Miklós Ákos Márton a HelloVidék azon kérdésre, hogy hogyan kerültek kapcsolatba a kivivel, illetve mikor vágtak bele a termesztésébe elmondta, hogy az otthoni kertükben már 1993-ban volt néhány tő kivi, amit apukám rendelt egy csomagküldő kertészet katalógusából. Akkoriban elég kevés információ volt elérhető Magyarországon a kivi termesztéséről, illetve néhány tévhit is elterjedt volt például a metszésével kapcsolatban.
Általános jelenség volt az is, hogy porzó-termő párnak hirdetett, valójában jellemzően csak hímivarú növények kerültek forgalomba. Ezek a hibák nálunk is jelentkeztek, hosszú évekig nem teremtek a növények, viszont soha semmilyen téli fagykáruk nem volt. Sok évvel később az egyik példány mégis elkezdett gyümölcsöt hozni. Mindig is rajongtam a növényekért és már gyerekkorom családi nyaralásai során felfigyeltem arra, hogy főként a Földközi-tenger országaiban mennyivel változatosabb a flóra, illetve megfogalmazódott bennem a kérdés, hogy itthon ez miért nincs így. Nem kizárólag a kivi érdekelt, hanem más egzotikus, vagy néhány esetben inkább annak tekintett gyümölcsfaj és dísznövény esetében is szórványban már volt itthon tapasztalat, hogy igenis bírják a hazai klímát, vagy legalábbis jobb fekvésekben működnek. Kiderült számomra az is, hogy az 1950-es évek narancs- és citromtermesztési kísérleteinek nyilvánvaló kudarca sok valóban meghonosításra érdemes növényfaj hazai karrierjének is véget vetett, mondhatni, kiöntötték a fürdővízzel együtt a gyereket is. Végül a kivi, a datolyaszilva és a füge hármasára szűkítettem le a kört, mint gazdaságossági szempontból is komolyan vehető kultúrák. Ezek közül a kivi a leginkább beruházás-igényes, de egyben a legjövedelmezőbb.
Felejtsd el a drága boltit: így fillérekért juthatsz hozzá a salátához
A szakember kifejtette, hogy a támrendszer, az öntözés miatt beruházás-igényes kultúra. A szél elleni védelmet is meg kell oldani, mivel főleg június folyamán a szél a termőhajtásokat nagyon könnyen letöri. Semleges, vagy inkább savanyúba hajló talajigénye van, ezen kívül sík területekre, völgyi fekvésekbe továbbra sem ajánlom. A klímaváltozás egyértelműen negatívan hat sajnos a kivi termesztési lehetőségeire is, sokkal gyakoribbak a súlyos tavaszi fagykárok, illetve az enyhébb tél végi időjárás miatt rövidebb a nyugalmi időszak, így akár tél végén is fagykárt szenvedhet. Nehezen eloszlatható tévhit, hogy a kivi egy mediterrán, nagyon fagyékeny, nagy hőigényű növény lenne és csak a klímaváltozás okán lehetne Magyarországon termeszteni. A nagy nyári melegben, különösen légköri aszály fennállása esetén nagyon szenved a kivi. Itt Zalában, de itt is csak a megfelelő fekvésekben 1970-ben még jobban is érezte volna magát egy kiviültetvény, mint manapság.
Tuti tippek diótermesztéshez: így lehet garantáltan bőséges a termés
Elárulta azt is, hogy a méret és minőség függvényében a 800 forintos külföldi hálós kivitől a 3000 forintos prémium kategóriáig bezárólag változó áron kapható a zöld kivi, illetve a sárga húsú és néhány egészen új vöröses húsú fajta esetében az ár ennél feljebb is kúszik. 1400-1900 forint közötti kilós áron volt kapható az elmúlt szezonban, ők a szedd magad akció keretében 800 forintért adtak egy kilót, illetve előre leszedett kivit 1200-ért adtak el a helyszínen. A sárga húsú fajtát 1500 forintért adták. Az idei évvel kapcsolatban pedig elmondta, hogy:
őrült mód korán indult a természet idén, szerencsére eddig a fagykár idén elkerült minket. Ha ezúttal elkerülnek a korábbi évek sorozatos, mondhatni példátlan tavaszi fagykárai, akkor teljes termőkapacitást tervezünk.
A teljes interjú ide kattintva elolvasható.
