Papp Zsolt György, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy a következő időszakra 14,7 milliárd euró, vagyis 1500 milliárd forint: ez fog megjelenni fejlesztési forrásként rövid időn belül. A mostani ciklus végéig 69 pályázati felhívás lesz ebből - mondta a szakember, hozzátéve, hogy fontos, hogy ezek könnyen lehívhatóak, okszerűen felhasználhatóak és egyszerűen elszámolhatóak legyenek. Ezekhez a pályázati felhívásokhoz számos célkitűzés tartozik: az élelmiszeriparban a feldolgozókapacitás javítására, az üvegházi termelés erősítésére, a kertészet és az állattartás fejlesztésére, de ide lehet venni a tárolástechnológia fejlesztésével kapcsolatos célkitűzéseket is.
Mintegy 1000 milliárd forint jut a fenntarthatósági célok támogatására. Ezzel lényegében megdupláztuk az fentarthatóságra, az agrárinnovációra szánt forrásokat
- mondta Papp Zsolt György.
A helyettes államtitkár beszélt arról is, hogy az új felhívásokban változni fog az is, ki minősül mezőgazdasági termelőnek. Eddig a pályázhatott, aki 6 ezer standard termelési értéket tudott felmutatni, illetve akinek az előző évi árbevételének 60%-a mezőgazdasági tevékenységből származott. Ez a következő időszak kiírásaiban 10 ezer standard termelési értékre fog nőni, viszont az előző évi árbevételnek elég lesz, ha csak 40%-a származik mezőgazdasági tevékenységből.
Papp Zsolt György elmondta, hogy a hamarosan megjelenő felhívásoknál az 50%-os alaptámogatást sikerült megőrizni, erre jöhetnek még további többlettámogatások: például 15% a fiatal gazdák, gazdaságátadással kapcsolatos pályázatok esetében, 10% a termelői közösségek pályázatainál. A helyettes államtitkár azt is jelezte, hogy a bankokkal való együttműködés következtében a jelenlegi kamatkörnyezetben ezek összegét támogathatóvá tudják tenni.
Az újítások ismertetése során Papp Zsolt György azt is kifejtette, hogy többször változott, mennyi lehet egy projekt maximális támogathatósága. Ez 500 millióról indult, aztán 2 milliárd lett, most pedig 5 milliárd forintnál állt meg. Fontos fejlemény az is, hogy nincs bázislétszám-tartási kötelezettség, illetve mindenképp szükséges megemlíteni az előigénylés szabályainak megváltozását. Ez legfeljebb 65%-os támogatási intenzitást jelent - kivéve a megújuló energiával kapcsolatos projekteket, ott 70%-os lehet a támogatási intenzitás.
A Natura 2000-es gyepterületeket kompenzáló kiírás már meg is jelent, de húsvétig még több pályázatnak meg fog jelenni, gyümölcsültetvény létesítésére, hűtőház létrehozására, kertészeti célú fejlesztésekre. De idén lesz majd gépbeszerzési csomag is, precíziós gépek beszerzésére például, illetve nyár közepén várható a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztését, illetve a gazdaságátadás segítését célzó kiírások
- mondta Papp Zsolt György.
Az Agrárminisztérium helyettes államtitkár elmondta, hogy mostanra már több mint 30 pályázat van megjelenés közeli állapotban. Ezeknél pedig nemcsak a keretösszegen és a támogatási maximumon emeltek, de több esetben a megvalósításra nyitva álló időn is, amely a korábbi 24-ről 36 hónapra nőtt. Papp Zsolt György elmondta, hogy április második felére, május elejére ezek mind olvashatóak és véleményezhetőek lesznek. Kellő időt akarnak hagyni a felkészülésre: a megjelenés és benyújtás között ne csak 30, hanem 60 vagy akár 90 nap álljon rendelkezésre. A szakember végezetül azt is elmondta, hogy a következő időszakban az is újítás lesz, hogy nem csak egyszer fognak megnyílni ezek a pályázatok.
Felkészült-e az Államkincstár az új kifizetésekre?
Arra a kérdésre, hogy ezeket a kifizetéseket végre tudják-e hajtani időben, Szabó Endre, a Magyar Államkincstár KAP-igazgatója elmondta, hogy megpróbálják, amennyire csak lehet. A kibővített határidők minden érintett szereplőnek egy kicsit nagyobb mozgásteret adnak. Készülnek a felhívások, de a kifizetési ügynökségnek teljesen újra kell gondolnia és fel kell építenie a kifizetések rendszerét.
Sok felhívás egyszerűsített rendszerben lesz majd. Attól viszont tartok kicsit, hogy ha megjelennek az első felhívások, akkor lökéshullámokban jönnek majd a pályázatok
- tette hozzá Szabó Endre.
Kivel érdemes a pályázatot megíratni?
Göbölyös Károly, a Gömbi Agro Kft. ügyvezetője szerint az a jó pályázatíró, aki a meglevő pályázatok írását vállalja, és nem olyanokét, amelyek még meg se jelentek. A szakember szerint emellett az is fontos, hogy a pályázatíró ne csak a pozitívumokról beszéljen a megrendelőnek, hanem a negatívumokat is ismertesse. Cseh Tibor András, a MAGOSZ főtitkára hozzátette, hogy azzal, hogy kétszer lesznek megnyitva a pályázati kiírások, az emberek nincsenek rákényszerítve az emberek a pályázásra. Nem kell most azonnal, elég lesz 2026-ban is. A szakember szerint nagyon fontos az is, hogy a megrendelő ne bízza csak a pályázatíróra a dolgot és legyen tisztában azzal, hogy mit vállaltak. Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletág ügyvezető igazgatója, a Magyar Bankszövetség agrár munkabizottságának elnöke ehhez még hozzátette, hogy szerinte az a jó pályázatíró, aki nem a maximális összegre beszéli rá a termelőt, hanem a projekthez kellő mértékűre, illetve az a jó bankár, aki nem a maximális finanszírozásra próbálja rávenni az ügyfelet, hanem arra, aminek van értelme a termelés szempontjából.
Mi várható a finanszírozások terén?
Hollósi Dávid elmondta, hogy a következő időszakban az ügyfél a beruházási projekthez a támogatási költség 10%-áig kamattámogatást tud majd igénybe venni. A jelenlegi állás szerint március végén, április elején csatlakozhatnak azok a bankok, akik részt kívánnak venni ebben. A szakember elmondta, hogy jelenleg még magasak a piaci kamatok, éppen ezért fontos, hogy ezek kitermelhetőek legyenek. Éppen ezért úgy lesznek megfogalmazva, hogy csak ezekre a projektekre lehessen igénybe venni ezeket a konstrukciókat, csak forint alapon, fix kamatokkal. Ez a hitelkonstrukció nemsokára meg fog jelenni.
Arra a kérdésre, hogy ezekre a többlettámogatásokra hogyan lehet szert tenni, Hollósi Dávid elmondta, hogy ha valaki elnyer egy támogatást, akkor keres hozzá egy hitelező bankot. Ha ez megvan, akkor lehet igényelni a támogatási bónuszokat. Hollósi Dávid beszélt arról is, hogy ezzel egy olyan normális kamatszintre le tud majd menni a kamatszínvonal, amivel a beruházási környezet kitermelhető lesz, és hogy ez főleg a futamidő elejét fogja megtámogatni.
Mi a helyzet a támogatási előlegekkel?
Papp Zsolt György elmondta, hogy szeretnének változtatni az előlegfinanszírozás szabályain. Jelenleg négy fő szempont van, amivel el lehet nyerni egy pályázatot: a pénzügyi mutatók (pénzügyi megalapozottság vizsgálata), a fenntarthatóság, a digitalizáció előmenetele, előkészítettsége és a beszállítói kapcsolatok bemutatása. Arra a kérdésre, hogy a pályázatok benyújtása után mikor fog majd az irányító hatóság reagálni, a helyettes államtitkár elmondta, hogy lehetőleg minél hamarabb. Azt azonban kiemelte, hogy mindenkinek biztosítani akarnak legalább egy lehetőséget a hiánypótlásra.
Szabó Endre elmondta, hogy annak ellenére, hogy sok kérdés újragondolásra került, ezért fontos szempont volt, hogy minél kevesebb dolgot változtassanak a benyújtási felületen, az ügyvitel részén. Mint mondta, lesz majd olyan, hogy hiánypótlás során újra meg fog nyílni a benyújtási felület, és ott lehet majd benyújtani a hiánypótlást. A kifizető hatóságnak együtt kell működnie valamennyi hivatalos szervvel. A Magyar Államkincstár KAP-igazgatója ugyanakkor elismerte, hogy a jelenlegi pályázati kérelmek kifizetése leterheli a rendszer, ez később javulhat. Viszont az új pályázatok megnyílásától már benyújthatóak lesznek a megvalósítási számlák.
Mi a helyzet a fiatal gazdákkal és a gazdaságátadási felhívásokkal?
Cseh Tibor András elmondta, hogy az aktuális piaci helyzetben jó lenne, ha egy támogatást vehetnének igénybe a gazdaságátadó és -átvevő gazdák. A MAGOSZ főtitkára szerint arra kell nagon figyelni, hogy aki pályázik, azok között nem lehet különséget tenni. A fiatal gazda és a gazdaságátadási felhívásoknál ugyanakkor lesznek szigorítások: nem a támogatási a támogatási időszak végén lesz ellenőrzés, hanem minden évben lesz kommunikáció a felek között. Ennek az a lényege, hogy még az elején még lehet szólni, mi nem jó, és ne kelljen a végén visszakövetelni a támogatási összeget.
Mostanra eljutottunk oda, hogy nem évi egyszeri, hanem folyamatos kommunikáció kell a falugazdász, a pályázatiró és a szaktanácsadó között a támogatások megvalósításához. De ha minden szakember segíti a pályázatok megírását, akkor az végrehajtható lesz
- jelentette ki Göbölyös Károly a fiatal gazdák támogatásáról.
Hollósi Dávid végezetül elmondta, hogy a mostani KAP stratégiai terv nagy előnye, hogy beemelte az üzleti szempontokat. A szakember ugyanakkor azt kéri mindenkitől, hogy gondolja át, mit csinál. És mindenki csak annyi pénzt használjon fel, amennyit kell, és ne az utolsó pillanatra hagyja a döntést és a cselekvést. A kerekasztal-beszélgetés végén a szakemberek egyetértettek abban, hogy a következő időszakban érdemes lesz tájékozódni, nézni a kiírásokat, a honlapokat. Aki támogatáshoz akar jutni, annak bele kell tennie a munkát.
A Portfolio Agrárium 2024 Konferenciáról eddig megjelent cikkeink:
Képek forrása: Agrárszektor
