A hét elején több ország, Hollandia, Olaszország, Svédország, Finnország, Lengyelország és Magyarország tiltakozása ellenére, Belgium tartózkodása mellett az Európai Unió Környezetvédelmi Tanácsa végül elfogadta a Zöld Megállapodást, amelynek tervezete széles körű tiltakozásokat váltott ki az elmúlt időszakban a gazdák körében szerte Európában. A gazdák fő aggályai közé tartoznak a szigorúbb környezetvédelmi szabályozások, a szubvenciók csökkentése és a versenyképtelenség az olcsóbb, alacsonyabb szabványú importtermékekkel szemben.
Klímavédelem vagy a versenyképesség megtartása?
Bárány László, a Master Good cégcsoport, az ország piacvezető és a magyarországi csirketermelés és -feldolgozás közel 50 százalékát adó piaci szereplőjének tulajdonos-ügyvezetője, a témával kapcsolatban így fogalmazott: „Számtalan olyan dolog van, amiben a gazdáknak igazuk volt, van. Az Európai Unió olyan magas és szigorú klímavédelmi célokat tűzött ki, mint sehol máshol a világon. Mondhatnánk, hogy ezt így is kell, hiszen Európának mindig fényt kell gyújtani az alagútban, és irány kell mutatni a világnak.
Azt viszont látni kell, hogy az Európai Unió versenyképessége folyamatosan csökken. Ezen a kontinensen az angolokkal együtt 500 millió ember lakik, a Földön ehhez képest 8 milliárd. Félmilliárd ember egyedül nem fogja megváltani a világot. A gazdatüntetések pontosan arra irányultak, hogy az Európai Unió a Zöld Megállapodás elfogadásával ne tegye teljesen tönkre a saját agrár-élelmiszeriparát.
Az agrárium húzza a rövidebbet?
Bárány László szerint, ha és amennyiben az a cél, hogy a bolygónk legzöldebb kontinense legyünk, akkor kötelessége lenne az EU-nak megvédeni azokat a szereplőket, akik ebben a dologban együttműködnek velük és elkötelezettek. Mint fogalmazott, nem szabad teljesen ráengedni a más kritériumrendszerben működő és sokkal magasabb széndioxid lábnyommal termelő agrár-élelmiszeripari szereplőket az európai piacra. Hozzátette:
Amiért én magam is neheztelek – ahogy mindenki, aki agráriumban dolgozik – hogy az EU folyamatosan az agrár-élelmiszeripart áldozza be a kereskedelmi tárgyalásokon, amikor más kontinensek országaival kíván kereskedelmi megállapodásokat kötni. Sokszor a sokkal erősebb lobbierővel rendelkező iparágaknak, például a gépgyártásnak vagy az autóiparnak kedveznek. Brazíliának vagy más harmadik világbéli országoknak nem tudnak mást felajánlani uniós termékekért cserébe, mint az EU agárár-élelmiszeripari piacát. Ezért utat nyitnak feléjük, és ennek az Európai Uniós agrár-élelmiszeripar a kárvallottja.
A szigor mellé védelmet is elvárnak
A Master Good tulajdonosa kifejtette, sok őket is érintő, szigorúbb szabályozást vezetnek be a jövőben. Ezzel kapcsolatban azt gondolja,
ezek elfogadhatóak lehetnének az iparági szereplőknek, akkor, ha nem érkezik eközben egy sokkal lazább és megengedőbb szabályozásból jövő termék.
A Mercosur nevű dél-amerikai kereskedelmi tömörülés ilyen megállapodásra törekszik az Európai Unióval, és ugyanez a helyzet az ukrán agrártermékekkel is – véli Bárány László, aki szerint mindez végső soron az uniós agráriumban dolgozó emberek érdekeit sérti. Kijelentette:
Az Európai Uniónak át kell gondolni a stratégiáját.
Duplájára nőtt az ukrán import
Bárány László szerint azzal mindenki egyetért, hogy segítsük az ukránokat, hiszen ott is emberek élnek, és negatívan érinti őket a háború: „Az koránt sem biztos, hogy az a jó segítség, amikor a saját iparágunkat tönkre tesszük” – fogalmazott.
A cégvezető emlékeztetett: a korábbi 90 ezer tonna helyett 2023-ban 174 ezer tonna csirkehús jött be Ukrajnából, ráadásul valószínűsíthető, hogy a közeljövőben a gazdatüntetések miatt bevezetendő vámmentes limit is lényegesen magasabb lesz, mint a korábbi 90 ezer tonna.