A globális ipari paradicsom feldolgozói és termelői szektor legnagyobb szereplői érkeztek Budapestre június 9-12. között. Az Ipari Paradicsom Világtanács és a Nemzetközi Kertészettudományi Társaság ugyanis mintegy 400 szakember részvételével Magyarországon tartja a 15. világkongresszusát és 17. szimpóziumát. Ezzel kapcsolatban Palotás Gábor, az Univer Product Zrt. kutatásfejlesztési és minőségügyi vezérigazgató-helyettese elmondta,
a magyar ipari paradicsomszektor termelési volumene világviszonylatban csekély, azonban a hazai ellátásban igen jelentős súlyt képvisel. Ráadásul a kutatási, a termelési és az ipari feldolgozási szektorok szakmailag, illetve technológiailag is világszínvonalúak. Ennek köszönhetően sikerült ezt a kimagasló rendezvényt Magyarországra hozni.
A konferencián az iparág szereplői, kutatási szakemberei és adatelemzői egyaránt megjelennek: így többek között a Bayer Vegetable Seeds, a Tomato Europe, az Euromonitor, az Aarhusi Egyetem vagy a Kaliforniai Egyetem Davisi Oktatási Iskolája részéről is vannak előadók. A tervek szerint áttekintik és megvizsgálják az új és feltörekvőnek mondható mezőgazdasági trendeket, elemzik a globális paradicsomipar helyzetét. Emellett terítékre kerülnek a feldolgozási terület legújabb innovációi, valamint az is, hogy milyen további trendek körvonalazódnak ezen a téren, de a mesterséges intelligencia által biztosított lehetőségekre is kitérnek. Ezen felül a globális piaci irányokat és fogyasztói preferenciákat is megvizsgálják a konferencia során. Az esemény része az Univer Product kecskeméti paradicsomüzemébe és mintagazdaságának meglátogatása is.
Évente közel 40 millió tonna paradicsomot dolgoznak fel globálisan
Világviszonylatban a friss paradicsom éves termelése megközelítőleg 180 millió tonnát tesz ki. Ennek a volumennek a negyedét termesztik közvetlenül a feldolgozóipar számára, amelynek köszönhetően a paradicsom a világ vezető feldolgozásra szánt zöldségeinek egyike. A WPTC által összesített adatok szerint így a globális élelmiszeripar legnagyobb márkáihoz tartozó üzemekben évente mintegy 39-41 millió tonna paradicsomot dolgoznak fel. Az Euromonitor által a szervezetnek készített friss kutatás egyébként a világ paradicsomfeldolgozó szektorát mintegy 150 milliárd euró termelési értékűre teszi, s a prognózisok szerint ez 2027 végére meghaladja majd a 160 milliárd eurót.
A világ legnagyobb feldolgozójának az Egyesült Államok, azon belül is Kalifornia - itt összpontosul az USA szinte teljes kapacitása -, valamint Kína és Olaszország számít. Magyarország is fent van a világ „paradicsomtérképén”. A szervezet adatai szerint a 2023-as mintegy 110 ezer tonnás hazai ipar súlya 50 ezer tonnával marad el a francia ipar teljesítménytől. Ezzel Magyarország Európában a 10. legnagyobb paradicsomfeldolgozó országnak számít.
A feldolgozásra szánt paradicsom fő termőterületei a mérsékelt égövi övezetekben találhatók. A munka döntő része az északi féltekén zajlik, ahol a világ termésének több, mint 90%-át dolgozzák fel. A fennmaradó mennyiség jut a déli félteke országaira. Utóbbiak közül kiemelkedik Chile. Az egyenlítőtől délre ez az ország az egyetlen, ahol 1 millió tonnányit vagy annál több többet dolgoznak fel.
Óriási a koncentráció az ágazatban
Bár sok országban jelen van az iparág, a feldolgozás mégis erősen koncentrált. A tíz legnagyobb állam adja a világ éves termelésének mintegy 83%-át. Az elmúlt években azonban a tíz országon kívüli feldolgozott mennyiség is folyamatosan növekszik, és a Top10 részesedése a globális teljesítményből egyre mérséklődik.
A legfrissebb, 2021-es adatok szerint a főbb feldolgozó és nemzetközi kereskedelemben résztvevő országok mintegy 6,9 millió tonna készárut exportáltak három vezető kategóriában: a paradicsomsűrítmény (3,4 millió tonna), a paradicsomkonzerv (1,9 millió tonna) - egészben vagy darabokra vágva -, illetve a paradicsom szósz és ketchup (1,6 millió tonna). Ezzel az ágazat egyértelműen a globális élelmiszeripar fő szereplői közé tartozik. Érdekes adat, hogy a világszerte exportált paradicsomkonzerv több mint háromnegyede Olaszországból származik.
A gyorséttermek is segítik a globális fogyasztás növekedését
Globális szinten továbbra is Észak-Amerika a fő fogyasztási régió, megelőzve az Európai Uniót és a közel-keleti régiót. A WPTC adatai szerint összességében az mondható el, hogy alapvetően a magas életszínvonalú nemzetek sajátossága a jelentősebb fogyasztás. Másik érdekes jelenségként hívják fel a figyelmet arra, hogy a fogyasztás a szerényebb keresletet mutató országokban is emelkedik, ami a „nyugati stílusú” étrendek terjedésével, valamint a gyorséttermek megjelenésével magyarázható.