A KSH adatai alapján Magyarország baromfihúsexportja 3 százalékkal, csaknem 180 ezer tonnára nőtt 2023. január és október között az előző év hasonló időszakához viszonyítva. Ezen belül a csirkehús kivitele 13 százalékkal 122 ezer tonnára emelkedett, míg a pulykahúsé 37 százalékkal 16 ezer tonnára csökkent. A baromfihús legnagyobb célpiacai Románia (24 ezer tonna), Németország (18 ezer tonna), Ausztria (16 ezer tonna) és Bulgária (16 ezer tonna) voltak.
Magyarország baromfihúsimportja 7 százalékkal 73 ezer tonnára nőtt a megfigyelt időszakban. Ezen belül a csirkehús beszállítása 7 százalékkal mintegy 54 ezer tonnára, a pulykahúsé pedig 21 százalékkal 3,5 ezer tonnára bővült. A legtöbb baromfihús Lengyelországból (29 ezer tonna) és Romániából (17 ezer tonna) érkezett
– áll az Agrárközgazdasági Kutatóintézet (AKI) legfrissebb jelentésében.
A jelentés uniós adatokat is közöl: az Európai Bizottság adatai szerint az unió (EU27) baromfihúsexportja közel 2 százalékkal 1,5 millió tonnára csökkent 2023. január–szeptemberben 2022 azonos időszakához képest. Kongóba (–19 százalék), Szaúd-Arábiába (–16 százalék), Ukrajnába (–16 százalék) és Ghánába (–9 százalék) csökkent az uniós baromfihús kivitele, ugyanakkor az Egyesült Királyságba (+9 százalék) nőtt az export.
Felpörgött az ukrán import
Lényegesebb viszont az, hogy a közösség baromfihúsimportja 8 százalékkal 692 ezer tonnára emelkedett ugyanekkor.
Az import több mint fele Brazíliából (+1 százalék) és Ukrajnából (+63 százalék) származott, a két országból összesen 412 ezer tonna baromfihús érkezett, ami 22 százalékkal több a 2022. év azonos időszakában beszállított mennyiségnél.
Nőtt továbbá a Thaiföldről (+20 százalék) és a Kínából (+16 százalék), ugyanakkor csökkent az Egyesült Királyságból (–29 százalék) származó baromfihús mennyisége ugyanebben a periódusban.
Ki lehet játszani a tilalmat
Különösen szembetűnő az Ukrajnából származó baromfiimport látványos emelkedése, amely – némi trükkel – Magyarországra már uniós áruként utazhat tovább a szakmai vélemények szerint. Ráadásul úgy tűnik, hogy ez már évek óta zajlik, mégpedig – az adatok is ezt támasztják alá – egyre nagyobb mennyiségben.
Itt a bejelentés: élesedik a helyzet, Magyarország újabb importtilalomról döntött
Mint ismert, a kormány a magyar gazdák és fogyasztók védelmére hivatkozva tavaly áprilisban átmeneti tilalmat rendelt el az Ukrajnából származó fontosabb gabonafélék, valamint egyéb mezőgazdasági termékek importjára. A tilalom többek között kiterjed a gabonafélékre, repce- és napraforgómagra, a lisztre, étolajra, mézre és egyes húsfélékre, köztük a baromfihúsra is. Az eredetileg június 30-ig szóló korlátozást meghosszabbították, az ma is érvényben van. Igaz, októberben módosult a jogszabály, azóta az addig korlátozás alá eső ukrán cukor szabadon érkezhet Magyarországra. A baromfihús a szakmai álláspont szerint némi kerülőutat tesz, de szintén eljuthat a magyar fogyasztókhoz, ráadásul már évek óta.
Itt a rendelet: szabadon jöhet az ukrán cukor
Átcsomagolva máris uniós termék?
Nem lehet kizárni, hogy ukrán baromfihús „kerülőúton” jut be Magyarországra, ráadásul nem csak a háború óta, hanem azt megelőzően is ismert gyakorlat volt – mondta el az Agrárszektornak Csorbai Attila a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnöke. Hozzátette:
néhány éve már felfigyeltek a szereplők arra, hogy a napjaink csirkeimportjában is meghatározó ismert ukrán cégcsoportnak, több uniós országban van saját daraboló és csomagoló üzeme, így ez már korábban is lehetségessé vált.
Az előzményekről szólva az elnök kifejtette: amikor még jóval a háború előtt Ukrajnával megkezdődtek itt a kereskedelmi megállapodások, akkor egy kvótarendszer alapján, a baromfitermékek esetében hozzávetőleg 70 ezer tonna körüli mennyiséget engedélyezett az Európai Bizottság Ukrajnának az EU-ba történő szállításaira. Az akkor megkötött szerződésben minden ismert baromfi termékre vonatkozóan rögzítették, hogy mennyit hozhat be Ukrajna.
Hívták Batmant
Ám a szokásos termék megnevezéseken túl, az ukránok kitaláltak az egyéb kategórián belül egy új terméket, melyet egyedi vámtarifa számmal láttak el (0207 13 70), ez volt a szakmai körökben Batman Cut -nak nevezett csontos csirkemell szárnydarabokkal, melyből a kvótán felül 2018-ban 50 ezer tonnát és 65-66 millió euró értékű terméket hoztak be az európai közösségbe. Az EU-ba érkező terméket darabolták, majd, mint Uniós termék került a piacra. Mára ennek az ukrán cégcsoportnak vágó és darabolóüzemei is vannak több EU tagországban, így Hollandiában, Szlovákiában és Szlovéniában.
- mondta el az elnök.
Ezt követően az Európai Bizottság, hogy ezt a kiskaput bezárja, később százezer tonnára növelte a vámmentesen behozható ukrán baromfitermékek mennyiségét, majd a háború kitörését követően teljesen eltörölte e termékkör esetében is a vámokat és kvótákat.
Napjainkra a statisztikai adatok nagyjából évi 250-280 ezer tonna ukrán baromfihús érkezését mutatják az Unióba, a kereskedelmi megállapodások liberalizálásának nyomán. Ugyanakkor nem lehetünk biztosak abban, hogy „csak” ennyi
– jegyezte meg Csorbai Attila.
Egy közepes ország termelését hozzuk be?
A háború kitörése óta ráadásul nem csupán jogilag nincs akadálya az ukrán áru beáramlásának, a tapasztalatok szerint sokszor fizikailag sem, hiszen az ukrán-lengyel határon sokáig gyakorlatilag alig voltak ellenőrzések az áruszállítás esetében – tette hozzá Csorbai Attila, aki lengyel kollégáira hivatkozva azt mondja, ennek eredményeképp leginkább csak becsülni lehet, hogy mennyi ukrán baromfi talál utat az uniós piacra.
Ez a statisztikai adatoknál akár 30 százalékkal is több lehet, ami bődületes mennyiség, így az ukrán import baromfihús mennyisége megfelel egy átlagos közepes európai ország a termelésének
- mondta el az elnök, aki szerint ugyanez a helyzet az étkezési tojással is, amelynek importja a becslések szerint akár nyolcszorosára, tízszeresére nőhetett a korábbi időszakhoz képest.
Csorbai Attila szerint annak ellenére, hogy Magyarország saját hatáskörben hozott egy döntést, amely megtiltja egy sor agrár- és élelmiszertermék Ukrajnából történő behozatalát hazánkba, ennek Uniós szintű megoldására kell törekedni, mivel ennek megtörténtét nem lehet kizárni.
Visszatér a kvótarendszer?
Nem tudjuk azt mondani, hogy ez nem történik meg, akár a boltokba, akár az éttermekbe bejuthat az áru, hiszen az uniós üzemekben történő átcsomagolást követőn Lengyelországból vagy Szlovákiából esetleg Romániából érkezik Magyarországra. Innentől kezdve pedig nem lehet nyomon követni a termék eredetét. Magyarország – helyesen - ugyan a direkt szállításokat kontrollálja, de a kerülőúton érkező szállítmányok ettől még megérkezhetnek hozzánk is.
Csorbai Attila felhívta a figyelmet arra is, hogy a jelenlegi szabadkereskedelmi megállapodás idén júniusig él, és éppen az uniós választások idejére esne annak meghosszabbítása. Bár alapvetően kereskedelempolitikai kérdésről van szó, bízik abban, hogy a közelgő agrárminiszteri találkozó során e kérdést is tárgyalják az Uniós tagországok tárcavezetői és több tagállam is felismeri, hogy a jelenlegi állapot tarthatatlan, így cselekedni kell és legalább térjünk vissza a rendezettebb kvótarendszerhez – vélekedett az elnök.
