Valóban olyan olcsó és hatékony, mint ahogy azt korábban gondoltuk? Sajnos nem!
Aki karbamidot használ, számos kihívással kell szembenéznie mind hatékonysági, gazdasági és környezetvédelmi szempontból. A karbamid lassan ható nitrogénműtrágya, melyet a növény gyakorlatilag nem képes a gyökéren keresztül közvetlenül felvenni. Ehhez előbb át kell alakulnia, amihez idő kell, meleg talajban 2 hét, hideg talajban 6 hét. Éppen ezért kiszámíthatatlan a nitrogénfeltáródás üteme, hiszen jelentősen függ az aktuális időjárási körülményektől, ami tervezhetetlenné teszi a kijuttatás időzítését, így a növények tápelem-felvételi dinamikájához hozzávetőlegesen sem tudunk alkalmazkodni. Startertrágyázásra alkalmatlan, mivel a karbamidból első lépésben képződő ammónia csírázásgátló hatású.
Amit a karbamidot érő veszteségekről tudni kell!
Fej- és kiegészítő trágyázásra alkalmatlan, mert a karbamid lassan ható nitrogénműtrágya, és a növény csak átalakulást követően képes felvenni. A folyamat során ammónia keletkezik, mely a levegőbe jutva elillanva, nitrogénveszteséget okoz és nem jut hozzá a növény, ráadásul környezetszennyező hatású. A karbamid 46% nitrogén-tartalmából még átlagos körülmények között is elpárolog 13,1 %.
A hosszabb ideig tartó napsütés, szárazság alatt, vagy ha a karbamidot hosszabb időn át nem dolgozzák be a talajba, lényegesen megnő az ammónia formában történő nitrogén kipárolgás. Ez a veszteség elérheti akár a 70%-ot is, ami azt jelenti, hogy a 46% nitrogén hatóanyagból csupán 13,8% marad! A túlnedvesedett talajokban pedig megnő a denitrifikáció következtében a nitrogéngáz kipárolgás, ami szintén veszteséget okoz.
Az elveszett nitrogén mennyiségből a növény nem fogja felépíteni testének nitrogén vegyületeit. Irodalmi adatok szerint a termés összességében 10-20%-kal csökkenni fog, amit saját kísérleteink is alátámasztanak. A veszteség elérheti a ráfordítások 70-85%-át, ami megfontolásra int. Ráadásul mészindexe – ami savanyító hatását hivatott kifejezni – magas. A karbamid esetében 100 kg meszezőanyag (kalcium-karbonát egyenérték) kijuttatása szükséges, 100 kg karbamid savanyító hatásának ellensúlyozására.
A kérdés az, hogy mit nyerünk, ha karbamid helyett a MAS típusú műtrágyák közé tartozó Pétisót használunk? A válasz kézenfekvő. Dolomittartalma révén a Pétisó nem savanyítja tovább a talajokat, ráadásul egyszerre nem egy, hanem három makroelem, a nitrogén, a kalcium és a magnézium pótlást biztosítja! A Pétisó nitrát-nitrogén tartalmát a növények szinte azonnal hasznosítani tudják Ammónium-nitrogén tartalma, - bár közvetlenül is felvehető a növények számára-, a talajban rövid ideig tárolható, majd vagy nitráttá alakulása után a növény számára felvehető. Ez sokkal jobb nitrogénhasznosulást jelent, mint a karbamid esetében, azaz egyértelműen a gazdaságos megoldást!
Az olcsóbb megoldás a kisebb fajlagos hatóanyagár, egyben a drágább megoldás! Ne hagyja elveszni, elillanni a drága nitrogén hatóanyagot! Használjon Pétisót!
(x)