Bár idén mérsékeltebbek voltak a fagykárok az előző évekhez képest, idén - a 2022-es esztendőhöz hasonlóan - megint csak a hőség és az aszály jelentett óriási gondokat a magyar gyümölcstermesztőknek. Erről Apáti Ferenc beszélt az Agrárszektornak, aki azt is elárulta, hogy a terméshozamok tekintetében gyümölcsfajonként eltérően alakult a helyzet itthon: amíg ugyanis cseresznye, az őszibarack és a szilva esetében relatíve jó volt a termés, addig a kajszibarack "már csak" közepes termést hozott, igaz, ez így is a tavalyi, nagyon gyenge termés háromszorosa lett. Ezzel szemben a meggy gyengén teljesített, és az almánál is jóval átlag alatti termés várható.
Mindössze 330 ezer tonnát prognosztizáltunk a jó termésnek tekinthető 500-600 ezer tonna helyett, de az utóbbi 3-4 hét aszálya és hősége miatt már borítékolható, hogy a végső eredmény a 300 ezer tonnát sem fogja elérni
- mondta el Apáti Ferenc.
Megfő, megég a gyümölcs a fákon
A FruitVeB elnöke beszélt arról is, hogy Magyarországon az elmúlt időszakban tovább romlott az ültetvények állapota. Egyre magasabb ezek átlagéletkora és kondíciója, ráadásul az idősebb ültetvények eleve rosszabb egészségi állapotúak. Emellett kevés az új telepítés is, és az öntözés dolgában sem sikerült előrelépni, az öntözött területek aránya nem változott érdemben az utóbbi években. Ebből kifolyólag a hazai gyümölcsösök ugyanolyan mértékben vannak kitéve az aszálynak és a hőségnek, mint 5-10-15 éve - tette hozzá a szakember.
A klímaváltozás és a következő időszak pályázatai határozhatják meg az ágazat jövőjét
Apáti Ferenc kiemelte, hogy a magyar gyümölcstermesztés kilátásait és lehetőségeit illetően régi-új, szinte örökzöld téma a klímaváltozás, illetve az extremitások felszaporodása miatt ennek káros hatásai: az egyre gyakoribb tavaszi fagykárok, a heves zivatarok és jégverések, egyes időszakokban a több hónapos hőség és aszály, más időszakokban pedig az extrém sok csapadék okoz problémát, amikor pár nap alatt több havi mennyiség hull le. És bár sokat lehet hallani arról, hogy a megváltozó éghajlati körülményekre a délebbi gyümölcsfajták termesztése lehet a megoldás, a szakember szerint az ilyen mediterrán fajok (füge, datolyaszilva) termesztésében a magyaroknak még nincs termelési tapasztalatuk, de még ha lenne is, akkor sem lehet egyik évről a másikra átállni ezek termesztésére.
Ha így megy tovább, 10 éven belül eltűnhet a magyar zöldségtermelés
Apáti Ferenc beszélt arról is, hogy az ágazat szereplőit megmozgató másik nagy aktuális téma, hogy szeptember-októberben lesznek elérhetőek a kertészeti pályázatok, ahová nemcsak az ültetvénytelepítés, a hűtőházak és üvegházak tartoznak, de a posztharveszt beruházások is - mondta el a szakember, hozzátéve, hogy már futnak a nem csak kertészeti témát tartalmazó élelmiszeripari pályázatok is. A FruitVeB elnöke szerint ugyanakkor nagy kérdés, hogy mire és mennyi támogatási/fejlesztési igényt fognak benyújtani a termelők és feldolgozók, és nagy érdeklődéssel várja, hogy mely területeken akarnak majd fejleszteni a gazdák, és mely területeken nem.
Szerintem ültetvénytelepítésre nem lesz nagy igény, ültetvénykorszerűsítésre még csak-csak, ellenben üvegházra, fóliaházra és posztharvesztre, illetve élelmiszeripari fejlesztésekre, beruházásokra igen
- vélte Apáti Ferenc.
A szakember szerint a siófoki Agrárszektor Konferencián mindenképp fókuszba fog kerülni, hogy a Közös Agrárpolitika mely támogatási jogcímeire érkeztek támogatási igények, és elemezni fogják azt is, hogy mely területeken milyen fejlesztési igények vannak, valamint azt, hogy mi fog fejlődni a jövőben a kertészetben, és mi nem.
Szinte teljes körű átalakulásra, megújulásra lenne szükség az ágazatban
Azzal kapcsolatban, hogy mitől kerülhetne jobb helyzetbe kerülhetne az ágazat, Apáti Ferenc elmondta, hogy több területen is komoly fejlesztésekre lenne szükség. Ezek egyike a káros időjárási hatások elleni védelem, ami az öntözést, a jéghálók és fagyvédelmi technológiák létesítését jelenti. Ezek nélkül ugyanis egyre kevésbé lehet frisspiaci gyümölcsöket termelni Magyarországon.
Frisspiaci gyümölcsöt csak az termeljen, aki olyan intenzív ültetvényt tud létrehozni, ami öntözött, jéghálós, fagyvédett együtt. Ha ezek valamelyike hiányzik, akkor nem szabad frisspiaci gyümölcsültetvény telepítésébe kezdeni, sőt, a szamócánál és a cseresznyénél még esővédő fóliatakarásra is szüksége lesz a termelőknek. Ez azonban rengeteg tőkét és szaktudást igényel, ami sokaknál nem áll rendelkezésre.
- húzta alá Apáti Ferenc.
A szakember beszélt arról is, hogy aki ezen feltételek mentén nem tud frisspiacit telepíteni, annak csak az ipari alapanyag termelése fog maradni, ám ez jóval kisebb jövedelemmel fog járni. Egy ilyen ipari feldolgozásra termelő ültetvény viszont nem termel annyi hasznot, amiből be lehet ruházni egy jéghálóra. Ezért egy ilyen ültetvény mindig kiszolgáltatottabb lesz az időjárásnak - mondta a FruitVeB elnöke, hozzátéve, hogy aki ezt nem tudja elfogadni, az nem fog tudni gyümölcsöt termelni a jövőben.
Apáti Ferenc emlékeztetett, hogy az ágazatben évek óta folyamatos, és egyre komolyabb gondot jelent a munkaerőhiány is. A szakember szerint ezen a téren nem is fog javulni a helyzet, így a megoldás csak az automatizálás, a robotizálás, a gépesítés, illetve maguknak az ültetvényeknek az intenzifikálása lehet. Ez utóbbi azért is különösen fontos, mert az intenzívebb ültetvényeken eleve jobb a munkaerő-hatékonyság. A FruitVeB elnöke úgy látja, hogy a káros időjárási hatások elleni, fentebb már említett védekezés is hozzájárul a munkaerőhiány kezeléséhez, mert egy olyan ültetvényben ahol mennyiségileg és minőségileg is jó a termés, sokkal jobb a szüret élőmunka-hatékonysága.
Emellett szükség lenne a hazai szaktudás bázis kialakítására, a kutatási és szaktanácsadási szféra újjáépítésére is. Apáti Ferenc szerint ugyanis a jelenlegi háttérintézmények ugyanis nem képesek megfelelő módon segíteni az ágazatot. Sajnos a szaktudási háttér a termelők jelentős részénél is hiányzik, az tud csak hatékonyan és eredményesen termelni, aki külföldről hoz be ilyen szaktudást.
Rengeteg ültetvény tűnhet el itthon
Ami a jövőt illeti, óriási a bizonytalanság. A FruitVeB elnöke szerint az már most látszik, hogy a következő pár évben el fog tűnni a magyar gyümölcsösök közel fele. Ennek egyik oka az ültetvények életkora, de a rossz egészségi állapotok és a termelők elöregedése is hatással lesznek a folyamatokra. Apáti Ferenc szerint körülbelül 40 ezer hektárnyi gyümölcsös fog megmaradni az országban.
Ez azonban nem feltétlenül baj, mert korszerű, öntözött és intenzív ültetvényekkel ennyi is elég lenne az ország önellátásához. A következő időszakban arra kell összpontosítani, hogy ez a megmaradó 40 ezer hektár és a most települő ültetvények korszerűek legyenek
- tette hozzá Apáti Ferenc.
