették ezt a növényt, amint arról az Agrárszektor korábban beszámolt.
Ömlik az import fűszerpaprika Magyarországra
Az Agrárminisztérium lapunknak azt is elmondta, hogy az ország fűszerpaprikából nem önellátó: 2022-ben az itthon megtermett mennyiséghez képest mintegy 30%-nyi, 3300 tonna őrölt fűszerpaprikát importáltak Magyarországra, a 2023-as adatok alapján pedig csak júniusig 1900 tonna áru érkezett külföldről. A 2015 és 2022 közötti időszakban az import mennyisége enyhén növekvő tendenciát mutatott, de jellemzően 2900 és 3800 tonna között alakult. A legtöbb fűszerpaprikát, 1650 tonnát Spanyolországból importálta Magyarország 2022-ben, ezt követte Kína, ahonnan 830 tonna érkezett, Szlovéniából pedig 330 tonna áru jött be az országba.
De miért keverik a hazait az importtal?
Sok fűszerpaprika csomagolásán az látható, hogy az valójában több országból származó áru összekeverve. Ennek okát illetően az Agrárminisztérium és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elárulta, hogy az árra érzékeny fogyasztói kör az importból származó olcsóbb paprikát, illetve az ezek felhasználásával készült keverék termékeket is keresi, a keverés hatására ugyanis fajlagosan csökken a paprika ára. A paprikáknál gyakori a különböző termőhelyekről származó tételek keverése, főleg az eltérő minőségük miatt, éppen ezért külön rendelkezés szerepel a Magyar Élelmiszerkönyvben a termőhelyek jelölésével kapcsolatban. A fűszerpaprika-őrlemények csomagolásán fel kell tüntetni a termőhely(ek)et a főlátómezőben. Amennyiben több termőhelyről származik a felhasznált fűszerpaprika, akkor az adott termőhelyről származó fűszerpaprika mennyiségének csökkenő sorrendjében szükséges feltüntetni a termőhelyeket, egyúttal jelölve az adott termőhelyekről származó fűszerpaprika tömegszázalékban kifejezett mennyiségét is: például Magyarország (70%), Spanyolország (20%), Kína (10%).
