Egyértelmű, hogy az emberiség létszámának és élelmiszerigényének növekedésével a baromfiipar szerepe tovább erősödik a jövőben, hiszen rendkívül hatékonyan, alacsony környezeti lábnyommal, vallási tilalmak nélkül képes kitűnő minőségű és magas táplálóértékű terméket előállítani. Nem csoda hát, hogy mind a világ baromfihústermelése, mind tojástermelése dinamikusan növekszik, írta meg a HelloVidék a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) információi alapján. Az ágazat célkitűzését az elmúlt időszakban több tényező is nehezítette, akadályozta, mint a globálisan és regionálisan is súlyos veszteségeket okozó madárinfluenza-járvány, amelynek kezelésére a szigorú járványvédelmi intézkedések alkalmazásán túl egyre több ország veti fel a betegség elleni vakcinázás védekezési lehetőségét.
Védekezni kell a madárinfluenza ellen
Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) szerint az országok kormányainak fontolóra kellene venniük a madárinfluenza elleni oltás bevezetését a baromfiknál, a gyilkos kór ugyanis már világszerte több százmillió madár halálát, valamint rengeteg emlős megfertőződését és pusztulását okozta. A madárinfluenza egyre gyakoribb kitörése miatt a kormányoknak át kellene gondolniuk a járvány elleni védőoltás alkalmazását a baromfiknál, ugyanakkor például az Egyesült Államok vonakodik az oltástól attól tartva, hogy komoly kereskedelmi korlátozások bevezetését hoznái el. Monique Eloit, a WOAH főigazgatója a Reuters-nek korábban elmondta, a koronavírus árnyékában mindenképp fontos lenne figyelni az esetleges világjárványok elterjedésének lehetőségére.
Mivel most már szinte minden nemzetközi kereskedelmet folytató országban előfordult madárinfluenza-fertőzés, talán itt az ideje, hogy a szisztematikus selejtezés mellett, amely továbbra is a fő eszköz a betegség megfékezésére, a vakcinázásról is beszéljünk
- mondta Monique Eloit.
Szörnyű kór terjed Magyarországon: már öt megye érintett
Jöhet a madárinfluenza elleni oltás Európában: hamarosan indulhat a vakcinázás?
Innováció a baromfitenyésztésben
Az innováció a kulcs az állattenyésztés, illetve a takarmány- és az élelmiszeripar változásához - állapította meg a Baromfi Világnap alkalmából megrendezett közelmúltbeli szakmai konferencián tartott előadásában Zoltán Péter, az UBM Feed Zrt. szaktanácsadója. A negyedik ipari forradalom megváltoztatja az élelmiszertermelést és -vásárlást, illetve a fogyasztók választási szokásait és az élelmiszerpalettát - hangzott el az előadáson. Az egyik legfontosabb kérdés, készen állunk-e az új koncepciók és technológiák befogadására és alkalmazására?
De milyen egyéb tényezők befolyásolják a baromfiipar technológiai, technikai megújulását? Az már most látszik, hogy a következő 30 évben még 3 milliárd fővel bővül a Föld lakossága, és tovább fog növekedni a városi középosztály és ennek élelmiszerigénye. A baromfiiparnak erre a kihívásra reagálnia kell: a baromfitermelőknek nemcsak a baromfitelepeket, de az adatokat is menedzselnie kell, ehhez új digitális technológiákat és információkat kell alkalmazniuk a hatékonyság növeléséhez és a fogyasztók egyre bővülő és proaktív elvárásainak (prosumer) a teljesítéséhez.
Hogy áll az Európai Unió baromfitermelése?
Az Európai Unióban - elsősorban a hatályos rendkívül szigorú állatjóléti, állategészségügyi, higiéniai szabályozás miatt - kevésbé dinamikus a baromfiszektor növekedése, de itt is kétségtelen tény, hogy a baromfiágazat stratégiai fontosságú mind gazdasági, mind pedig élelmezési szempontból. Az EU élelmiszerrendszerében az ágazat becslések szerint 38 milliárd euró termelési értékkel és évi 2 milliárd eurót meghaladó exporttal büszkélkedhet, amely több mint 370 ezer embernek biztosít munkát és megélhetést. Európa-szerte 25 ezer családi gazdaságban nevelnek magas színvonalon csirkét, pulykát és kacsát.
Az Európai Bizottság adatai szerint az unió (EU27) baromfihúsexportja (Egyesült Királysággal együtt) 5,6%-kal 147 ezer tonnára csökkent 2023. januárban az előző év azonos hónapjával összevetve. Az unió legnagyobb célországa az Egyesült Királyság volt, az export közel 40%-át adta. A közösség baromfihúsimportja (Egyesült Királysággal együtt) 3,1%-kal 62 ezer tonnára csökkent ezzel egy időben. Az import döntő része Brazíliából, Thaiföldről és Ukrajnából érkezett. Az Európai Bizottság adatai szerint 262 euró/100 kilogramm volt az egész csirke uniós átlagára 2023 első tizennyolc hetében, ami 9,9%-os növekedést jelent az előző évihez viszonyítva. A magyarországi ár 40,5%-kal 975 forint/kilogrammra emelkedett ugyanebben az összehasonlításban.
Itthon most mennyi is az annyi?
Az AKI vágási statisztikai adatai alapján Magyarországon 145 ezer tonna (élősúly) baromfit vágtak le 2023. január–márciusban, 7,5%-kal többet, mint 2022 azonos időszakában. Ebből a vágócsirke 104 ezer tonnát (+11,1%), a vágópulyka 24 ezer tonnát (-27,4%) tett ki. A KSH adatai szerint Magyarország baromfihúsexportja mennyiségben 3,1 százalékkal, több mint 31 ezer tonnára, míg értékben 37%-kal 35,3 milliárd forintra nőtt 2023. január-februárban az előző év azonos időszakához képest. A baromfihúsimport mennyisége 14,4%-kal 15 ezer tonnára, értéke 54,4%-kal közel 15 milliárd forintra növekedett ugyanekkor.
Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a vágócsirke élősúlyos termelői ára is alaposan megnőtt, méghozzá 41,8%-kal 514 forint/kilogrammra, a vágópulykáé 46,6%-kal 702 forint/kilogrammra emelkedett 2023 első tizennyolc hetében az egy évvel korábbihoz képest. Az ársapkás csirkemellfilé feldolgozói értékesítési ára 28,3%-kal, vagyis 2024 forintra nőtt kilogrammonként, a csontos csirkemellé 19,6%-kal 1392 forint/kilogrammra, a csirkemell ára összességében pedig 28,6%-kal emelkedett, 1996 forintra kilogrammonként. A csirkecombot nem érintette az árstop, így annak ára 25,9%-kal 912 forint/kilogrammra emelkedett 2023 első tizennyolc hetében 2022 azonos időszakához képest.
Elárasztotta a piacot az olcsó ukrán baromfi
Az európai térség baromfihúselőállításában is megkerülhetetlen az orosz-ukrán háború hatása, annak gazdasági következményei. Ez a borzasztó esemény sem indokolhatja, hogy az EU olyan politikai kedvezményt biztosítson Ukrajnának, hogy az EU a saját előírásainak és követelményrendszeszének nem megfelelő termékek bárhonnan (nem csak Ukrajnából) bejuthassanak az unióba.
Mindazon EU-jogszabályoknak, amelyek az unió termelőire/termékelőállítására nézve kötelezőek, ugyanúgy minden EU-ba érkező importtermék esetében is kötelezőnek és ellenőrzöttnek kell lenniük. Ez nem csak a tisztességes és egyenlő verseny, de a fogyasztói elvárások (antibiotikum csökkentés, állatjólét) és az EU fogyasztóinak élelmiszerbiztonsági szempontjából is elvárhatók
- jelentette ki a NAK.
Az Európai Bizottság jelenlegi, az ukrán importra vonatkozó vámot és kvótát érintő határozatai, intézkedései azt eredményezték, hogy az ukrán beszállítás jelentősen nőtt és erősödött az importnyomás (takarmányalapanyag, csirke és tojás), amely beszűkítette a magyar és az európai termelők piacát, annak dacára, hogy Ukrajnában nem az uniós állat- és környezetvédelmi előírások és normák szerint termelnek, írják a közleményben.
Ukrajnából továbbra is érkezik élelmiszer, a bevezetett korlátozások ellenére. Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács igazgatója szerint az ukránoknak adott kedvezmény egyik élelmiszeripari terméknek sem tesz jót, zavarja a piacot, nem a valós költségek alapján képződnek az árak. Csirkemellből pedig - ahogyan arra korábban Nagy István agrárminiszter is felhívta a figyelmet - bőven jön be ukrán áru az EU-ba, de mostanra már az egyéb csirkehúsok is egyre nagyobb mennyiségben jelennek meg az európai piacon, ami jókora árnyomást gyakorol az európai vágó- és feldolgozóüzemekre.
A baromfipiacon azt tartják a legnagyobb problémának, hogy ez a nagy mennyiség ellenőrizetlenül jöhet be az unióba, legalábbis a legfontosabb belépési országnak számító Lengyelországban a szakmabeliek szerint még egy ukrán kamiont sem állítottak meg. Az uniós statisztika szerint egyébként az EU - még az Egyesült Királysággal együtt számolt - baromfihúsimportja 11%-kal, 820 ezer tonnára emelkedett tavaly november végéig, miközben az export 7,8 %-kal csökkent.
A gabonapiaci árcsökkenés csak lassabban fog megjelenni a baromfi-termékpályán
- mondta a Világgazdaságnak Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács igazgatója. A kérdés az, hogy ki milyen hosszú távú készletstratégiában gondolkodott.
Év végéig újabb 10%-os mérséklődést vár a csirkehús árában Bárány László, a Master Good cégcsoport alapító tulajdonosa, azt követően, hogy európai szinten 2023 második negyedévére összességében tíz százalékkal már csökkentek az értékesítési árak. Az előrejelzések szerint Magyarországon már júliusban érzékelhetően csökkenhet az infláció, ami azt jelenti, hogy alacsonyabb árszint mellett idővel újra megnő a fogyasztás.
Tavaly április végéig komolyan aggódtunk, hogy árainkban tudjuk-e majd érvényesíteni a takarmány-, és energiaárak elszállása miatt bekövetkezett elképesztő költségnövekedést. Az európai szintű madárinfluenza-járvány azonban megváltoztatta a helyzetet, hatalmas állományokat kellett kiirtani az állati pandémia miatt, így masszív baromfihiány alakult ki. A keresleti piac pedig nemcsak az extra költségek érvényesítését tette lehetővé, de a profithányad növelését is
- fogalmazott Bárány László. A szakember szerint tavaly év végén újabb fordulat következett be, ami már az idei első negyedévtől kezdte éreztetni hatását. Miközben az aszály miatt a gabonaárak az egekbe szöktek, csökkent a fogyasztás, a keresletcsökkenés pedig elkezdte fékezni a rohamos áremelkedés ütemét. Ez azt jelenti, hogy európai szinten 2023 második negyedévére összességében tíz százalékkal csökkentek az értékesítési árak. Ez a tendencia az előrejelzések szerint a következő hónapokban is folytatódik.
Én a magam részéről év végéig további tíz százalékos mérséklődésre számítok. Azután pedig, úgy vélem, árstabilitás jön létre, ami egy viszonylag hosszabb időszakot jellemez majd
- jelezte Bárány László. Szerinte a baromfiágazatban a magas áraktól csak lassan jutnak el egy alacsonyabb árszinthez, miközben a költségek is hasonló módon és ütemben mérséklődnek.
