Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja a hét elején publikált egy új jelentést a mezőgazdasági növénytermesztés jelenlegi helyzetéről. Úgy tűnik, a klímaváltozás sújtotta Európa gazdái továbbra is küzdenek az időjárás jelentette kihívásokkal, a jelentés ugyanis új adatokra alapozva majdnem minden kategóriában alacsonyabb hozamokat jósol, mint a tavaszi előrejelzések. Ahogy arról korábban az Agrárszektor is írt, ez nem meglepő, miután az elmúlt hetekben már több helyen is aggodalmak hangzottak el a nyári hőség és szárazság hatásairól a földeken Európa-szerte.
Aggódnak a gazdák az aratás miatt: meglepő hírek érkeztek
A Közös Kutatóközpont elemzői kifejtik, hogy különösen a nyári szárazság érintette negatívan az európai terméshozamokat, bár kitérnek rá, hogy a közép-európai régióban a többlet esőzés okozott késéseket az aratásban, és ez rontott a termés minőségén is. Ez az őszi vetést érinti Magyarországon kívül Románia és Bulgária nyugati részén, valamint Szlovéniában és Horvátországban is. A jelentés Magyarországról elmondja, hogy bár június első fele az átlagnál hűvösebb volt, a hónap közepétől megérkeztek a nyári hőhullámok. A csapadékmennyiség különösen nagy volt, 90 és 160 milliméter közötti értékeket mértek. Mind a júniusi hőhullámok, mind a viharok és jégeső károsak voltak az őszi búzára, és a gombás betegségek terjedésének is kedveztek.
A tavaszi vetésből a napraforgó és a kukorica fejlődése enyhén késleltetett. A levélterületi index és a biomassza felhalmozódása az ország keleti részén átlag feletti, míg a nyugati részen átlagos. A jelentés arra is kitér, hogy a nyári vetés vízellátása egyelőre nagyon kedvező, így a virágzási periódusra jó körülmények alakultak ki, bár a júliusi hőhullámok rontottak a helyzeten és a talajok nedvességtartalmát is lehúzták az átlag körüli szintre. Mindent összevetve, az őszi vetésű növények várható hozama csökkent a nyári időszakban, míg a tavaszi vetés kilátásai közepesen javultak hazánkban.
A klímaváltozás kimutatja a foga fehérjét
A gazdálkodás szempontjából egyértelműen megkerülhetetlenek idén a nyári hőhullámok. Idén megdőlt a Föld történelmi melegrekordja, július 3-adika volt a valaha mért legmelegebb nap a Földön, 17,01 fok globális átlaghőmérséklettel. Dél- és Kelet-Európa idén július közepén rég nem látott hőhullámokat élt meg, a Cerberus névre keresztelt hőhullámot a Kharón-hőhullám követte, ami Olaszországban például akár 48 fokos hőséggel is riogatott, a hatóságok nem hiába rendelték el a legmagasabb fokú hőségriadót.
Ezek a körülmények komoly népegészségügyi, környezeti kockázatokkal járnak, és a forró szárazság az emberiség élelmiszerellátására is hatással lehet. Ez pedig már nem átlag tartományban értelmezhető kilengés, hanem a klímaváltozás miatt megváltozott éghajlat. A héten a Politico számolt be egy új tanulmány eredményeiről, ami kimutatta, hogy az idei észak-amerikai és európai hőhullámok és az azokat követő erdőtüzek gyakorlatilag lehetetlenek lettek volna a klímaváltozás hatásai nélkül. Miközben az egész Északi féltekén előfordultak 45 fok feletti hőmérsékletek, a Földközi tenger helyenként 30 fokra melegedett fel idén nyáron. A World Weather Attribution tanulmánya szerint az emberiség mostanra az iparosodás előtti állapothoz képest átlag 1,2 fokkal melegítette fel a bolygót.
Ez pedig azt jelenti, hogy a július közepi hőhullámok várhatóan évtizedenként egyszer fognak bekövetkezni Dél-Európában, és 15 évente Észak-Amerikában. Azonban a tudósok arra is felhívják a figyelmet, hogy amint az iparosodás előttihez képest elérjük a 2 fok hőmérséklet-növekedést, ezek a hőhullámok már 2-5 évente fognak jelentkezni. Kínában, ahol idén júliusban az eddig hőségrekordot, 52,2 fokot mérték, már most ötévente várhatóak hasonló jelenségek a tudósok szerint. A héten a Euronews is beszámolt egy jelentésről, méghozzá arról, hogy a Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerint egyelőre Európa nagyrésze nem menekül a hőség elől, és a hőshullámok egészen augusztusig kitarthatnak.
Az élelmiszertermelést sem fogják kímélni a forró nyarak
A Guardian nemrég a nyári hőhullámok globális élelmiszerellátásra gyakorolt hatásáról kérdezett tudósokat, és a kilátások nem túl kecsegtetőek. John Marsham, a Leeds-i Egyetem atmoszféra-kutatója elmondta a lapnak, hogy a jövőben „jelentős terméskiesések” várhatók a forró nyarak miatt, ami nagy hatással lesz a globális élelmiszerláncokra is. Az idei forróság csak ízelítő a következő évtizedek várható nyaraiból a kutató szerint.
Miután a 2018-as nyári hőség Közép- és Észak-európában helyenként 50%-os terméskieséshez is vezetett, és a 2022-es európai aszály kolosszális károkat okozott az agráriumban is, különösen aggasztó, hogy a nyári hőhullámok 2040-re tizenkétszer gyakoribbak lesznek a John Marsham szerint. Ezeknek pedig összeadódó hatása lesz, magyarázta a tudós. A természeti környezet, a művelés alatt álló mezőgazdasági területek és az óceánok ökoszisztémája még egyetlen hőhullámtól nem dől össze. Azonban ezek minden egyes alkalommal próbára teszik a természetet, és az extrém hőségek gyakoriságával ezeknek az életközösségeknek egyre kevesebb ideje marad regenerálódni. John Marsham ezt úgy foglalja össze, hogy miközben a környezetünk eltartóképessége folyamatosan csökken és kevesebb élelmet tudunk megtermelni, az óceánokban „csendes, láthatatlan kihalás” indul meg.
Ez pedig első ránézésre kevésbé feltűnő, azonban hasonlóan drámai, mint a hőség szárazföldi hatásai. 2021-ben Kanada csendes-óceáni partjainál a hőség körülbelül egymilliárd tengeri élőlény halálát okozta. Egy másik tudós, Daniela Schmidt a Bristol-i Egyetemről elmondta a lapnak, hogy ha elérjük a 2 fokos globális hőmérséklet-növekedést, az gyakorlatilag el fogja pusztítani a Föld trópusi korallzátonyait. Ez pedig a katasztrofális természeti károkon túl 500 millió ember élelmiszerellátását is felborítja. Egy, a Nature-ben megjelent kutatás szerint pedig a XXI. században a magasabb kibocsátást feltételező előrejelzések szerint, ha a bolygó eléri a 4,4 fokos hőmérséklet-emelkedést, akkor 2099-ig a szárazföldi gerincesek 41 százaléka lesz hőségstressznek kitéve.
