Hozzátették: a levélnedvesség-tartam (az angol nyelvű terminológiában: Leaf Wetness Duration) a növényvédelemben kulcsfontosságú információ, ugyanis a gombás megbetegedések kialakulásához a levél felületének (növény- és gombafajtánként) meghatározott ideig nedvesnek, vizesnek kell lennie. A leveleken megjelenő víz az időjáráson túl erősen függ a levélfelület nagyságától, a levelek formájától, összességében a növény fajtájától és fejlődési fázisától, de az állomány sűrűsége, magassága, termesztéstechnikája is jelentősen befolyásolja - jegyezték meg.
Azt írták, egyrészt közlik a párás, 90 százalékos páratartalomnál magasabb időszakok hosszát, amivel elsősorban a hulló csapadék nélküli, párás-ködös időszakokra adnak becslést. Mivel a gombabetegségek kialakulásához több napra van szükség, bemutatnak 1, 2, 3, 4, 5 és 10 napra összegzett párásidőszak-térképeket is. Emellett becslést közölnek a vizeslevél-időszakokra is, azaz összegzik azokat az időszakokat, amikor a levél felülete az eső miatt vizes volt a hulló csapadék és a párolgás egyenlegének megvonása után. Külön közlik ezeket az értékeket a lágyszárú és fásszárú növénykultúrákra, hiszen egészen más ideig marad vizes egy sűrű búzatábla május végén, mint egy olyan gyümölcsös, amit a szél könnyen átjár - írták. Közölnek előrejelzést is három napra előre arról, várhatóan mennyi ideig lesz vizes a növények levélzete.