Az idei év sem lesz kihívások nélkül való a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban. A szomszédban lassan két éve zajló háború, az ukrán termékek EU területére történő beáramlása, az európai állatállományok csökkenése, a takarmány- és felvásárlási árak alakulása mind-mind olyan tényező, amely rányomja a bélyegét az állattenyésztésre. És ekkor még nem beszéltünk az állategészségügyi kihívásokról, amelyek közül az afrikai sertéspestis és a madárinfluenza a legsúlyosabbak és legaktuálisabbak. De hogyan is látják a következő időszakot az ágazat szakemberei? Az Agrárszektor erről kérdezte őket.

Fitos Gábor, a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének ügyvezető igazgatója szerint az idei évben is folytatódni fog az állatállományok csökkenése az Európai Unióban. A szakember beszélt arról is, hogy a sertéságazat szereplői bíznak benne, hogy az árak minimum a mostani szinten maradnak, ugyanakkor azt is elismerte, hogy az orosz-ukrán háború miatt folyamatos a bizonytalanság a szektorban, mivel nem lehet előre számolni azzal, hogy mi fog történni, de a helyzet remélhetőleg rendeződni fog. Fitos Gábor beszélt arról is, hogy a magyar sertéstartók pozitív eredménnyel zárták a 2023-as évet, és abban reménykednek, hogy ez idén is így lesz majd, mert nagy szüksége lenne rá az ágazatnak.

Az mindenképpen jó hír, hogy a kormányzat oldaláról már be vannak ütemezve az állattartó telepek korszerűsítését célzó pályázatok, mert ezek nagyon fontosak lennének. Az pedig, hogy a hazai sertéstartók egy pozitív év után vághatnának bele ezekbe a fejlesztésekbe, növeli a beruházási hajlandóságot

- tette hozzá Fitos Gábor.

Az idei év várakozásait illetően Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) igazgatója kérdésünkre elmondta, hogy a csirkehús világtrendjei szépen alakulnak, de Európában az orosz-ukrán háború, és az erre egyik válaszul adott ukrán vámmentesség többszörösen is problémát okoz a kontinensen. A szakember elmondta, hogy ez a vámmentesség az egész uniós piacot veszélyezteti, és nemcsak a baromfihús tekintetében, de az étkezési tojás esetében is, mivel ebből szintén nagy mennyiség érkezik Európába Ukrajnából. Csorbai Attila szerint Magyarországon ez a folyamat a kormányzati intézkedések miatt kevéssé érezhető, de azért mind a csirkehús, mind pedig a tojás be tud jutni hazánkba, például a szlovák vagy lengyel csomagolóközpontokon keresztül.

A jövőt érintő kihívások közül a madárinfluenzát kell megemlíteni, amiben nyakig nyakig benne vagyunk. A tavalyi ősz során rengeteg kitörés történt, és nem csak a víziszárnyas állományokban jelent meg a vírus, hanem pulykában is

- mutatott rá Csorbai Attila.

A BTT igazgatója szerint az ágazatnak - hazai és uniós szinten - az lenne a legjobb, ha az Európai Bizottság az indokolatlan ukrán termék-beáramlást korlátozná, vagy teljesen kizárná, mivel más körülmények között állítják elő őket, és a beáramló termékek nem felelnek meg az európai sztenderdeknek. Ez Csorbai Attila szerint részben piacromboló, részben inkorrekt probléma, és Magyarországnak mindent meg kell próbálnia ahhoz, hogy ezt a döntést kikényszerítse a Bizottságtól.