Mint az élelmiszerágazat egésze, a söripar is megérezte a tavalyi év nehézségeit, a költségtételek, így az alapanyag- és energiaár emelkedését, valamint a fokozott bérelvárásokat. Emellett ráadásul az elszálló infláció miatt fogyasztáscsökkenéssel is szembe kellett néznie a szereplőknek. Mindezek miatt az ágazat máig nem tudott visszatalálni a járvány előtti idők számaihoz.
A termékfejlesztéssel próbálnak visszatalálni a régi számokhoz
Az idei év teljesítménye nem a 2023 év alapján ítélendő meg, mert az inflációs időkben erodálódik a bázis és az azt követő évben szinte természetes a növekedés. Érdemes az utolsó, covid előtt évre, azaz 2019-hez viszonyítani. Ahhoz képest komolyabb elmaradás látható
- mondta el az Agrárszektornak Szabó Ibolya, a Dreher Sörgyárak vállalati kapcsolatok igazgatója. Hozzátette: az innovációnak komoly szerepe van abban, hogy az új igényeket ki tudják szolgálni.
A fogyasztói trendek mentén érdemes kiemelni az alacsonyabb alkoholtartalmú sörök iránti növekvő igényt, de a gyümölcsös ízű sörök széles palettája is igen vonzó a fogyasztóknak, illetve egyre jobban felértékelődik a valódi sörélményt adó alkoholmentes sörök szerepe is.
A sport csak rövid ideig segít
A sportesemények csak rövid időre emelik meg a fogyasztást, nem hosszútávra. Azok hatása marginális a teljes piac mérete szempontjából, még inkább az egész éves piacméretet tekintve.
- mondta el a nyári szezonról szólva. Szabó Orsolya szerint ez persze nem jelenti azt, hogy ideiglenesen nem kedvezne az értékesítésnek az ilyesmi. Mint elmondta: az olyan nagy sportesemények, mint az olimpia vagy a foci EB természetesen itthon is hozzájárulhatnak a sörfogyasztáshoz.
A magyar válogatott részvételével zajló Labdarúgó-Európa-bajnokság nagyobb érdeklődés mellett zajlik és ameddig a magyar válogatott versenyben van, addig intenzív szurkolás és ezen keresztül valamennyivel több fogyasztó is várható.
Ezt is befolyásolja azonban az, hogy milyen időjárási körülmények lesznek. Ha esik, akkor a kinti nagyképernyős vetítések elmaradnak és azzal együtt a nagyobb fogyasztás is.
Bizonytalanság és költségemelkedés
A piaci környezetről szólva elmondta: tavaly második félévben stabil volt a forint árfolyama, most megint ingadozik, amely nem segít a tervezhetőségben és az új kötelező visszaváltási rendszer is további költségemelkedéssel jár. A tavalyi magas infláció magasabb béremeléssel járt náluk, ez meglátszódik a mostani béreken. Ebben a helyzetben az a céluk, hogy ezeket a béreket versenyképesen tartsák, igazodva a hazai munkaerőpiac sajátosságaihoz.
Óvatos optimizmus a nyár elején
Még csak most kezdődött meg a nyári szezon, így korai lenne konkrétumokról beszélni, de az eddigi tapasztalatok alapján bizakodóak vagyunk az idei évet illetően
– mondta el az Agrárszektornak Vuleta Zsolt, a Borsodi Sörgyár ügyvezetője és kereskedelmi igazgatója.
Kifejtette: a cég a trendek alakulását követve új termékekkel, ízekkel és alkoholmentes verziókkal is igyekszik kiszolgálni a fogyasztói igényeket. Kiemelte azt is, hogy a sportszponzoráció révén is erősítenék a piaci pozícióikat, valamint a fesztiválszezon is jó időszakot ígér.
Egy igazán különleges együttműködéssel készültünk a nyári sportrendezvényekre is, hiszen a Borsodi sör lett a magyar futball-válogatott hivatalos söre lett az idei Európa-bajnokság idejére. Bízunk benne, hogy a nyári sportrendezvények, a fesztiválok és a jó idő új lendületet adhatnak a piacnak. Összességében a korábbi évekhez hasonlóan óvatosan optimisták vagyunk a nyári szezont, majd az egész évet illetően is.
A hatékonyság javításával lehet előre lépni
A sörgyártás költségeit, az átadási árakat és a piaci helyzetet elemezve elmondta: A Borsodi Sörgyár nem változtat a termékek összetevőin és minőségén, hanem a mindenkori jogszabályoknak megfelelő működés biztosítása mellett folyamatosan dolgoznak a gyártási módszereink fejlesztésén, a hatékonyság javításán, az ellátási lánc megerősítésén, valamint a minőségi alapanyagok beszerzésén, miközben a költségeket is igyekeznek optimális keretek között tartani.
Az árak, költségek ingadozása minket is érzékenyen érint, de a fent említett megoldásainkon keresztül mindent elkövetünk annak érdekében, hogy ezt a bizonytalanságot a fogyasztók ne érezzék meg. Ebben nagy segítséget jelent a Molson Coors nemzetközi támogatása
- utalt a Borsodi Sörgyár anyacégére az ügyvezető.
Szenved a kisüzemi szegmens
Sajátos szerepet tölt be a sörpiacon a kisüzemi, illetve kézműves sörök szegmense, amelyek az elmúlt évtizedben sikeresen vetették meg a lábukat a hazai értékesítésben is, igaz a népszerűségük nem minden esetben járt együtt az üzleti eredményességgel. Különösen igaz volt ez a tavalyi évre, amelynek hatásai 2024-ben is érezhetőek. Így aztán nincs könnyű helyzetben a kisüzemi sörpiac - mondta el az Agrárszektornak Starcsevics Péter, a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének elnöke.
A szektort azóta is sújtja az alapanyag- valamint az energiaárak drasztikus emelkedése, amelyhez társult az, hogy érdemben kellett emelni a béreket annak érdekében, hogy a szereplők meg tudják tartani a dolgozóikat és a jó szakembereket.
Hozzátette: ehhez társul a fogyasztás csökkenése, a vásárlók megváltozott magatartása. Az, hogy a vevők igyekeznek inkább tartalékolni, és jellemző az elmúlt egy-két évben a „lefelé vásárlás” jelensége, vagyis az alacsonyabb minőségi kategóriák előnyben részesítése, a kisüzemek számára jobban érzékelhető problémákat okoz.
El kell engedniük a marzsokat
Mint elmondta, továbbra is megvan az elkötelezett fogyasztói kör, amely a különlegességeket és a minőséget keresi, de esetükben is létezik egy lélektani határ az árakban, amelyet a főzdéknek nem szabad átlépni. Ez ugyanakkor nem zárja ki az áremeléseket.
Nyilván azt már el kell felejteni, hogy ugyanazok a marzsok megmaradjanak egy-egy terméken, ami elvárható lenne, de muszáj emelnünk, mert különben nem éri meg sört gyártani.
Mint elmondta, a kisebb főzdék ebben a helyzetben szűkebb mozgástérrel rendelkeznek. Véleménye szerint a nagyüzemi sörgyárban sokkal inkább elosztva jelenik meg például az emelkedő bérköltség, sokkal nagyobb legyártott volumenre kevesebb dolgozó jut.
Ráadásul ők olyan gyorsított eljárásokat is használnak, amelynek révén kevesebb alapanyagból tudnak hasonló alkoholtartalmú söröket előállítani.
Mint elmondta: „sörivó” országokban gyakran feltüntetik a termékeken az extrakttartalmat, amelyet a felkészültebb fogyasztók figyelnek is.
Nálunk az alkoholtartalmat tüntetik fel, de az befolyásolható enzimekkel.
A vendéglátás felé továbbra is rögös az út
További probléma szerinte az, hogy a vendéglátásban gyakran tapasztalható, hogy nem tartják be azt a jogszabályi előírást, amely szerint a nagyüzemi szerződéssel rendelkező vendéglátóhelyeken kisüzemi sört is folyamatosan kell csapon tartani.
Ez különösen azért érinti hátrányosan a kisüzemi szegmenst, mert az árkülönbözet sokat olvadna a nagyüzemi sörökhöz képest. A nagy gyártók ugyanis olcsóbban tudják beszerezni a csomagolóanyagokat, az üveges, dobozos kiszerelés tehát aránytalanul drága a kisüzemi termékek esetében. Csapolt sörök esetén viszont az árkülönbség nem lenne ennyire kifejezett, könnyebben választanák a kisüzemi fajtákat a vendégek
– mondta el az elnök.
Starcsevics Péter szerint a kisüzemi szegmensnek a fesztiválszezon és a sportesemények is kevésbé jelentenek forgalomnövekedést. A szegmensnek nem is célja alapvetően a nagy volumenű értékesítés, inkább a kulturált sörfogyasztásra, az értőbb és a különlegességekre fogékony vevőkre alapoznak.