Az elmúlt napokban kisebb pánikot okozott az európai sertéságazatban már annak a bejelentése is, hogy Kína dömpingellenes vizsgálatot indít az uniós sertéshússal szemben.
Mint ismert, a kínai kereskedelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy dömpingellenes vizsgálatot indított az Európai Unióból importált sertéshús és annak melléktermékei ellen, amivel tovább fokozta a feszültséget, azt követően, hogy az EU szubvencióellenes vámokat vetett ki a Kínában gyártott elektromos autókra. Korábban már szóba jöttek a tejtermékek is, várható, hogy ezek esetében is vizsgálatot indít Peking.
A nyilvánvalóan válaszként bejelentett, egyébként elvben egy évig tartó vizsgálat kapcsán az uniós szereplők attól tartanak, hogy végül Kína korlátozná az európai sertéshús importját.
Ez súlyos csapást mérne a dán húsiparra is, egy dán lobbicsoport ezért arra szólította fel az Európai Uniót, hogy még július 4-e előtt találjanak megoldást a kialakuló helyzetre. Spanyolország szintén jelezte, hogy kész együttműködni a helyzet enyhítése érdekében. A gyorsan reagáló országok mellett azonban várhatóan az EU egészét, köztük Magyarországot is kellemetlenül érintené az, ha Kína túl szigorúnak bizonyulna.
Pánik az uniós sertéspiacon: súlyos gondok jöhetnek
Hatalmas piac, minden döntésének súlya van
Kína több szempontból is kiemelt jelentőségű piac a sertéshús tekintetében. Az ország hatalmas lakossága számára nemcsak alapvető élelmiszer a sertéshús, hanem erős hagyományok is kötődnek hozzá. A kínai gasztronómia – tájegységenként jelentősen eltérő kulináris örökségekkel – alapvető és nagyra becsült alapanyaga a sertéshús, amelyhez a kínaiak mély érzelmi kötődést is társítanak.
A sertés Kínában a gazdagság és a szerencse szimbóluma, így húsát a gazdag ünnepi étkezések, vendéglátás és jeles események középpontjába helyezik.
A sertéshús mezőgazdasági, élelmezési és tradicionális jelentősége Kínában rendkívül nagy, és az ország hatalmas népessége változatlanul elkötelezett e termék iránt. Annak ellenére, hogy Kínának a világ legnagyobb sertésállománya van, ez sem képes kielégíteni a hatalmas belső igényeket:
A távol-keleti ország így egyben a legnagyobb sertéshús-importőrének is számít.
Kína kereslete tehát folyamatosan jelentős hatást gyakorolt a nemzetközi piacokra, vagyis komoly zavarokat okozhat egy esetleges importtilalom bevezetése is.
Indul a kereskedelmi háború: Kína fájó ponton vág vissza
Egymillió tonna ragadhat be
Ha Kína nemet mond az uniós sertéshúsra – amelyre a jelenlegi, feszült hangulatban van esély – az alapjaiban alakíthatja át az uniós belső piacot is, amelyet a hazai ágazat és a magyar vásárlók is megéreznének.
Mindez annak ellenére is jelentős hatást gyakorolna, hogy a korábbi 1,5 millió tonna körüli kivitel után tavaly már csak 1,1 millió tonna körül volt az EU sertésexportja Kínába. Ez ráadásul tovább csökken: idén az első negyedévben a tavalyihoz képest több mint 20 százalékos a mérséklődés.
Itt a kínai válasz: ezt nem teszi zsebre Európa
Ha azonban Kína tilalmat rendel el, akkor a potenciálisan „beragadó” 1 millió tonnánál is több sertéshús elhelyezése komoly problémát jelent majd a szereplőknek, elsősorban a nagy sertéstermelőnek számító Spanyolországnak, Németországnak, Hollandiának és Dániának.
Ha így lesz, akkor borítékolható az időszakos piaci zavar, amelynek erős kihatása lehet a hús- és az élőállat-árakra egyaránt.
Ha bő 1 millió tonna sertéshús helyet keresne magának a piacon, akkor várható, hogy abból jelentős mennyiség jutna az EU országaiba is, köztük az árérzékeny keleti tagállamokat is ellephetné a várhatóan dömpingáron, rövid idő alatt nagy mennyiségben érkező sertéshús.
Tíz éve zárt az orosz piac
Mindez kísértetiesen emlékeztetne a tízes évek közepén kialakult helyzetre, amely érdemi károkat okozott a hazai sertéságazatnak is.
Mint emlékezetes, hogy még 2014 elején, névleg az afrikai sertéspestis litvániai megjelenését követően, de valójában már akkor is politikai okokból, Moszkva azonnali tiltó intézkedéseket vezetett be az uniós sertéshússal szemben. Később Putyin ennél is tovább ment: a 2014. augusztus 6-án kiadott orosz elnöki határozat értelmében Moszkva behozatali tilalmat rendelt el egy sor mezőgazdasági és élelmiszeripari termékre, amelyek az Európai Unióból, az Egyesült Államokból, Kanadából, Ausztráliából és Norvégiából származnak. A határozat értelmében tilos volt egy sor élelmiszer, köztük a friss, hűtött vagy fagyasztott marha-, sertés- és baromfihús, valamint egyes húskészítmények behozatala.
Az embargó érvényben maradt, sőt, azt követően, hogy Oroszország több mint két éve megtámadta Ukrajnát, további, erőteljes tilalmakat jelentett be mind az EU, mind pedig Oroszország, vagyis az orosz piac tartósan „zárva tart” az uniós szereplők előtt.
Az orosz intézkedések közvetlen hatása akkor a teljes magyar agrárexportra volt nem jelentős, elsősorban csak azokat a vállalkozásokat érintette komolyan, amelyek kizárólag, vagy jelentős mértékben Oroszországba exportáltak – ilyen elvétve akadt a hazai ágazatban.
Ennél sokkal nagyobb problémát okozott az unióban rekedt áru hirtelen megjelenése, és árletörő hatása, amely akkor rövid idő alatt csaknem a padlóra küldte a magyar sertéságazatot is.
Ha nem sikerül diplomáciai úton enyhíteni a mostani viszonyt az EU és Kína között és a kereskedelmi háború valóban kialakul, annak az egyik első lépése a sertéstilalom lehet. Ez várhatóan nagyon hasonló csapást jelente a magyar piaci szereplőkre is, mint egy évtizeddel ezelőtt a Putyin által bejelentett korlátozás.
