A közönséges medvelepke hernyó korában sok olyan növényt elfogyaszt, amelyek mérgező anyagokat tartalmaznak. Az ezekben található kémiai anyagokat képes lebontani, majd átalakítani gerincesek számára kellemetlen ízű vagy akár mérgező anyagokká. Azonban a kifejlett lepkének nem ez az egyetlen védelme. Feje mögött látható egy mélyvörös szőrpamacs, amelyet szintén veszély esetén villant ki, de ezzel párhuzamosan innen képes kis mennyiségű irritációt kiváltó folyadékot a támadójára spriccelni. Emellett hangot is képes kiadni, ami a denevéreket téveszti meg éjszakai repülésekor - írja közleményében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

Ritkulása ellenére még nem védett. Egykor sokfelé előfordult, akár lakott területeken is, azonban az utóbbi évtizedekben az építkezések intenzív térhódítása és a parlagok felszámolása állománynagyságában jelentős csökkenést okozott és visszaszorult a természetes élőhelyekre. Csökkenését tovább fokozza, hogy sok fürkészlégy parazitálja és valószínűleg ezek felszaporodása drasztikusan hathatott elterjedésére.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1979-ben indította el az "Év madara" akciót, melynek célja természetvédelmi problémákkal érintett fajok, madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. Ezt követően indult el hasonló céllal az Év hüllője / Év kétéltűje (évenként váltakozva) program 2012-ben, majd az Év lepkéje 2023-ban.