Szerda reggel az ablakon kinézve, nem biztos benne, hogy zavartalanul elvégezheti a napi munkákat? Tudni szeretné várható-e csapadék, lesz-e szél, esetleg lehet-e viharra számítani? Kíváncsi rá, hogy permetezésre alkalmas-e az időjárás, esetleg az ország különböző agrometeorológiai térképei érdeklik? Itt az Agrárszektor napi időjárásjelentése. Ilyen időjárásra készüljön a mai, szerdai (2024.01.31.) napon.
2024.01.31. szerda: Északnyugatról délkelet felé széteső front felhőzete vonul át, emiatt változóan felhős égkép várható. Ezzel párhuzamosan a köd ritkul, zsugorodik, de a néhol tartósabban megmaradhat. Csapadék nem valószínű. A légmozgás gyenge marad, sőt többfelé szélcsend várható.
A legmagasabb nappali hőmérséklet többnyire 4 és 8 fok között várható, a tartósabban ködös tájakon viszont ennél hidegebb lehet.
Késő estére -5 és +2 fok közé csökken a hőmérséklet.
Orvosmeteorológiai tájékoztató: Fronthatással nem kell számolni az arra érzékenyeknek.
A következő napon várható időjárás
2024.02.01 csütörtök: Az éjszaka kialakuló pára-, és köd fokozatosan feloszlik. Napközben északnyugat felől erősen megnövekszik, megvastagszik a felhőzet, amely estétől már szakadozhat is. Délutántól szórványosan előfordulhat gyenge eső, záporeső, az északkeleti határ közelében vegyes csapadék sem kizárt. Sokfelé megélénkül, helyenként megerősödik a délnyugati, majd az északnyugati szél. A maximum nagyrészt 4 és 10 fok között várható.
Friss híreink:
Miből fizetik a gazdák a tavaszi munkákat?
Széchenyi Kártya, bankhitel, integrátori partner, végső esetben saját tőke – ezek a szóba jöhető források, amelyből a termelők a most következő tavaszi munkákat finanszírozhatják. Mindegyik konstrukciónak van létjogosultsága és előnye, a napokban ráadásul kiderült, hogy még a piaci kamatokon is lehet faragni. A jelenlegi helyzetben ugyanakkor egyik sem tűnhet igazán jó megoldásnak a gazdák szemében. Az elmúlt évek kudarcai után okkal óvatos szántóföldi növénytermesztők jelenleg leginkább a költségoptimalizálásban, sőt, sokan inkább kemény megszorításban gondolkoznak. Ez érthető stratégia, de később még okozhat problémákat.
2024 legnagyobb változásai - Mindent megtudhat az Agrárium Konferencián
Március 19-én rendezi meg a Portfolio Csoport kecskeméti Agrárium 2024 Konferenciáját, amely az egyik legnagyobb szakma eseménynek számít a tavaszi agrárrendezvények sorában. A konferencia áttekinti mindazokat a jelentős szabályozási, támogatási, finanszírozási, piaci és jövedelmezőségi változásokat, amelyek döntően meghatározhatják az agrárágazati szereplők idei eredményes gazdálkodását.
Hihetetlen, de igaz: ennyibe kerül most egy hektár föld itthon és az EU-ban
A huszonegy európai uniós tagállam közül, amelyekről rendelkezésre állnak 2022-es adatok, egy hektárnyi szántóföld ára a skála egyik végpontját jelentő, 3700 eurós (kevesebb mint 1,5 millió forintos) horvátországi átlagtól a máltai 233 230 eurós (több mint 90 millió forintos) átlagig terjedt. Az uniós átlagár azonban 10 578 euró, vagyis valamivel 4 millió forint fölött mozgott. A haszonbérletek terén a legutolsó - 2022-as - adatok alapján Hollandia vezetett, a legolcsóbban pedig Svédországban lehetett földet bérelni. A termőföldárak terén Magyarország továbbra is az unió alsó harmadában, a haszonbérleteket illetően viszont a középmezőnyben található.
A Pénzcentrumról és a HelloVidékről ajánljuk:
Nem lehet tovább húzni: tényleg kivezetik az 5 és 10 forintos érméket Magyarországon?
Az árak elszabadulása óta az embernek gyakran az az élménye, hogy szinte bármilyen apróságot is vásárol, néhány ezer forintot biztosan otthagy a boltban. Ilyen körülmények között pedig sokakban felmerülhet, mégis mi értelme van az olyan kis értékű érméknek, mint amilyenek az 5, 10, 20 és 50 forintosok. Az alábbiakban annak járunk utána, hogy milyen érvek szólnak ezeknek az érméknek a megtartása mellett.
Már csak ez hiányzott: ilyen következményei lehetnek a CSOK Plusznak az építőiparban
Az építőipar jelenlegi helyzete a 2023-as év értékelése alapján aggasztó, a 2024-es kilátások nehéz évet prognosztizálnak. A CSOK Plusz vidéki lakásépítéseket ösztönöz, de az általános keresletet nem növeli drasztikusan. Az áremelkedés és költségnövekedés kihívásokat jelent, miközben a hatékonyság növelése elengedhetetlen. Az alkalmazottak elbocsátása és a kóklerek megjelenése további kihívásokat vet fel. Az építőiparnakkreatív és hatékony megoldásokra van szüksége a túléléshez és a fenntarthatósághoz. Ezekről beszélt Koji László, az Építőipari Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke, akivel a jelenlegi helyzetről és a jövőbeli lehetőségekről kérdeztük.
