Mostanában az EU-ban egyre nagyobb teret kap a talajegészség és annak fontossága, hiszen fontos, hogy egy talaj a lehetőségeihez képest maximálisan elősegítse az ökológiai, illetve az emberek számára fontos szociális funkciókat - hangsúlyozta Parádi István előadásában. Beszélt arról, mennyire fontos ökológiai funkciókat töltenek be a talajok, ilyen például a tápanyag körforgás, a széntárolás, a betegségek, kórokozók elleni védelem, a szennyeződések csökkentésse, valamint az élőhely biztosítása. Mindezek hatására olyan előnyöket kapunk egy jó minőségű, egészséges talajtól mint az élelmezés- és jövedelembiztonság, az élelmiszerbiztonság, a tiszta víz, a talajerózió csökkentése vagy akár a biodiverzitás csökkentése.
Miért fontos nekünk a biodiverzitás?
A FAO sok évig azt mondta, hogy a talajokban található a földi élőlények 25 százaléka, tehát az egynegyede, ami nagy szám volt már akkor is, azonban tavaly megjelent egy analízis, amely során újra számolták ezt, és kiderült, hogy legalább 60 százaléka lakik ezen élőlényeknek a talajban. A szakember közölte, ez elég nagy érték, azonban, ha megnézzük azt, mennyit ismerünk ezekből, megdöbbentő számot kapunk, hiszen például a baktériumoknál mindössze 1,5 százalékra becsülik ezt.
Ugyanakkor bizonyos mezőgazdsági konvencionális módszerek jelentősen pusztítják ezt a kincsesbányát, úgyhogy folyamatsan veszítjük el azokat az élőlényeket, amelyekről nem tudunk semmit.
Parádi István kitért arra is, miszerint a sokféleség nem csak azt jelenti, hogy hányféle faj található a talajban, hiszen mindnek megvan a maga funkciója, mind ellát egy bizonyos feladatot. Tehát amikor elveszítjük a diverzitást, nemcsak a fajokat, hanem azokat az eszközöket is elveszítjük, amivel a talajt jobbá tudjuk tenni. Ha kiesik egy faj, egy másik át tudja ugyan venni a feladatát, de ha túl sokat veszítünk el egyszerre, akkor a rendszer akár össze is omolhat.
Mikorrhiza, a láthatatlan erőforrás
Az arbuszkuláris mikorrhiza valószínűleg a legfontosabb összekötő kapocs a talaj és a növének között, többek között olyan mikroelemeket is juttat a növényeknek mint a foszfor, a nitrogén, a réz vagy a kálium - tájékoztatott a szakember. Hozzátette, kutatások szerint mikorrhiza kijuttatásával átlagosan akár 16 százalékos termésnövekedést is el lehet érni a gabonafélék esetén. Emellett egyes számítások szerint évente 145 milliárd forintot köszönhetünk csak a gabonák termesztése esetén a mikorrhiza gombák jelenlétének a talajban.
