A mikroalgák mikroszkopikus méretű egysejtű vagy többsejtű algák, amelyek számos élőhelyen megtalálhatók, például tengeri- és édesvízi környezetben, valamint talajban, akár jég alatt és más mikrobiális közösségekben is. Ezek a szervezetek fontos szerepet játszanak az ökoszisztémában, mivel oxigént és szerves anyagokat állítanak elő a fotoszintézis során, valamint táplálékul szolgálnak halak, rákfélék és más mikroszkopikus élőlények számára. Emellett számos mikroalga ipari és élelmiszeripari felhasználása, alkalmazása is egyre inkább nagy népszerűségnek örvend. Kiemelt potenciált mutatnak a bioüzemanyag, az étrend-kiegészítők, valamint egyes élelmiszerek előállításának területén. Számos kutatás foglalkozik a mikroalgák sokoldalú alkalmazási lehetőségeivel, különös tekintettel az egészségre gyakorolt kedvező hatásokra. Az alábbi összefoglaló áttekintést nyújt a mikroalgák jellemzőiről, összetevőiről és betegségmegelőző hatásukról egyaránt.
A mikroalgák táplálkozástani szempontból értékes összetevői
A mikroalgák összetétele fajtól függően nagy heterogenitást mutat, de általánosan elmondható, hogy makro és mikronutriens-összetevőkben gazdagok. A mikroalgák rendkívül gazdag fehérjeforrások, jelentős, akár 40-60%-ban tartalmazhatnak esszenciális aminosavakat. A mikroalgákban található fehérjék nagy biológiai értékkel bírnak, jól hasznosulnak a szervezetben.
Az Ómega-3 és Ómega-6 zsírsavak különösen fontosak az emberi szervezet számára. A mikroalgák nagy mennyiségben tartalmaznak az emberi szervezet számára jól hasznosítható EPA-t és DHA zsírsavakat. Ezek az esszenciális zsírsavak hozzájárulnak a szív- és érrendszer egészségének fenntartásához, csökkentik a gyulladásos folyamatok kialakulásának kockázatát, valamint segítenek megelőzni különféle krónikus betegségeket. A mikroalgákban található zsírsavak kitűnő alternatívát nyújthatnak azoknak, akik vegetáriánus vagy növényi alapú étrendet követnek, mivel növényi forrásként is jelentős ómegazsírsav-tartalommal bírnak.
A mikroalgákban megtalálhatóak az A-, C-, E- és K-vitaminok, továbbá a kalcium, a magnézium, a vas és más ásványi anyagok széles skálája. Ezek az anyagok elengedhetetlenek az egészséges anyagcsere-folyamatokhoz és számos létfontosságú szervrendszer működéséhez. A mikroalgák jelentős mennyiségű antioxidánst tartalmaznak, melyek védelmet nyújtanak a szervezetben zajló káros oxidatív folyamatokkal szemben. Az antioxidánsok segítenek megelőzni a sejtek károsodását és a szabadgyökök által okozott negatív hatásokat. Ezáltal hozzájárulhatnak számos krónikus betegség kialakulásának megelőzéséhez.
A mikroalgák fajtái, betegségmegelőző hatásaik
A mikroalgáknak sokféle, kb. 200.000 faja ismert, ugyanakkor ezeknek csak igen kis részét vizsgálták tudományosan, s élelmiszerként csak néhány fajt használnak. Eukarióta és prokarióta létformájú mikroalga is ismert. A mikroalgák színei a kloroplasztiszban termelt pigmentek, például a klorofillok és a fikobiliproteinek következményei. A prokarióta sejtes mikroalgákat a kékmoszatok (cianobaktériumok) törzse képviseli, az eukarióta fajok esetében pedig főként a zöld mikroalgák (Chlorophyta), a vörös mikroalgák (Rhodophyta) és a kovamoszatok/diatómák (Bacillariophyta) csoportja ismert.
Ezenkívül számos más mikroalgafaj létezik, melyek eltérő osztályokba, csoportokba sorolhatóak, és különböző ökológiai szerepet töltenek be a természetben. A mikroalgák általános gombaellenes és antibakteriális hatásáról számos kutatás számolt már be, megemlítendő továbbá, hogy rekombináns fehérjék (előállítás során az eredeti örökítőanyag módosításra kerül, és a létrejött transzgenikus szervezet/sejtvonal új típusú, az eredetihez hasonlatos fehérjét vagy peptidet állít elő) és értékes vegyületek előállítására is alkalmazhatóak. A mikroalgák jövőbeli felhasználási lehetőségei nagyon ígéretesek. A Chlorella stigmatophora és a Phaeodactylum tricornutum mikroalgakivonatok esetében gyulladáscsökkentő és immunmoduláló hatást detektáltak, ezért a jövőben az étrend egészséges kiegészítői lehetnek az olyan krónikus betegségek megelőzésében, mint a daganat, az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség. Az összefoglalás további részében a legígéretesebb mikroalgákat és azok betegségmegelőző hatásait tárgyaljuk.
Spirulina: A spirulina a cianobaktériumok közé tartozik és az Arthrospira faj gyűjtőneve. A faj egyes tagjai gazdagok fehérjékben, vitaminokban, ásványi anyagokban és antioxidánsokban egyaránt. Részt vehetnek a metabolizmus energiatermelő folyamataiban, valamint hozzájárulhatnak az immunrendszer megfelelő működéséhez. Egyes szakirodalmi adatok alapján segíthetnek csökkenteni a koleszterinszintet, támogathatják a vércukorszint szabályozását, valamint jótékony hatással lehetnek a szív- és érrendszer egészségére.
Chlorella: A chlorella ugyancsak egy zöld alga nemzetség, mely kiemelkedő fehérje- és vitamintartalommal rendelkezik, tartalmaz B-vitaminokat, vasat, valamint klorofillt. Összetétele révén támogathatja az emésztést, és az immunrendszert egyaránt. Szakirodalmi adatok alapján a vérnyomás-szabályozásban is szerepet játszik.
Haematococcus pluvialis: A Haematococcus pluvialis egy vörös alga, amely különlegesen gazdag az astaxanthin nevű karotinoidban, amely erős antioxidáns tulajdonságokkal rendelkezik. Az astaxanthin jótékony hatással lehet a bőr egészségére, segíthet csökkenteni az ízületi gyulladás és -fájdalom mértékét, valamint védelmet nyújthat a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel szemben.
Dunaliella salina: A Dunaliella salina egy sós vízben élő zöld alga, amely rendkívül gazdag béta-karotinban és egyéb antioxidánsokban. A béta-karotin fontos szerepet játszik a látás és a bőr egészségének fenntartásában, valamint védelmet nyújthat a káros szabadgyökök ellen. Nem humán vizsgálatban más mikroalgával (Spirulina) történő alkalmazása során az emésztőenzimekre és a bélmikrobiótára gyakorolt hatásával támogatta az immunrendszer működését.
A mikroalgák fogyasztásának javallatai, ellenjavallatai
Pozitív élettani hatásaik miatt, továbbá mint értékes makro- és mikro-nutriensforrások, beillesztésük általában javasolható a táplálkozásba. Mindemellett fontos a megfelelő körültekintés, hiszen egyes esetekben fogyasztásuk ellenjavalt lehet, emiatt az étrendbe történő beillesztés, étrend-kiegészítő szedésének megkezdése előtt mindig érdemes dietetikus szakemberrel, orvossal konzultálni. Amire mindenképpen érdemes odafigyelni az a szennyeződésmentesség, az esetleges allergiás reakciók, valamint a fennálló autoimmun betegség(ek)re gyakorolt hatás.
A mikroalgák olyan környezetben élnek, ahol különféle szennyeződések jelenhetnek meg, úgy, mint a nehézfémek vagy akár a mikrobiális kontaminációk. Fontos, hogy csak megbízható forrásból származó, tiszta mikroalgát vásároljunk, hogy minimalizáljuk a szennyező anyagokkal történő expozíció, találkozás rizikóját. Bár ritka a mikroalgák által kiváltott allergia, néhány embernél mégis tapasztalható a reakció. Különösen azoknak érdemes erre figyelni, akik más halakra vagy tengeri alapanyagokra is allergiásak, érzékenyek. A szakirodalomban egyes Spirulina és Chlorella fajok esetében mutattak ki olyan fehérjéket, amelyek esetleírásokban visszaigazolt módon allergének lehetnek.
Több kutatási eredmény arra utal, hogy egyes mikroalgák, kiemelten a Spirulina egyes fajai, stimulálhatják az immunrendszer aktivitását szisztémás lupus erythematosus, dermatomiositis és hólyagosodással járó autoimmun kórképek esetében. Ez azonban az autoimmun betegségben szenvedő embereknél nem kívánt immunreakciókat okozhat. Tehát egyes autoimmunbetegség(ek) fennállása esetén mindenképpen szükséges orvossal konzultálni a lehetséges mellékhatások elkerülése érdekében. Összességében tehát a mikroalgák számos egészségelőnnyel járhatnak, de fontos figyelembe venni az adott személy egészségi állapotát.
Mikroalgák, mint természetes élelmiszer-összetevők, étrend-kiegészítők?
A mikroalgák bioaktív-anyagtartalmuknak, egészségre gyakorolt pozitív hatásaiknak köszönhetően új élelmiszer-összetevőként is jelentős potenciált mutatnak. A cikkben említett fajok megtalálhatóak a ,,novel food” katalógusban és státuszuk alapján ezek nem új élelmiszerek, ami azt jelenti, hogy hagyományos alkalmazásuk, s ez alapján biztonságosságuk élelmiszerként dokumentált. A hírlevél terjedelme miatt csak pár példát mutatunk be a mikroalgák széleskörű élelmiszeripari hasznosíthatóságáról.
A Nannochloropsis sp. és a Tetraselmis sp. tengeri mikroalgák innovatív összetevőként való felhasználását - mint élelmiszerdúsítás/hozzáadott biológiai érték - már tesztelik búzatortillák készítésében. Az astaxanthinban gazdag – az előzőekben már bemutatott - Haematococcus pluvialis mikroalga hatását a teljes kiőrlésű lisztek fizikai és funkcionális tulajdonságainak javításában vizsgálják. Jól látható, hogy a mikroalgáknak jelentős alkalmazhatósági köre lesz a jövőben, mind a hozzáadott tápanyagok, összetevők, mind pedig az egyes összetevők fiziko-kémiai tulajdonságainak javításában.
Napjainkban a mikroalga tartalmú étrend-kiegészítők rendkívül népszerűek lettek az egészségtudatos fogyasztók körében, mivel számos előnyt kínálhatnak az egészség fenntartása szempontjából. Ezek a kiegészítők gyakran koncentrált formában tartalmazzák a mikroalgák esszenciális tápanyagait és bioaktív összetevőit, így szupplementációjuk jelentős egészségnyereséggel járhat.
Összefoglalásként fontos ugyanakkor megemlíteni, hogy további kutatásokra van szükség annak megértéséhez, hogy a mikroalgák hogyan dolgozhatóak fel pigmentek, fehérjék és szénhidrátok szintjén, ipari felhasználásuk pontosan miként és hogyan történhet? Az élelmiszeripar milyen formában, eljárásokban hasznosíthatja őket – a megfelelő jogi szabályozás mellett úgy, hogy a végtermékek tápanyag- és érzékszervi tulajdonságai is megfelelőek, emberi fogyasztásra alkalmasak legyenek.