Folytatódott a már februárban megszokott, az ilyenkor szokásosnál melegebb és szárazabb időjárás a mögöttünk álló egy hétben is - derül ki a HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. legfrissebb agrometeorológiai jelentéséből. Pénteken és szombaton hullott többfelé nem nagy mennyiségű eső, kedden és szerdán pedig elszórtan záporok, sőt zivatarok fordultak elő. Így a legtöbb helyen az elmúlt héten is kevesebb volt a csapadék az ilyenkor szokásosnál. A harminc napos csapadékösszeg is hiányt mutat az ország jelentős részén, a Tiszántúl déli kétharmadán 10 mm sem hullott az elmúlt egy hónap során, csak az Északi-középhegység térségében pozitív az anomália. Ugyanígy a kilencven napos csapadékösszeg is hiányt mutat a déli és keleti országrészben.
A talajok mélyebb rétegei még decemberben telítődtek nedvességgel, és ezt az állapotukat azóta is tartják, és a középső talajréteg nedvességtartalma is megfelelő. A felszín közeli réteg azonban eléggé kiszáradt az utóbbi hetekben az Alföldön és a Dunántúlon, ezen a jelenlegi eső javíthat.
Az elmúlt héten a napi középhőmérsékletek 8 és 12 fok között alakultak, ami 5-6 fokkal melegebb az ilyenkor szokásosnál. A borúsabb hajnalokon mindössze 5-10 fok közé hűlt le a levegő, a derültebb éjszakákon 5 fok alatti értékeket mérhettünk, a fagyzugokban gyenge fagyok is előfordultak. Napközben jellemzően 15 és 19 fok közé melegedett a levegő, ennél kissé hűvösebb csak a csapadékos tájakon illetve szerdán volt. A talaj felső 5 cm-es rétegének napi középhőmérséklete 8 és 10 fok között alakult.
Az őszi vetések, ahol nem volt tartós belvíz, jó állapotban vannak, már látványos fejlődésnek indultak. A kalászosokra a bokros állapot a jellemző, az őszi káposztarepce pedig kezd szárba indulni. A növényvédelemre az idén különösen nagy gondot kell fordítani, mert a télen a kórokozókat és a kártevőket csak kis mértékben tizedelte meg a január második hetétől a hónap végéig jellemző, sajnos leginkább csak éjszakánként fagyos idő. A talajfagy a maximális mélységét (5-25 cm) január közepén érte el ezen a télen, ami igen sekély és az is csak rövid ideig tartott. A tél jelentős részében egyáltalán nem volt fagy a talajban. Az Alföldön még mindig vannak belvízfoltok, ezek kiterjedése lassan csökken. A vetések az enyhe télen meg is sínylették a tartós vízborítást, főleg a repce, mely a belvízfoltokban ki is pusztult. A gyümölcsfák nedvkeringése megindult, a korai csonthéjasok már virágoznak. Ennek még súlyos következményei lehetnek a folytatásban egy nagyobb fagy kialakulása estén. A kajszi a virágzás fenológiai fázisában -2, -3 Celsius foknál erősebb fagy estén már károsodik, márpedig még nagyon korán van ahhoz, hogy ettől nagyobb fagy ne forduljon elő. Megpattant a rügy a körtéken, a birsen, a szilván és a meggyen is.
A következő napokban átmeneti lehűlés után ismét melegszik az idő. A csütörtöki, sokfelé esős nap után pénteken és szombaton csak helyenként valószínű gyenge eső, zápor. A következő csapadékzóna vasárnap a nap második felében éri el hazánkat, hétfő estig ismét sokfelé kell esőre, záporokra számítani, és még kedden és szerdán is várhatók elszórt záporok. Összességében az előttünk álló egy hétben 5-15 mm közötti csapadék valószínű, ennél többre a nyugati országrészben lehet számítani. A hőmérséklet pénteken és szombaton 9 és 14 fok között várható a legmelegebb órákban, hajnalban pedig kevéssel fagypont fölötti értékek lesznek jellemzőek, szombaton északkeleten és a fagyzugokban fagyhat is, ott -2, -3 fok is előfordulhat. Hasonlóan alakul a vasárnap hajnal is, de ekkor napközben már melegedés kezdődik, a jövő hét első napjaiban nagy területen ismét 15 fok fölé melegszik a levegő, a csapadékos tájakon lesz ennél hűvösebb. A jövő hét első felében éjszakánként sem valószínű fagy, de a hét közepétől ismét lehűlésre lehet számítani.
