A növényvédő szereket felhasználásuk és a környezetre gyakorolt hatásuk alapján veszélyességi kategóriákba sorolják. Az I. (fehér könyv - megszerzéséhez felsőfokú növényvédelmi képesítés szükséges) és a II. (zöld könyv) forgalmi kategóriájú szerek értékesítése, vásárlása és felhasználása engedélyköteles, illetve szaktudáshoz kötött. A III. forgalmi kategóriájú szerek felhasználásához nem szükséges szakképesítés és engedély - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) legfrissebb jelentésében. Mint írták, 2023-ban több növényvédő szer hatóanyagának engedélye is megszűnt. Az Európai Bizottság rendelkezései alapján az ipkonazol nevű csávázószer türelmi ideje 2024. február végén járt le. A dimoxystrobin is kivonásra került, amelynek utolsó felhasználási ideje 2024. július 31-ig tart. Ez több gombaölő szert is érint, az egyikben a boszkalid hatóanyag mellé a piraklostrobin került.
Több hatóanyag felülvizsgálata még 2021-ben lezajlott. A piriofenon határideje 2024. január 31-én járt le, az emamektiné és a klorantraniliprolé idén április 30-án fog, míg a spinetoramot, tienkarbazont és valifenalát június 30-ig lehet használni. Ezeken túl a flubendiamid, a pendimetalin, a acequinocyl engedélye augusztus 31-én, az aminopiralid, az azoxystrobin, a fluroxipir, az imazalil, a krezoxim-metil, a metaflumizon és a teflutrin engedélye pedig december 31-én fog lejárni. Az abamektin, a cipermetrin, a penflufen, a szulfoxaflor hatóanyagok alkalmazása pedig továbbra sem javasolt. A 2024. január 31-én lejáró penflufen kivételével mindegyik hatóanyag hatósági engedéllyel rendelkezik, bár az abemektinen kívül a másik három hatóanyag nem található meg egyetlen Magyarországon forgalmazott peszticidben sem.
Véget ér egy korszak: óriási változás jön a magyar földeken
Mit mutatnak a számok?
A teljes peszticid értékesítés 2023-as nettó árbevétele a beérkezett adatok alapján 148,7 milliárd forint volt, amely minimálisan elmaradt az egy évvel azelőtti szinttől. A különböző hatásmechanizmusú szerek értékesítési árai a vizsgált időszakban a megfigyelt termékek körében a következőképpen alakultak: a gyomirtó szerek átlagára 17,3%-kal, a gombaölő szereké 29,4%-kal, az egyéb szereké 15,2%-kal, míg a rovarölőké pedig 15%-kal növekedett, míg a gyűjtőcsomagok ára 2%-kal lett magasabb. A növényvédő szerek ráfordítási ára átlagosan csaknem egyötödével, 19,7%-kal emelkedett a tárgyévben az egy évvel korábbi időszakhoz viszonyítva. A növényvédő szerek 2023-as évi költségei a teljes mezőgazdasági folyó termelőfelhasználáson belül 7%-ot tettek ki.
Hiába olcsóbb, mégse veszik a műtrágyát a magyar gazdák: mi történik itt?
Nem jött be a magyar gazdák számítása: ők lehetnek az év nagy vesztesei
A 2023-as gazdasági év az elmúlt évtizedek legmelegebb éve volt, még a korábbi rekorder 2019-es évnél is 0,2 Celsius-fokkal magasabban alakult az átlaghőmérséklet. Tavaly 37 hőségnap volt, ami kevesebb, mint egy éve, de még így is több volt belőlük, mint egy átlagos hónap. Az Alföldön a tárgyévben az éves átlaghőmérséklet meghaladta a 13 Celsius-fokot. Az éves csapadékmennyiség 2023-ban 767,3 mm volt, egyharmadával több, mint a bázisévben.
Jóval kevesebb növényvédő szert vásároltak tavaly a magyarok, mint egy éve
A növényvédő szerek teljes értékesített mennyisége 2023-ban 22%-kal csökkent 2022-höz képest. A legnagyobb mértékben, közel 40%-kal az egyéb szerek forgalma csökkent, ezt követte a rovarölőké 23,6%-kal. A gombaölők és a gyűjtőcsomagok értékesített mennyisége 5-6%-kal lett kisebb, a gyomirtó szereké pedig 16,3%-kal esett vissza. Az értékesítés értéke alapján 2023-ban a tíz legnagyobb kereskedő adta az éves forgalom 76,4%-át, vagyis az előző évhez képest 1,1 százalékponttal nőtt a részesedésük. 2018-ban ez az arány még 83 százalék volt.
2023-ban a magyar termelők részéről a legnagyobb mértékben, 33,8%-ban a gyomirtó szerekre volt igény, ezt követték sorrendben az egyéb szerek, 21,6%-kal és a rovarölő szerek, 20,1%-kal. A gombaölő szerek a maguk 18,7%-ával a negyedik helyen végeztek, míg a lista alján a gyűjtőcsomagok álltak, 5,8%-kal. Értékben vizsgálva is a gyomirtó szerek adták az éves forgalmazás legnagyobb arányát, ezek 37,3%-ot tettek ki. Ezt követték a gombaölők, 30,1%-kal és a rovarölők, 15,8%-kal. A lista végén 8,7%-kal a gyűjtőcsomagok és 8,1%-kal az egyéb szerek végeztek. A teljes értékesítésen belül (volumenben) a rovarölők és az egyéb szerek kivételével minden termékkategória aránya nőtt az egy évvel korábbihoz mérten, az egyéb szerek aránya esett vissza a leginkább, 23,8 százalékponttal.
A növényvédő szerek átlagárai a következőképp alakultak 2023-ban: míg a vizsgált peszticidek közül a gombaölők egységnyi ára volt a legmagasabb és az egyéb szereké a legalacsonyabb, addig 2022-ben a gyűjtőcsomagokért kellett a legtöbbet fizetni tételenként. Második helyen a gyűjtőcsomagok, harmadik helyen a gyomirtók, míg a negyedik helyen a rovarölők végeztek az értékesítési ár nagyságát tekintve a tárgyévben. A rangsor végére az egyéb szerek kerültek.
Hogy alakult az egyes termékkategóriák értékesítése tavaly?
A megfigyelt fungicidek értékesítése a 2023-as évi gombaölő szerek összes értékének 49,9%-át fedte le. A lefedettségi szint így 5,5 százalékponttal lett alacsonyabb az előző évinél. A gombaölő szerek közül a kén, a tebukonazol és/vagy protiokonazol, a dimoxistrobin/boszkalid és a réz-szulfát hatóanyagot tartalmazó szerek iránt volt a legélénkebb a kereslet. A top 5 termék a termékcsoporton belül a megfigyelt szerek forgalmának (volumenben) 34,7%-át tette ki, míg az összes gombaölőének a 17,5%-át.
Tavaly a kijelölt inszekticidek értékesítése értékben az évi összes értékesített rovarölőnek a 77,9 százalékát tette ki. Ezáltal az összértékbeni lefedettségi szint 17,9 százalékponttal lett magasabb az előző évinél. Az egész éves növényvédőszer-forgalom 9,2 %-át ez a talajfertőtlenítő szer értékesített volumene (III. forgalmazási kategória) képezte, míg az összes rovarölőnek a 46%-át. Ennek a hatóanyaga: a teflutrin, aminek 2024. december 31-ig van hatósági engedélye.
Az adatszolgáltatásban szereplő gyomirtószerek 2023-as évi értékesítése értékben a teljes éves forgalomnak az 55,5%-át adta. Ez 3,4 százalékpontos javulást eredményezett az előző évhez mérten. A gyomirtó hatóanyagok közül 2023-ban a legnagyobb mennyiségben a glifozát fogyott, aminek 2033. december közepéig van hatósági engedélye, és amely a gyommentesítés mellett állományszárításra is alkalmas szinte minden növénykultúrában. A legtöbb herbicid hatóanyagának hatósági engedélye 2024-ben lejár, azonban a flurokloridoné 2026. március 15-ig, míg a dimetenamid-P-é 2034. augusztus 31-ig érvényes. A glifozát alapú szerek értékesítési átlagárai 2022-höz mérten jelentősen csökkentek, ám sok termék ára ezzel szemben átlagosan 30-35%-kal emelkedett, volt olyan is, ahol a drágulás majdnem elérte a 60%-ot.
A megfigyelt egyéb szerek közül tavaly a korábbi 2-3 évhez hasonlóan egy talaj- és növénykondicionáló szerből (III. forgalmazási kategória) értékesítettek a legtöbbet, ami elsősorban növényi kivonatokat, illóolajokat és ásványi olajat tartalmaz. A termék forgalma az egyéb kategória megfigyelt szereinek 41%-át adta volumenben. A második helyen a szükséghelyzeti engedéllyel használható Pocok-Tox Max rágcsálóirtó végzett, amely csak növényorvos felügyelete mellett juttatható ki. Ez a termék adta a beküldött szerek volumenének a 17%-át. A dobogó harmadik fokára egy hatásfokozó szer (II. forgalmazási kategória) került, amely elsősorban zsírsavakat tartalmaz. Felhasználási területe olyan szántóföldi kultúrákra terjed ki, ahol a gyomirtó szerek szulfonil-karbamid, triketon, imidazolinon típusú, valamint cikloxidim hatóanyagot tartalmaznak. A fentebb említett talaj- és növénykondícionáló értékesítési átlagára 8,3%-kal lett magasabb a bázisévhez mérten, míg a további három helyezetté átlagosan 13-22%-kal emelkedett. A gyűjtőcsomagok összes értéke 2022-höz képest egy kicsit csökkent a vizsgált évben.
Több növényvédő szert exportál Magyarország, mint amennyit behoznak
A külkereskedelmi forgalom alapján 2023-ban a növényvédőszer-import volumene 12,2%-kal csökkent, míg az exporté 4,3%-kal nőtt 2022-höz képest. A vizsgált évben 67,7 ezer tonna növényvédő szert hoztak be az országba 180,7 milliárd forint értékben. Az elmúlt évtized során a 2022-es év volt az első, amikor volumenben meghaladta az export az importot, 2023-ban is ez történt. Az árbevétel tekintetében már hosszú évek óta magasabb az export aránya, mint az importé. Az export értéke a tárgyévben 381,7 milliárd forint volt, amely 1,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A kivitt mennyiség 85,4 ezer tonnát tett ki, amely az import mennyiségétől 26,1%-kal volt nagyobb. Az export forgalma 2023-ban értékben több mint a kétszerese lett az importénak.
A behozatali oldalon az első három helyen szereplő országok rangsora (értékben vizsgálva) változatlan maradt az előző évhez képest. Franciaország, Németország és Belgium álltak a dobogó első három fokán, bár volumenben Belgium megelőzte Németországot. Az első három országból behozott növényvédő szerek volumene esetében 21%-os, míg értékben 20,2%-os csökkenés történt. A dobogós országokból érkező import a felét tette ki a teljes behozatalnak. A 4-6. helyeken Izrael, Spanyolország és az Egyesült Királyság osztozkodott, Hollandia egy hellyel hátrébb került az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A top 10-es élmezőnybe ugyanazok az országok kerültek, mint 2022-ben, csak a sorrend változott némiképp. Franciaországból 11,6%-kal, Németországból 27,5%-kal, míg Belgiumból 28,7%-kal kisebb értékben importált hazánk növényvédő szert a tárgyévben.
A kiviteli oldalon 2023-ban Németország végzett az első helyen értékben vizsgálva, ellenben a kivitt volumen alapján Franciaország lett az aranyérmes. Lengyelország ismét dobogós helyre került, az Oroszországba exportált mennyiség és érték visszaesett 2022-höz mérten. A dobogós célországokba irányuló export 35%-át tette ki a teljes kivitelnek volumenben. A németországi export értékben a másfélszeresére nőtt, Lengyelországé 21,5%-kal, míg Franciaországé 11%-kal esett vissza a bázisévhez képest. A 4-6. helyen az árbevétel alapján Oroszország, Spanyolország és Belgium osztozkodott. A top 10-es élmezőnybe ugyanazok az országok kerültek, mint 2022-ben, egyedül Ukrajna volt az az ország, amely egy évvel korábban még nem szerepelt a kiemelt célországok között, miatta szorult a 11. helyre az Egyesült Királyság. Az első három helyezett értékesített mennyisége mind 2022-ben, mind a tárgyévben megközelítette a 30 ezer tonnát.
