Az új kínai élelmiszer-biztonsági törvény tartalmazza a termőföldek védelmét a más célokra való áthasznosítással szemben, a csíraplazmaforrások védelmét és a pazarlás megakadályozását. A jogszabályt mindössze hat hónappal az első törvénytervezet megjelenése után fogadták el. Ez pedig azt jelzi, hogy Kína minél gyorsabban meg akarja oldani a termelését hátráltató problémákat, mint például a termőföldek és vízkészletek hiányát, a munkaerő és a mezőgazdasági technológia hiányát - írta meg a Reuters. Az új törvény a központi és a tartományi kormányzatot teszi felelőssé azért, hogy az élelmezésbiztonságot beépítsék gazdasági és fejlesztési terveikbe, ezzel biztosítva, hogy az élelmiszerellátás továbbra is elsődleges prioritás maradjon az országban, amelynek múltjában több fájdalmas éhínség is előfordult.

A törvény egyik rendelkezése szerint a Párt életbe fog léptetni egy olyan nemzeti élelmezés-biztonsági stratégiát, amely Kínát helyezi előtérbe. Ennek értelmében az importot várhatóan mérsékelni fogják, a termelés fellendítése érdekében pedig a tudományos és technológiai fejlődést kívánják előremozdítani. A jogszabály egyik bekezdése szerint ragaszkodni fognak a gabona földben való tárolásának elvéhez és a gabonatermesztés javítását célzó technológia alkalmazásához, hogy biztosítsák az alapvető önellátást a gabonafélékből és az abszolút önellátást az élelmezési célú alapvető gabonafélékből. A törvény emellett előírja egy nemzeti gabonavészhelyzeti terv és egy élelmiszerbiztonsági megfigyelőrendszer kialakítását.

Kína mindezek mellett kiterjesztette a „durva gabonafélék” fogalmát a cirok, az árpa, a hajdina, a mungóbab és a burgonya mellett a kölesre és a zabra is. Egyébként az ilyen durva szemű gabonafélék közé tartozik a búza, a rizs, a kukorica és a szójabab is.

Keményen szankcionálnak

A törvényt megszegő szervezetek 20 ezer jüantól 2 millió jüanig terjedő bírságra számíthatnak, míg az egyéni szabálysértők 20 ezer jüantól 200 ezer jüanig terjedő bírsággal sújthatók. A jogszabály azt is kimondja, hogy Kína erősíteni fogja a nemzetközi élelmiszer-biztonsági együttműködést, és lehetővé teszi, hogy az a nemzetközi gabonakereskedelemben is szerepet kapjon, bár ezzel kapcsolatban nem közöltek további részleteket.

A nemzetközi elemzők szerint ugyanakkor a törvény meglehetősen homályosan van megfogalmazva, és nem biztos, hogy be fogja tudni teljesíteni a célját. Azaz korántsem biztos, hogy alkalmas lesz a kínai élelmiszertermelés javítására. Ahogy Even Pay, a pekingi székhelyű Trivium China tanácsadó cég mezőgazdasági elemzője fogalmazott,

az új jogszabály csak törvénybe foglalta a meglévő gyakorlatokat, de nem változtatott semmin. Az élelmiszerbiztonság már eddig is a legfőbb nemzeti prioritások között volt, és ennél magasabbra már nem mehet.