A rendkívül hektikus 2023 után a tavalyi év némi megnyugvást hozott az élelmiszeriparban Magyarországon. Ez pedig az ágazat teljesítményének javulásával is járt, amire már nagy szüksége volt mindenkinek. Ezzel ugyanis nemcsak az ágazat szereplőinek teljesítménye, de a fogyasztási mutatók is emelkedésnek indulhatnak idén. De mi várható a 2025-ös évben? Hogyan látják a helyzetüket az ágazat szereplői? Az Agrárszektor erről kérdezte meg a szakembereket.
Ez vár ránk az új évben: minden, amire fel kell készülni
Vörös Attila, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége (FÉSZ) ügyvezető igazgatója a magyar élelmiszeripar helyzetével és kilátásaival kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy első látásra úgy tűnhet, hogy 2024-ben jó évet fog zárni az ágazat, és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) számait nézve akár 4-5%-os bővülést is lehet majd látni a 2023-as évhez képest. A szakember szerint fontos azonban megjegyezni, hogy ez a bővülés nagyrészt a gyengébb 2023-as bázishoz képest mondható jónak, ugyanis az ágazat teljesítménye a 2022-es szinthez hasonlítható inkább.
2025 az árak és élelmiszerinfláció szempontjából kiszámíthatóbb év lehet, de közel sem tűnik könnyű évnek! A globális piacokon bekövetkező jelentős események, mint például tavaly a kakaó árának robbanása, alapvetően befolyásolják a hazai élelmiszergyártók működését, költségeit is. A feldolgozandó alapanyagok esetében az extrém természeti hatások, de forint árfolyama is lehet negatívan ható tényező, csakúgy, mint bolti árakra a kiskereskedelmi szereplők terheit érintő központi intézkedések
- mutatott rá Vörös Attila.
A FÉSZ ügyvezető igazgatója úgy látta, hogy visszafogott optimizmusra adhat okot az, hogy a - például a koronavírus, vagy az infláció miatti - nagyon nehéz éveket már a remények szerint szerint a hátuk mögött hagyták a magyarok és 2025-ben a fogyasztás, ha nem is látványosan, de bővülni tud majd. Ez a bővülés pozitívan hathat a magyar élelmiszerek keresletére is. Jó lenne azt látni, hogy a fogyasztók magas árérzékenysége után ismét a minőség, a hazai előállítás játszik meghatározóbb szerepet a vásárlói döntésekben - emelte ki a szakember.
Vörös Attila arra is felhívta a figyelmet, hogy az elkövetkező időszakban az élelmiszeriparnak is egyre nagyobb figyelmet kell fordítania a fenntarthatósági szempontok és elvárások felé. Sajnálatos módon a hazai élelmiszergyártók többsége jelenleg még nincs felkészülve arra, hogy megfeleljen az uniós jogi kritériumoknak, illetve a nemzetközi kereskedelmi láncok, továbbá a tudatos fogyasztók elvárásainak. Számos olyan elvárás jelenik meg idén, amelyeknek megfelelni bonyolult, beruházás- és fejlesztésigényes, vagy akár üzleti modell átalakítást igénylő folyamat végén lehet csak - jelezte a szakember, példaként hozva fel az erdőírtás mentes termékekre vonatkozó uniós szabályozást, de emlékeztetett arra is, hogy a csomagolásokra és csomagolási hulladékokra vonatkozó szabályok változása is szigorúbb követelményeket fog támasztani a gyártók felé.
A fenntarthatósági elvárásoknak megfelelést segítheti, hogy 2025-ben a gyártók számára megérkezhetnek a KAP Stratégiai terv keretein belül még tavaly kihirdetett fejlesztési pályázatok forrásai. Az ágazat szereplői számára így komoly beruházási és fejlesztési források jelennek meg az idei évben, amivel az üzemek modernizálása, automatizálása, hatékonysága javítható
- tette hozzá Vörös Attila.
Ez durva: a kiskereskedelmi boltok 90%-a veszteséges Magyarországon
Az ágazat számára kulcsfontosságú a pályázatok gyors elbírálása
Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) elnöke kérdésünkre megerősítette, hogy az élelmiszeripar a 2023-as rendkívül gyenge teljesítménye után tavaly szolid növekedést mutatott, de ezzel sem érte el a 2022-es termelési szintet. A szakember elmondta, hogy a 2025-ös várakozásaik óvatosan optimisták és abban reménykednek, hogy az ágazat teljesítménye ismét növekedést mutat majd, és az év végére meg fogja közelíteni a 2022-es termelési szintet.
Az elemzői előrejelzések alapján a belső- és az export kereslet kismértékű növekedésére egyaránt számíthatunk, ami lehetőséget teremt az értékesítés növelésére. Jelenleg úgy látjuk, hogy az önköltségeink területén a bérnövekedés mellett, a mezőgazdasági termények piacán nem várható jelentősebb ármozgás, így alapanyag oldalon nem számítunk érdemi költségnövekedésre
- mondta Éder Tamás.
A Hússzövetség elnöke ugyanakkor rámutatott, hogy az idei időjárás természetesen még okozhat meglepetéseket, ahogy az is, ha járványkitörés lesz valamelyik haszonállat állományban, nem beszélve más, előre nem látható, a termelést befolyásoló eseményről. A pozitív folyamatokhoz ugyanakkor arra is szükség van, hogy az ágazat szereplőit ne sújtsák további központi terhek sem anyagi, sem adminisztrációs értelemben - közölte.
Az élelmiszeripar számára az év egyik legfontosabb folyamata az ágazat fejlesztésére kiírt beruházási pályázatok gyors elbírálása lesz. Abban reménykedünk, hogy a pályázók minél előbb tájékoztatást kapnak arról, hogy sikeresek-e a pályázataik és azok, akik pozitív elbírálásban részesülnek, minél hamarabb megkezdhetik a fejlesztő beruházásaikat
- jelentette ki Éder Tamás.
A szakember szerint a húsfogyasztást Magyarországon továbbra is elsősorban az emberek jövedelme, illetve a termékek ára határozza meg. Így ebben a tekintetben is szolid optimizmussal néznek az idei év elé, hiszen a reáljövedelmek növekedését várják. Ezzel párhuzamosan, egyelőre a béremelkedésen túl nem látnak olyan tényezőket, amelyek jelentősebb önköltségnövekedést okoznának, így a fogyasztói árak jelentősebb emelkedésére sem számítanak. Természetesen ezen egy járvány, vagy más, az állattenyésztés teljesítményét jelentősen befolyásoló tényező változtathat - húzta alá a Hússzövetség elnöke.
