Az élelmiszerinfláció az utóbbi évek egy központi problémája mind itthon, mind más európai országokban. Azonban idén nyáron az élelmiszerek drágulása egy újabb löketet kapott, ugyanis a szokatlan nyári hőhullámok megrengették az európai élelmiszeripart. A jelenséget a nemzetközi sajtó „heatflation” (vagyis „hőség-infláció”) néven emlegeti, és mostanra a makroökonómiai számok is mutatják, nem csak a lakosság szenved a perzselő nyári forróságtól Európában, hanem a gazdák gondja is alaposan meggyűlt a rekord hőséggel. Egy idei jelentés szerint ezek a tendenciák a következő években is folytatódni fognak. 2060-ra a globális felmelegedés önmagában 0,6-3,2 százalék közötti értékben fogja közvetlenül feljebb vinni az élelmiszerárakat. Ez a jelenség az, amit ma hőséginflációnak hívunk.
Az európai gazdák szenvednek
A brit Big Issue beszámolója szerint az Egyesült Királyság élelmiszerinflációja, ami márciusban 19,2 százalékon tetőzött, nyár elejére lassan elindult visszafelé. Azonban a lap által megkérdezett szakértők szerint a hőség miatti terméskimaradás újabb löketet adott a március óta mérséklődő drágulásnak. A Bank of England prognózisa szerint pedig a brit élelmiszerdrágulás idén nem valószínű, hogy 10% alá csökkenjen. A hőhullámok és az időszakos esőzések a szigetországban helyenként már készlethiányokhoz is vezettek. Mindeközben, Európa más országaiban is keserves küzdelem megy a hőséggel. A lapnak az olasz Coldiretti kertészeti szövetség azt nyilatkozta, hogy náluk a körtetermesztés körülbelül negyven százalékára esett vissza idén. Összességében Európa körtetermése 14 százalékkal csökkent.
Spanyolországban minden korábbinál nagyobb hőség van idén nyáron. A Euronews jelentése szerint Valenciában augusztus 10-én dőlt meg a történelmi hőségrekord, 46,8 fokot mértek a hőmérők a városban. A mediterrán országban egy hét alatt több, mint 1300 hektár terület égett le erdő- és bozóttüzekben, és az országban az év eleje óta már 71 ezer hektár terület vált a tüzek áldozatává.
A legnagyobb spanyol gazdaszervezet sajtónyilatkozata pedig arról számolt be már áprilisban, hogy forró, száraz idő miatt az országban 3,5 millió hektáron veszett el a termés. A Big Issue-nak nyilatkozó Cedric Porter agrártanácsadó úgy kommentálta a helyzetet, hogy bár Spanyolország Európa éléskamrája a kontinens egyik vezető zöldségtermesztőjeként, az idei hőség súlyosan érintette a spanyol gazdákat. A locsoláshoz használt víztározók ugyanis már a nyár elején sok helyen negyed kapacitáson voltak, és a negyven fokos melegnél pedig már elkerülhetetlen, hogy minden haszonnövény elkezdjen szenvedni.
Nem túl rózsás a helyzet a világpiacon
A New York Times a napokban számolt be róla, hogy az ukrajnai háború mellett a hőség és több ország piacvédelmi intézkedései is megjósolhatatlanná tették nyárra az élelmiszerárakat. A rizs ára az ázsiai piacokon június vége óta 25 százalékkal emelkedett, mivel a legnagyobb exportországokban, mint India vagy Indonézia, hatalmas szárazságok vitték el a termést. A lap szerint Európában összességében 30 százalékkal, az Egyesült Államokban 23 százalékkal emelkedtek az élelmiszerárak 2020 óta.
Ez pedig közvetett hatásokat is eredményez. Egyrészt, a világ agrárgazdasága egyre jobban ki lesz téve a sokkoknak. Dennis Voznesenski, a Rabobank ausztráliai szakértője azt nyilatkozta a lapnak, hogy a globális élelmiszerárakban „ez most az új valóság, volatilitás és megjósolhatatlanság.” Másrészt, a volatilis élelmiszerárakra a nagy gazdaságok protekcionista lépésekkel válaszolnak, és ez további problémákat jelenthet a globális élelmiszerárakra tekintettel. India idén nyáron 20 százalékos exportadót vetett ki a rizs kivitelére, de az export ennek ellenére is növekedett. A FAO beszámolója alapján ez hozzájárult ahhoz, hogy a rizs éves áremelkedése a világpiacon 19,7 százalékos éves növekedést mutatott, így az index tizenkét éves rekordot döntött meg.
A hőség miatti drágulás egy másik ikonikus példája az agráriumban az olívaolaj. A Washington Post augusztus elején számolt be róla, hogy többek között a legnagyobb európai termelőket, Spanyolországot és Olaszországot érő terméskiesés miatt az egész világpiacon elkezdett feljebb menni az olívaolaj ára, és bár 2001 és 2019 között a tonnánkénti ár általában 3 és 6 ezer dollár között mozgott, a hetekben elérte a 8500 dolláros árat, ami az elmúlt húsz év átlagánál 125 százalékkal magasabb.
Mi lesz a magyar élelmiszerárakkal?
Egyelőre kérdéses, hogy idehaza mennyire fogják a nyári hőségrekordok érinteni a fokozatosan lassuló élelmiszerinflációt. A magyar élelmiszerek drágulása 2022 decemberére érte el a 44%-ot a World Bank adatai szerint, ami a szervezet decemberi összesítése szerint akkor hazánk a tizedik volt a világon élelmiszerinflációban. A KSH legfrissebb adatai szerint egyelőre júliusra 23,1 százalékra csökkent az élelmiszerek drágulása, júniushoz képest pedig 1 százalékkal csökkentek az élelmiszerárak. Egyes szakemberek szerint decemberre van esély arra, hogy 5-8 százalék közöttire mérséklődjön a magyar élelmiszerinfláció. Ezt a mérséklődést az energiaárak, illetve a sokkal alacsonyabb gabonaárak hajtják.
Erre senki sem számított: meglepő eredményekkel zárult az aratás itthon
Mindenesetre, a gabonaellátmány itthon idén biztosítottnak tűnik. A szántóföldi növények terén Nagy István agrárminiszter tájékoztatása szerint gyakorlatilag befejeződött idén az aratás, bár a kedvezőtlen körülmények és a nagy mennyiségű eső miatt még körülbelül 30 ezer hektár őszi búza vár betakarításra. Az őszi árpa termésátlaga 5,5 tonna/hektár volt idén, ami alacsonyabb a várakozásoknál, a tritikálé termésátlaga 4,7 tonna/hektár, a tavaszi árpa betakarítása szintén a végén jár, 4,4 tonna/hektár értékkel, a rozs 3,3 tonna/hektár termésátlagot ért el.
