Az elmúlt időszakban elszabadult az infláció Magyarországon, ami - egyebek mellett - az élelmiszerárak elszállását is okozta. Ebből kifolyólag azonban több termékcsoportnál is jelentősen csökkent a fogyasztás, ami az élelmiszeripar valamennyi szereplőjénél komoly problémát jelentett. Bár az infláció az év végére jelentősen csökkent, az élelmiszerárak és az előállítás költségei továbbra is magasak maradtak. De mi várható a 2024-es évben? Hogyan látják a helyzetüket az ágazat szereplői? Az Agrárszektor erről kérdezte meg a szakembereket.
A magyar élelmiszeripar 2023-as teljesítménye rég látott rossz számokat hozott, ebből kifolyólag az ágazat szereplői abban reménykednek, hogy idén jobb lesz a helyzet és növekedni fog a fogyasztás, így az ágazat belföldi értékesítése. Erről Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) elnöke számolt be az Agrárszektornak, aki azt is elmondta, hogy tavaly az első félévben az élelmiszeripar teljesítménye 15%-kal csökkent az előző évhez képest, a második félév előzetes adatai alapján pedig úgy számoltak, hogy az éves teljesítmény-visszaesés 5-10% közötti lesz, mivel a belföldi és a külpiaci értékesítés is jelentősen csökkent. A szakember szerint ugyanakkor az idei évet illetően a gyenge bázis lehetőséget ad az ágazatnak a növekedésre, és ha a prognózisok beválnak, így a gazdaság teljesítménye és ezzel párhuzamosan a reáljövedelmek növekednek, akkor az a fogyasztásban is pozitív változást fog előidézni: nevezetesen előbb stabilizálódik, majd növekedni kezd.
Remélhetőleg a magyar élelmiszerek fogyasztása fog erősödni, nem a külföldieké, ugyanis 2023-ban a statisztikai adatok azt mutatják, hogy ismét nőtt az import élelmiszerek súlya a magyar fogyasztói kosarakban
- mondta Éder Tamás.
A jelenlegi helyzetet illetően a Hússzövetség elnöke elmondta, hogy a tavalyi gyenge év miatt a cégek eredménykimutatásai sokkal rosszabb képet fognak festeni, mint az azt megelőző évben. Ez az ágazat egészére elmondható lesz, és egészen biztosan lesznek olyan cégek, akik veszteség közeli vagy ténylegesen is veszteséges évet zárhatnak. Ezeknek a vállalkozásoknak pedig borítékolhatóan más terveik lesznek 2024-ben, mint azoknak, akik nyereségesek tudtak maradni. Ez utóbbi vállalkozások könnyebb helyzetben lesznek idén, és ha kiírásra kerülnek a fejlesztési pályázatok, akkor ezek a cégek lesznek képesek arra, hogy sikeresen pályázzanak. Azok, akik gyengébb eredményeket produkáltak, nehezebb helyzetből indulnak, sokkal nagyobb kihívás, ha ugyan nem egyenesen megoldhatatlan lesz számukra a pályázathoz szükséges önerő vagy hitel biztosítása.
Ebből kifolyólag ismét növekedni fognak a vállalkozások közti különbségek, és kicsit fel fog gyorsulni az élelmiszeriparban a konszolidáció
- emelte ki Éder Tamás.
A szakember beszélt arról is, hogy az ágazat szereplői 2024-re vonatkozóan abban reménykednek, hogy - ellentétben a korábbi évekkel - idén nem lesznek olyan, az előállítási költségeket érdemben megnövelő meglepetések, mint amilyen az EPR volt például.
A húsfogyasztás várható trendjeit és változásait illetően Éder Tamás rámutatott, hogy ezen a téren az EU-n belül a magyar fogyasztási szerkezet a konzervatívabbak közé tartozik. Ugyan érezhetők a nyugat-európai folyamatok - húsfogyasztás egészségügyi, etikai megfontolásból történő csökkenése -, de a fogyasztást jobban befolyásolják a jövedelmek és árak alakulása. A fogyasztás tavalyi visszaesése is a reáljövedelmek csökkenésének és az elmúlt két évben végbement hús- és húskészítmény áremelésének volt köszönhető, és nem annyira az európai divattrendeknek.
Reményeink szerint a reáljövedelmek növekedése és piaci árak stabilizálódása a húsok és húskészítmények esetében is forgalomnövekedést fog hozni 2024-ben
- mondta Éder Tamás.
Riasztó jóslat érkezett a szakemberektől: kiderült, mi vár a magyarokra 2024-ben
Nem szabad abban reménykedni, hogy a költségek visszatérnek a korábbi szintekre
Vörös Attila, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége (FÉSZ) ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a 2024-es évet illetően az élelmiszergyártó ágazat szereplői Magyarországon abban bíznak, hogy idén leáll a forgalom csökkenése és stabilizálódnak a belkereskedelemi viszonyok. Mindazonáltal az ártudatosság és óvatosság továbbra is jelen lesz a fogyasztók részéről, ezért számottevő volumen növekedésre még akkor se számítanak a gyártók, ha a bázis értékek a tavalyi mélyrepülés miatt nem túl magasak - tette hozzá a szakember.
Az energiaárak, alapanyagárak, általában a termelési költségek terén a stabilitás lehet végre jellemző, vagyis a kiugró csúcsokat már idén talán nem kell megélnünk, ugyanakkor arra sem szabad számítani, hogy az input költségek visszamennek a 2-3 évvel ezelőtti szintekre
- mutatott rá Vörös Attila.
A FÉSZ ügyvezető igazgatója szerint azonban a pénzügyi kamatkörnyezet idén is nehézséget jelenthet a cégeknek, egyrészt a forgóeszköz-finanszírozási, likviditási területeken, másrészt a beruházások és fejlesztések terén. Ha itthon nem is, de több fejlettebb és erősebb piacon már idén láthatóan meg fognak jelenni a fenntarthatósággal összefüggő komoly fejlesztések és beruházások. Vörös Attila elmondta, hogy hangsúlyosan előtérbe fognak kerülni fenntarthatóságot szolgáló változások, ugyanakkor hozzátette, hogy a hazai gyártók többsége azonban az előbb említett finanszírozási és fejlesztési kihívásokkal fog először szembe találkozni, a zöld fejlesztések terén félő, hogy már idén komoly lemaradásba kerülnek az ágazat szereplői, mivel úgy tűnik, hogy itthon még „csak” elsősorban a hatékonysági területek fognak megjelenni, leginkább az energiahatékonyság.
A fejlesztésekhez minden bizonnyal jelentős segítség lesz, hogy idén újra számíthatunk az élelmiszerfeldolgozó ipar számára dedikált uniós és hazai fejlesztési forrásokra, pályázatok megnyitására
- húzta alá Vörös Attila
A szakember beszélt arról is, hogy sajnos idén is több nehezítő tényezővel kell majd számolni, főként azért, mert a hazai szabályozás változásai nem segítik az ágazat szereplőit: a kiterjesztett gyártói felelősségi díj kiugróan magas mértékének beépülése az árakba még idén is tartani fog, közben pedig megjelenik számos új pénzügyi és adminisztratív teher is, mint például a kiberbiztonsági felügyeleti díj, a hulladékgazdálkodással összefüggő környezetvédelmi biztosítéki kötelezettség.
Ezek mellett továbbra is velünk maradnak olyan régebbi elemek, mint például a népegészségügyi termékadó (NETA). Az ilyen jellegű külön intézkedések okozta indokolatlan többletterhek mind rontják a versenyképességünket és közvetlenül segítik az ide importálók dolgát
- figyelmeztetett Vörös Attila.
