Hosszú út és számos módosítás után holnap döntenek az Európai Parlament képviselői a természet helyreállításáról szóló uniós rendeletről. Az intézkedéscsomag a zöld szervezetek szerint sokat enyhült, mire a végszavazásig eljutott, ám mindenképpen jelentős fejlemény, hogy ez az első olyan európai jogszabály, amely a természetvédelmen túlmutatva aktívan helyreállítja az ökoszisztémákat, és ezzel igyekszik megfordítani számos európai élőhely drasztikus hanyatlását.
A rendelet a várostervezésen, a tengeri élőhelyek védelmén túl feladatot ad majd az erdő- és mezőgazdaságban is.
A biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2030-ig szóló uniós stratégiában foglaltaknak megfelelően az Európai Bizottság még 2022. június 22-én jelentette be, hogy javaslatot nyújtott be a természet helyreállításáról szóló rendeletre.
A tengerektől a városokig
A javasolt rendelet többféle kötelező helyreállítási célokat és kötelezettségeket szabott meg az ökoszisztémák széles skálájára vonatkozóan. Ennek megfelelően érintettek az erdők és a mezőgazdasági földterületek, a városok, a folyók és a tengeri élőhelyek. A jogszabály kiegészít más, már meglévő jogi eszközöket.
A rendelet kimondja: a természet helyreállítására irányuló intézkedéseknek összesen az EU szárazföldi és tengeri területeinek legalább 20 százalékát kell lefedniük 2030-ig, 2050-ig pedig az összes helyreállításra szoruló ökoszisztémát érinteniük kell.
A jogszabály kimondja: a tagállamoknak nemzeti szinten kell kidolgozniuk a természet helyreállítására vonatkozó terveket a kívánt célok elérése érdekében.
Voltak vitás pontok
Az Európai Parlament témában kiadott összefoglalója elismeri: bár a természet helyreállítása önmagában komoly társadalmi támogatottságot élvez, a javaslat aggodalmakat váltott ki az érintettek körében.
Kétségek merültek fel a célok végrehajthatósága és elérhetősége, valamint a gazdasági és társadalmi a tulajdonjogok védelmével és a helyreállítás pénzügyi támogatásával kapcsolatban.
Az Európai Parlament ugyanakkor tavaly július 12-én elfogadta az álláspontját a rendelettervezetről, miután a Tanács június 20-án elfogadta általános megközelítését az ügyről. Intézményközi tárgyalások tavaly november 9-én ideiglenes megállapodással zárultak, amely lényegesen módosította a Bizottság eredeti javaslatát módosító pontokat. Az elfogadott szöveget a tagállamok képviselői november 22-énn, az ENVI bizottság pedig november 29-én jóváhagyta a szöveget, amelyet várhatóan az Európai Parlament holnapi ülésén megszavaz majd.
