Néhány emelkedési kísérlet után továbbra is nyomott árakon jegyzik a gabonaféléket a világpiacon, és egyelőre nem sok jele van az érdemi áremelkedésnek. Az árak változását illetően fontos megjegyezni, hogy a közel 500 milliós népességű Európai Unióban, valamint a környező országokkal együtt 700-800 milliós lakosságú Európában a fogyasztás volumene továbbra sem növekszik – hívta fel a figyelmet az Agrárszektornak nyilatkozó Raskó György. Az agrárközgazdász hozzátette: több országban az élelmiszerfogyasztás még mindig csökken a kontinensen.
A feldolgozott élelmiszerek iránti kereslet a nagynak számító európai piacon nem fog emelkedni, ilyen szempontból különösebb húzóerő, keresleti piac kialakulása kizárt.
Az orosz gabona még lejjebb nyomhatja az árakat
A szakember szerint a globális piacokat tekintve euróban, vagy dollárban számolva minimális az árak emelkedésének mozgástere. Mint elmondta, legfeljebb 10 százaléknyi áremelkedés adódhat valamilyen előre nem látható kockázat megvalósulása esetén, de a jelenlegi feltételekből kiindulva ez sem valószínű. A készletek magasak, a kereslet pedig nem növekszik, ráadásul, mint megjegyezte, az orosz készletek is meglehetősen magasak még mindig. Ez utóbbi piaci megjelenése tovább csökkenti az áremelkedés esélyét.
Kialakul a legrosszabb verzió?
Idehaza a korábbi, kedvező kiinduló feltételek után mára látszik, hogy vízhiány kezd kialakulni, amely a szokatlanul meleg időjárással párosulva nem kedvez az optimális bokrosodásnak az őszi kalászosok esetében. Ha továbbra sem lesz elegendő csapadék, a bokrosodás egyes területeken le is állhat, amely kevesebb termést eredményezhet idén.
Óvatosak a magyar gazdák: váratlan esemény dúlhatja fel a terveiket
Ha így lesz, akkor idén előállhat az a helyzet a kalászosok tekintetében, hogy az árak is alacsonyak és még a termés sem bőséges, igaz, a helyzet még sokat változhat, ha a következő hetekben bőséges csapadék érkezik. Raskó György azonban legjobb esetben is csak közepes termésre számít idén.
A kiadások nem csökkentek
Eközben ráadásul a költségek továbbra is magasak, különösen a növényvédőszerek esetében találkoznak a termelők magas árakkal. Ebben a helyzetben az agrárközgazdász szerint különösen a kisebb szereplők fogják vissza a kiadásaikat, és egyre extenzívebb irányba indul el a termelésük. Attól ugyanakkor nem tart, hogy a kisebb gazdák tömegesen mennének tönkre, elsősorban azért, mert nem hitelből gazdálkodnak.
Az inputanyagokkal való spórolás ugyanakkor kisebb termést jelent, amely miatt jövőre még kevesebbet tudnak költeni majd ilyen kiadásokra.
A jelenlegi helyzet ugyanakkor – a generációváltás megoldatlansága miatt – tovább gyorsítja a birtokkoncentrációt, vagyis sok szereplő inkább feladja a termelését, földjeik megművelését pedig nagyobb gazdaságok veszik át.
Egy lapra tettek fel mindent
Raskó György szerint a legnagyobb probléma a jelenlegi helyzetben az, hogy a termelők jelentős része nem áll több lábon, a tevékenységük régóta csak a szántóföldi növénytermesztésre, és a szokásos, néhány növényre korlátozódik.
A legtöbben az állattenyésztést és a kertészeti termelést régen felszámolták. Az osztrák, a bajor és olasz gazdák a szántóföldi termesztés mellett ilyesmivel is foglalkoznak, az eltérő tevékenységek valamelyikéből pedig van annyi bevételük, hogy fenn tudnak maradni, megélnek. Magyarországon ez a szántóföldi növényeknek való kitettség extrém módon magas.
Lefelé már nem mehet?
Némileg másképp látja a piaci helyzetet Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. Úgy véli, bár a dél-amerikai kínálat ezekben a hetekben jelentkezik a világpiacon, amely nem kedvez az árak felfelé történő elmozdulásának, a későbbiekben erre inkább lesz lehetőség. Az árak ugyanis annyira nyomottak, hogy lefelé már nincs mozgástér. Ahogy fogalmazott:
ez már inkább felfelé fog menni.
A csapadékhiányt és a bokrosodást az elnök változó problémaként ítélte meg az elnök, mint mondta, nagyon vegyes a kép az ország különböző részein, kétségkívül vannak helyek, ahol látványosan romlik az őszi vetések állapota.
Petőházi Tamás szerint korai kijelenteni azt is, hogy az idei év a gyengébb termés és a rossz árak kedvezőtlen kombinációja lenne, hiszen a kalászos termés aratásáig még sok idő van hátra.
A keleti kínálat túlértékelt lehet
Az elnök hozzátette: fontos piacalakító tényező lesz az is, hogy Ukrajnából sem várható jó termés, ezt már az ottani szervezetek is jelezték, és szerinte túlértékelt az orosz készlet mennyisége is. Mint fogalmazott:
mára tudható, hogy Oroszország élelmiszerrel fizetett Kínának és Észak-Koreának a fegyverekért és a lőszerért, ezért a hatalmas orosz gabonakészletekről szóló híreket érdemes fenntartásokkal kezelni.
Árkartellt hoznának létre az oroszok
Oroszország eközben szorgalmazza, hogy a kilenc feltörekvő országot tömörítő BRICS kereskedelmi szövetség hozzon létre egy saját gabonatőzsdét. A szövetség hivatalosan deklarált célja a tagállamok közötti kereskedelem megkönnyítése, de elemzők arra figyelmeztetnek, hogy az új struktúra a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) analógjává kíván válni a globális gabonapiacon, és célja a szabad árképzés befolyásolása – írja a World-Grain.com.
Az Orosz Gabonaexportőrök Szövetsége (RUGE) először 2023 decemberében, a blokk történelmi bővítésének előestéjén fogalmazta meg a BRICS-országok közötti gabonatőzsde létrehozásának gondolatát. Az eredetileg Brazília, Oroszország, India, India, Kína és Dél-Afrika által létrehozott szövetség 2024. január 1-jén Egyiptomot, Etiópiát, Iránt és az Egyesült Arab Emírségeket fogadta soraiba. Szaúd-Arábia meghívást kapott a szövetséghez való csatlakozásra, és fontolgatja a taggá válást.
Putyin is támogatja
A javaslat nem keltett nagy feltűnést egészen márciusig, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök is támogatta. Egy orosz gazdákkal tartott találkozón Putyin azt mondta:
Az összes gabona-referenciaárat az Egyesült Államokban és Európában, például Párizsban határozzák meg. Mennyi gabonát termelnek a franciák? Szerintem kevesebbet, mint mi. És mégis, a hagyományoknak megfelelően az irányadó árak ott alakulnak ki.
Putyin igazságtalannak nevezte a globális gabonapiacon fennálló árképzést, hozzátéve, hogy a BRICS gabonatőzsde létrehozásának ötlete jó, és ígéretet tett arra, hogy ezt a legfelsőbb kormányzati szinten kidolgozzák.
Nem olyan egyszerű
A mezőgazdasági nyersanyagok árainak szabályozására vonatkozó elképzelés vonzónak tűnik, de ehhez a BRICS-nek nem csupán egy tőzsdét, hanem egy ágazati uniót kell létrehoznia, mint az OPEC a globális olajpiacon - mondta Jaroszlav Lisovolik, a moszkvai székhelyű BRICS+ Analytics agytröszt vezetője.
Az árak szabályozása pusztán egy tőzsde létrehozásával nem fog működni, mivel ehhez az exportőröknek az OPEC+ -hoz hasonló szervezetbe kell tömörülniük, hogy közösen korlátozhassuk a kínálatot a piacon
- értett egyet Vlagyimir Csernov, a Freedom Finance Global elemzője.
Az OPEC az olajtermelő országok csoportja, amely a termelési teljesítmény szabályozására és a globális olajpiaci árak befolyásolására alakult. A közgazdászok az OPEC-et gyakran a kartell - a piaci verseny akadályozására létrehozott szövetség - tankönyvi példájaként írják le. Elméletileg a BRICS-tagok elegendő kapacitással rendelkeznek ahhoz, hogy az OPEC analógjaivá váljanak a gabonapiacon – teszi hozzá a cikk.
