A legfrissebb, 2023-as adatok szerint a fokhagyma hazai termőterülete 672 hektár, aminek a döntő része - 530 hektár - Csongrád-Csanádban és Békésben (95 hektár), valamint Bács-Kiskunban (30 hektár) található, az összes többi megyében 5 hektár alatti a terület - közölte az Agrárszektorral a FruitVeb. Hangsúlyozták, az utóbbi öt évben jelentősen csökkent a termőterület Magyarországon, a 2018-as 1170-ről a tavalyi 672 hektárra, ami 40 százalék körüli zsugorodásnak felel meg.
Az éves termésmennyiség 7000 tonna körüli, amihez 3000 tonna import és 400 tonna körüli export (elsősorban Horvátországba, Romániában és Szlovéniába) társul, tehát a hazai termés nem fedezi az igényeket itthon.
Ömlik az import fokhagyma Magyarországra
A 2022-es évig a 2500 tonna körüli hazai import döntő része, csaknem kétharmada (1500-1600 tonna) Spanyolországból érkezett, de fontos partner volt még Olaszország, Románia és Hollandia is (a hollandok alig folytatnak termesztést, ők re-exportot végeznek, és 30 ezer tonna kínai árut importálnak). Emellett az utóbbi években egyre nőtt Törökország szerepe, akik egyébként 150 ezer tonna körül termelnek egy évben (ez a teljes, 325 ezer tonnás uniós termelés fele). A 2023-as évben már csaknem 3000 tonnára ugrott a behozatalunk, a spanyol import azonban jelentősen visszaesett (550 tonna) és helyét a holland (vélhetően kínai) áru vette át (1740 tonna), de Németországon és Ausztrián keresztül is érkeztek feltehetően kínai tételek - tudta meg lapunk a FruitVeB-től. Tehát míg az előző években importunk rohamosan nőtt, exportunk egyre csökkent, a 2021-es 683 tonnáról 2023-ra 409 tonnára esett vissza.
A Hollandiából érkező áru egészen elképesztően alacsony áron van. Általánosságban igaz, hogy a nagy tömegben szállított import áru sokkal olcsóbb a magyar fokhagymánál, különösen a kínai áru, ami teljesen más fajtakört jelent.
Óriási a különbség az európai és kínai áru között
Az európai termesztésű, tehát zömmel spanyol, illetve francia eredetű fokhagyma és a magyar áru között általában nincs óriási különbség, főleg azért, mert a magyar termesztésben is elterjedt a spanyol és francia szaporítóanyagok használata. A nagy különbség a kínai áruval szemben figyelhető meg, mivel a Keletről érkezett fokhagymához képest a magyar termék sokkal intenzívebb aromavilággal, megszokott ízzel, magasabb illóolajtartalommal rendelkezik - erre nyugodtan mondhatjuk, hogy minőségileg jobb
- emelte ki a szervezet. Hozzátették, ez abból ered, hogy Kínában más fajtákat használnak, amelyeket nagy tömegben, olcsón képesek termelni. A kétféle áru között némi gyakorlattal szemmel is látható a különbség és ízben is érzékelhető, sajnos azonban az árban szintén megjelenik a minőségi különbség.
Komoly gondokkal küzdenek a termelők
A fokhagyma egy viszonylag drága szántóföldi zöldségkultúra, hiszen már a jó minőségű szaporítóanyag beszerzése is költséges. Kiváló árut nagy gerezdekkel rendelkező szaporítóanyagból lehet termelni, aminek van a gerezdek szétválasztásából eredő 20-25%-os roppantási vesztesége, így a 3-4 euró/kg-os ár 4-5 euró/kg-nál áll meg, és ebből hektáronként 1-1,2 tonna szükséges. A termelési költség hektároként legalább 2,5-3 millió Ft, és a jó hozamok (15-20 tonna/ha) eléréséhez az öntözés elengedhetetlen. Kedvező esetben is 450-500 Ft/kg között van egy kilogramm fokhagyma önköltsége, de alacsonyabb hozam esetén ez 600-700 Ft/kg közé is emelkedhet. Ez a posztharveszt költségekkel, kiskereskedelmi árréssel stb. megnövelve már olyan különbséget jelent a kínai importhoz képest, ami a vásárlóknak is szemet szúr, és nem biztos, hogy hajlandóak 600-700 Ft/kg-mal többet kifizetni a hazai áruért
- közölte a FruitVeB. Elmondták, egész Európára jellemző, hogy a megdrágult termesztéssel túlárazta magát, így akár a Balkánról, akár Kínából, akár Észak-Afrikából származó fokhagymával szemben mindig versenyhátrányban lesz - ezt elsősorban a munkaerő és a drágább inputanyagok okozzák.
Azok a magyar termesztők, akik a legjobbak, akiknek nevük van a szakmában, a kiváló minőségű árut közvetlenül éttermeknek, szállodáknak (HORECA szektor) értékesítik, a kiskereskedelemben forgalmazott tömegtermékkel jóval nehezebben érhető el megfelelő nyereség.
De mi a helyzet az árakkal?
Ahogy a szervezet tájékoztatta lapunkat, a fokhagyma termelői ára az utóbbi években folyamatos, enyhe emelkedést mutat. Érdekesség, hogy a fokhagyma inkább fűszerként, mintsem zöldségként viselkedik a piacon, ami azt jelenti, hogy jelentős árcsökkenés esetén sem vesznek belőle többet a fogyasztók. A másik fontos jellemző, hogy nem is annyira a fogyasztóknak kínált áru, mint inkább az élelmiszeriparban ízesítőként felhasznált fokhagyma mennyisége a jelentős (húsárukba, felvágottakba, kolbászfélékbe, levesporokba és még rengeteg termékbe teszik bele fontos ízesítőként), ezért kereslete kevéssé ingadozó, mint a kifejezetten szezonális jellegű, frisspiaci termékeké. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) adatai szerint 2024. 24. hetében a budapesti fogyasztói piacokon a szabadföldi fokhagyma kilónkénti ára 1980-3200 forint között mozgott, a darabos ár pedig 150-300 forint körül alakult.