1. Szuperhatékony trükkök a poloskák ellen
A tavasz ma már a csodás időjáráson kívül azt is jelenti, hogy néhány nemkívánatos vendég is betoppanhat az otthonunkba. Ők pedig nem mások, mint a poloskák. Az enyhe telek miatt minden évben egyre több van belőlük, a rossz hír pedig az, hogy a poloskának tulajdonképpen nincs természetes ragadozó ellensége. Ráadásul az elmúlt években tényleg rendkívül enyhék a telek, nincsen tartós fagy Magyarországon, így nem csökkennek az állományok sem. Sok bosszúságot okozhatnak, de ne essünk kétségbe, van rá mód, hogy távol tartsuk őket. Összegyűjtöttük a tuti tippeket, amikkel búcsút inthetünk a büdösbogaraknak.
2. Szomorú képet fest a 2024-es vörös lista
A világ minden táján, évről évre egyre több fajt veszélyeztet a kihalás, ami alól sajnos hazánk sem kivétel. Az élőlényeket veszélyeztetettség szerint lajstromozó vörös lista idei kiadása is elszomorító képet fest: idén ezerrel több faj van a kihalás szélén. Idehaza kétezer védett faj van, köztük 58 gombafaj, 17 zuzmó, a védett növények száma 782, 87 növény fokozottan védett. 1193 állat védett, 186 fokozottan védett. Az IUCN saját online keresője szerint 5090 Magyarországon (is) honos faj található a vörös listán.
3. Fertőzött rakománnyal érkezhetnek a kártevők Magyarországra
Sokan nem is tudják, de számtalan olyan inváziós faj, kártevő került be feltehetőleg fertőzött rakománnyal Magyarországra, amely azóta komoly pusztítást végez itthon - tájékoztatta az Agrárszektort a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivataltól (Nébih). Ezért is figyelmeztetnek mindenkit arra, hogy az EU-n kívülről semmilyen növényt, zöldséget vagy gyümölcsöt ne hozzon be az országba, ha a határállomáson azonban mégis gyanús árut találnak az ellenőrök, megsemmisítés lehet a vége. Kiemelték, ha valaki mégis zárlati károsítót vagy az általa okozott tünetet észlel, azonnal intézkednie kell a felszámolásával kapcsolatba, ha ennek nem tesz eleget, 15.000-1.000.000 forint közötti összegű növényvédelmi bírság szabható ki rá.
4. Egekben a magyar dió ára
Habár 2020 óta folyamatosan nő a betakarított dió mennyisége Magyarországon, ezzel együtt az ára is jelentősen megemelkedett az utóbbi években. Míg 2020-ban 4330 forintba került egy kilogramm tisztított dió, 2023-ban már 5720 forintot kellett fizetni ugyanekkora mennyiségért itthon.
5. Hazánkba is bejutott a fekete fügelégy
Új kártevője jelent meg hazánkban idén a fügének, a fekete fügelégy, melynek kártétele hasonló a füge esetén, mint a dióban a dióburokfúró légy kártétele. A helyzetet nehezíti, hogy fügére egy növényvédőszer engedély okirata sincs kiterjesztve.
6. Nem mindegy, mit teszel, ha sérült fiókát találsz a kertedben
A közösségi oldalakon nap, mint nap találkozni segítségkérő posztokkal, ahol rendszerint sérültnek hitt madárfiókákról van szó. Nagyjából ugyanaz érvényes rájuk, mint vadon élő emlős társaikra, hogy valójában nincsenek elárvulva, csak éppen a szárnyaikat bontogatják, röpképességüket fejlesztik. A természet törvényeibe alapvetően nem szabad beleavatkozni, hiszen fontos a természetes szelekció, ugyanakkor sokan mégis kötelességüknek érzik, hogy ezeknek a védtelen apróságoknak valamiképpen segítséget nyújtsanak.
7. Új köretek tarolnak a magyaroknál is
Ahogy egyre többen szeretnének egészségesen táplálkozni, és közben finomat enni a köretek terén a burgonya, rizs és a tészta egyeduralma napjainkra megszűnt. Megjelentek korábban nem ismert termények is az üzletekben és a konyhákban. Ezek a többnyire gabonák és hüvelyesek valóban fontos szerepet játszanak egy egészséges, kiegyensúlyozott étrendben. Néha pedig nem is újdonságról van szó, csak a feldolgozási technológia teszi ezeket különlegesség. Például a bulgur és a kuszkusz is búzából készül, de mégis eltérő a végeredmény a tányéron.
8. Hatékonyan a kullancsok ellen
A tavasz beköszöntével egyre többen kívánkoznak ki a természetbe, aminél jobb időtöltés talán nem is létezik. Mivel az elmúlt években elmaradtak az igazán száraz, hideg telek, így a kullancsok is nagyobb eséllyel teleltek át. A hidegeket általában az emlősök állatokon begubózva, vagy azok vackában, illetve a növények gyökereinek közelében a földben vészelik át. A legtöbb emberben azonnal felmerül a kérdés, hogy vajon hogyan lehetne a leghatékonyabban elkerülni az egyik legtöbb félelmet generáló, ruhánkra tapadó élősködőket, amelyből a Kárpát-medencében több, mint két tucat faj is él. A leggyakoribb, amellyel találkozhatunk a közönséges kullancs, a Lyme-kór terjesztője.
9. Mi lesz veled magyar kajszi?
Április második felében úgy tűnt, a hazai barackültetvények sikeresen átvészelték a nagy tavaszi hidegeket, habár akkor még 2-3 hét hátravolt a fagyveszélyes időszakból - tudta meg akkor az Agrárszektor Apáti Ferenctől, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnökétől. A szakember akkor beszélt arról is, hogy olyan jó volt a barackok kötődése, hogy sok helyen még ritkítani is kellett.
10. Alig eszünk vadhúst, pedig lenne bőven
A vadhús nem tartozik a legtöbbet fogyasztott húsfélék közé Magyarországon, és akkor még finoman is fogalmaztunk. Bár körülbelül 800 tonnát értékesítenek évente belőle, mi, magyarok egy év alatt mindössze 30-40 dekagrammot eszünk meg - sertésből pedig akár 30 kilót is. Az sem újdonság, hogy igen egészséges élelmiszerről beszélünk, ráadásul számos jótékony hatással és különleges ízvilággal bír és elegendő mennyiség áll a rendelkezésünkre belőle. Kérdés, hogy akkor mi a gond?
11. Könnyen lehet hamisítani rengeteg élelmiszert
Ha megnézzük a korabeli élelmiszerhamisítási ügyeket akkor elég durva dolgok jönnek elő: pitypangsziruppal hígított méz, téglapor a fűszerpaprikában, bab a kávéban, szederlevél a fekete teában. Ma már kifinomultabb ez az „iparág” is.
12. Méz méhek nélkül?
Méhek nélkül is létezhet méz? Egy merész szerb vállalkozó Amerikában bejegyzett cége most olyan vegán mézpótlókkal akar az európai piacra betörni, ami a vállalkozó reményei szerint tíz év alatt kiszorítja a hagyományos mézet a piacrról.
13. Megállíthatatlanul terjednek a rákok a hazai vizekben
Magyarország hosszú évek óta áll a világranglista élén azzal a komoly kockázatot jelentő ténnyel, hogy természetes vizeinkben immár 31 idegenhonos tízlábú rákfaj előfordulását sikerült igazolni. A hazai ökoszisztémát és az infrastruktúrát egyaránt veszélyeztető fajok száma legutóbb a COVID-járvány idején ugrott meg, de megállíthatatlanul terjednek a régebb óta itt lévő fajok is.
14. Nem vezethet akárki traktort Magyarországon
A legtöbben leginkább csak földeken látunk traktorokat, kombájnokat és egyéb mezőgazdasági gépeket, a tavaszi vetési, illetve a nyári-őszi betakarítási időszakban azért a közutakon is találkozhatunk velük. Ami teljesen természetes, hiszen ezeknek a járműveknek valahogyan el is kell jutniuk a szántóföldekre, és ha a vezetőik nem akarnak bizonytalan minőségű, jelöletlen utakon közlekedni, akkor bizony igénybe kell venniük a közutakat. Ezek a járművek azonban jellemzően lassabbak, nagyobbak és több helyre van szükségük a manőverezéshez: ezért sokszor a forgalomban részt vevő többi gépjárműtől eltérő szabályok vonatkoznak rájuk.
15. Nem mindegy, hogyan gondozod a paradicsomot
Bár a metszés a köztudatban a fásszárúaknál alkalmazott munkaművelet, több zöldségfaj is van, amelyek esetében igen hasznos ez a termés mennyisége és minősége szempontjából. A folyton termő paradicsomokról a kacshajtásokat kell eltávolítani, de több más zöldségnél is szükség lehet arra, hogy a lombozatot megritkítsuk.