A tavalyi évben kifejezetten jó évet zárhattak a termelők. Elsősorban a július volt nagyon jó hónap az alagutas dinnyéket termelők számára, az augusztus elején érkezett kisebb lehűlés egy időre sajnos visszavetette a keresletet, de aztán a hónap további része már szintén jól alakult, összességében közepes augusztust zárhattak a gazdák, de általában ez is elfogadható árbevételt eredményezett. Rengeteg minden történhet egy idényben, így a pillanatnyi helyzetről lehet csak nyilatkozni
- tájékoztatta az Agrárszektort a FruitVeB. Hozzátették, elmondható, hogy a jelenlegi kilátások jónak, vagy nagyon jónak mondhatóak: csak egyes helyeken, például Baranya megyében okozott gondokat a túl sok csapadék, de az Alföldön a már-már aszályossá váló időjárást májusi esők zárták le.
Egyelőre kifejezetten jól néznek ki a táblák, de ez csak a jelenlegi állapot, sok minden változhat még a szezon hátralévő részében, és az utóbbi pár napban is nagyon sok volt az eső, ennek még nem látni a hatását.
Fogyasztói igények, avagy a méret a lényeg?
Egyértelműen csökken a fogyasztók által igényelt, preferált dinnyék mérete, ez európai trend. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a közepes méretkategória helyett a kicsit, a kicsi helyett pedig a 2-4 kilogrammos minidinnyét keresik a vásárlók, és ez a tendencia egyre gyorsul - közölte a FruitVeB. Emellett folyamatosan nő a magszegény - a köznyelvben magnélkülinek hívott - dinnyék aránya, mind a környező országokban, mind hazánkban.
A nemzetközi trendeknek megfelelően Magyarországon is csökken a fogyasztók által kívánt ideális méret: itt a középső 6-9 kilogrammos tartományból megyünk a 3-6 kilós dinnyék felé és nálunk is nő a magszegény dinnyék aránya. Ilyen fajtákat Magyarországon 2007 óta forgalmaznak, és azóta minden évben 1-2 %-ot nőtt a részesedésük, jelenleg körülbelül 20% arányban vannak jelen a piacokon.
Elmondható, hogy a kiskereskedelmi láncok által berendelt dinnyék között is van különbség. A magyar láncokban gyakoribb, hogy a boltban a dinnyepult mellé embert rendelnek, aki felvágja a dinnyét a vásárlóknak, ezért ezek a láncok nagyobb méretű dinnyét is rendelnek - tájékoztatott a szervezet. A többi lánc csaknem kizárólag a középméretű tartályládás dinnyét rendeli be a termelőktől. Szintén a nagyobb dinnyék dominálnak az útszéli árusító helyeken vagy piacokon, ahol fel is vágják a dinnyét a fogyasztóknak, de ezeknek az árusító helyeknek a jelentősége az utóbbi években folyamatosan csökken.
A tavalyi évben nagyon megugrott az exportunk, így Magyarország elsősorban nem felvevő, hanem exportáló ország
- fogalmaztak az Agrárszektornak. Úgy tűnik, hogy ez az idei szezonban is így lesz, az előzetes kilátások legalábbis határozottan ebbe az irányba mutatnak. Az import értékére a szezon ilyen korai szakaszában nem lehet pontos választ adni, még az idény közben is szokott Magyarországra olasz és görög áru is érkezni.
Nincsenek könnyű helyzetben a termelők
Ahogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és FruitVeB közös közleményéből megtudtuk, a magyar dinnyetermelők az elmúlt években egyre inkább veszítettek exportpiacaikból, melyeket spanyolok, olaszok és görögök szereztek meg. Ez is arra ösztönözte a termelőinket, hogy technológiában és fajtákban váltsanak. Az export terén 2023-ban már volt némi elmozdulás, az ágazat szereplői pedig bíznak abban, ahogy fentebb is írtuk, hogy 2024-ben is folytatódni fog a kivitel bővülése, így a hazai görögdinnyetermés több, mint harmada kerülhet exportra. A legtöbb magyar görögdinnye a lengyel, a cseh a szlovák és a német piacra kerül.