Másodszor állt össze a Hód-Mezőgazda Tanösvény, amit az agrárágazat különböző területein tevékeny szakemberek tudása és közös munkája rendez egységbe. A jó talajhoz hasonlóan itt is több alkotóelem közös rendszere biztosította a jó alapot, ez segítette a szervezőket a tudásátadásban.
Az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok Szakkiállítás és Vásár ( 2024.május 2-4 ) egyik leglátványosabb eleme talajtani, növényélettani, mikrobiológiai és gépi megoldásokat ismertetett. A rendezvény péntekén végigjártuk a tanösvény állomásait, hogy többet tudjunk meg az egyes részterületekről.
A Tanösvény konzorciumának tagjai a talaj és a növény egészségét megőrző technológiákra helyezték a hangsúlyt.
Ez segít a gazdáknak megérteni a talajban és a növényekben zajló folyamatokat, akik így változtathatnak és javíthatnak a termelési gyakorlatukon. Attól függően, ki érkezett a helyszínre, úgy ismertetik meg vele az összefüggéseket. A szakemberek a beszélgetéseknél alkalmazkodtak a hallgatósághoz, az adott agrotechnológiához és a talajműveléshez, így igazán személyre szabott tudást adtak át.
A néhány lombleveles fejlettségi állapotban lévő szántóföldi növények fejlődését jellemezte és tanácsokat is adott Szabó István, a Pro-Feed Kft. fejlesztési igazgatója. A szakember arról beszélt, hogy a NÖVÉNYEGÉSZSÉG állomáson a növényi fejlődéstan ismereteinek átadása volt a cél. Sajnos ez sok termelőnél kevésbé ismert terület, ezért a fontos fenológiai stádiumokra, amelyek alapvetően meghatározzák a növény stressztűrő- és termőképességét, nem eléggé figyelnek oda.
A különböző kultúrák (kukorica, cirok, napraforgó, mustár, bab, szója) fejlettségi állapotának meghatározását mutatták be fiatal növényeken, amelyeknek a gyökérzete is látható volt a kihelyezett üvegfalú ágyásokban. A forrás oldalról korlátozott növényeknél a termesztők feladata a forráskapacitás (pl. víz- és tápanyagfelvétel, fotoszintézis) növelése. A bemutatott, tavaszi állapotban még a szikanyagokból táplálkoznak a növények. A virágkezdemények differenciálódásáig intenzíven növekszik a gyökérzet, amely megteremti az alapjait annak, hogy később megfelelő mennyiségű vizet és tápanyagot tudjanak felvenni.
Napraforgónál kiásva látni lehetett, hogy hatalmas gyökérzetet növesztett a fiatal növény. A kétszikűeknél a szikanyagok a sziklevélben vannak, míg a kukoricánál a magban. Ez például vadkár esetében nagyon fontos, mert ha elviszi a nyúl a fiatal napraforgó felső részét a csúcsi osztódó szövettel együtt, az nem fog újrahajtani. Viszont akkor, ha a kukoricát harapja el ugyanígy föld felett, az a föld alatti csúcsi osztódó szövetből továbbfejlődik - fogalmazott.
Dr. Hupuczi Júlia, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar - Növénytudományi és Környezetvédelmi Intézet főiskolai docensével a talajszelvényben beszélgettünk. A tavalyi évben először bemutatott tanösvény egyik célja a kiásott réti talaj szelvény változatosságának ismertetése volt. Az agyagbányászat és a sitt lerakás időszaka után az elmúlt 20 évben nem bolygatták a területet, így a talajbiológia teljesen regenerálta a közeget. A mérések alapján jó a talaj kémhatása, a humusztartalma, az NPK-tartalma, a csíraszáma és a biológiai aktivitása is. Az élő rendszer helyrehozta a talajéletet és -állapotot.
Idén újdonság volt, hogy a régióban művelt területekről tettünk ki monolitokat, hogy ezzel is mutassuk a talajtani különbségeket – mondta a szakember. A Hódmezővásárhelyről és 10-15 perc autóútnyi környékéről érkező talajok változatossága lenyűgöző. A Tisza és a Maros formálta tájakon mélyedések és kiemelkedések alakultak ki, különböző talajtípusokkal. Az egyik a mészlepedékes csernozjom, a mérsékelt égöv legjobb termőtalaja, de ezt is el lehet rontani nem megfelelő műveléssel. A bemutatott monolit teteje kissé tömörödött, már veszített a morzsalékosságából. A Maroslele mellől érkező talajmonolit aljában sok az agyag, mert a mélyebb fekvésű területen finomszemű folyóvízi üledéken kezdett kialakulni. A talajosodás eredménye egy jó minőségű humuszos vályogtalaj lett. A harmadik, Tiszához közeli talaj rengeteg agyaggal érkezett, láthatóan erős vízhatás érte, a duzzadó-zsugorodóképesség, továbbá a száradás és a nedvesedés hatására oszlopokra tagozódott.
Dr. Hupuczi Júlia elmondta, hogy sokat tudtak beszélni a gazdákkal a saját termőtalajaik állapotáról, azok művelési lehetőségeiről, az agrotechnika helyes alkalmazásairól. Az egyetem honlapján rengeteg további tudnivalót találni a kiállított szelvényekről: talajtani érdekességek, fotók, apró részletek és összefüggések várják az érdeklődőket. Érdemes részt venni a talajos rendezvényeken, majd a látottakat és hallottakat a szakmai összefüggések figyelembe vételével és akár szaktanácsadói segítséggel átültetni a gyakorlatba - fogalmazott. Bővebb információ
Dr. Parádi István, az ExperiPlant Kft. ügyvezető igazgatója, az ELTE TTK Biológiai Intézet Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszékének adjunktusa a növényi stresszélettanról beszélt. A cél tudatosítani, hogy a növények és a környezetük közötti kapcsolat kiemelt jelentőségű a gazdálkodás szempontjából is. Elmondta, hogy nem minden kihívást kell úgy megoldanunk, hogy a növények életfolyamataiba közvetlenül beavatkozunk. Sokszor elég és sokkal jobb megoldás, ha javítjuk a növény és a környezete közötti kapcsolatot. Ilyen például, hogy azok együtt élnek szimbionta gombákkal és baktériumokkal. Amennyiben pedig ezeket megfelelően tudjuk támogatni, indirekt módon a termesztett növények fejlődését és növekedését fogják segíteni, ráadásul mindezt olyan szinten, amennyire mi közvetlenül nem tudnánk befolyásolni – fogalmazott. Dr. Parádi István arról is beszélt, hogy milyen megoldások sikeresek a gazdálkodásban. Kiemelte, hogy mennyire fontos a talaj és annak szerepe a termelési rendszerekben. Sok gazdálkodási módszer létezik, amivel a talajbiológiát támogatjuk, vagy legalább kíméljük, ezek alkalmazásával és hatására a talajtól kapnak óriási segítséget a növények – mondta.
Provokatív témával is érkeztek, a biostimulátorok piacáról sokszor hallani, hogy nem mindig jó és nem mindig működő termékekkel is találkoznak a gazdák. Abban igyekeznek viszonyítási rendszert és utakat találni, hogy olyan módszereket vezessenek be, amelyek segítenek a termelőknek, a forgalmazóknak és a fejlesztőknek kiválogatni azokat a termékeket, amelyek tényleg hasznosak lehetnek a talajoknak és a növényeknek.
Kurusa Tamás, a Hód-Mezőgazda Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese a gyakorlatról beszélt. A céljuk, hogy olyan, végletek nélküli szemléletet adjanak át, ami minden gazdálkodó számára a gyakorlatban átvehető és érthető.
Stratégiát igyekszünk építeni a saját adottságainkra és elképzeléseinkre alapozva, a hosszú távú hatásokról 3-5 éven belül tudunk beszámolni. A fő szempont, hogy a talaj figyelembe vételével jó eredményeket érjünk el, és az állattartó ágazatok részére olyan tömegtakarmány és takarmánybázist állítsunk elő, ami biztosítja a jó minőségű és magas színvonalú termelést.
Az egyik legnagyobb technológiai újdonság, ami az állattenyésztési ágazat gazdálkodóinak érdekes lehet, a direktvetés alkalmazása. Az őszi tömegtakarmány-növényeknél nagy jelentősége volt áprilisban és május elején az alkalmazott technológiának. Öntözetlen és öntözött körülmények között lehetőségünk van arra, hogy másodvetéseket alkalmazzunk; cirok, szemes kukorica és szója kerül a földekbe, talajművelés nélkül, direktvetés technológiával. Nem forgatunk, illetve nem műveljük ki az előveteményt, amelynek köszönhetően megfelelő körülményeket tudunk biztosítani a talajnak és a növényeknek – mondta Kurusa Tamás.
Barabás Zsolt, a HORSCH Maschinen GmbH kelet-magyarországi értékesítési vezetője a talajművelés technikáiról beszélt egy CLAAS erőgépre csatlakoztatott HORSCH Terrano 3 FX szántóföldi kultivátor mellett. Ismertette a regeneratív, sekély művelés jelentőségét és a kultivátor sokféle használatát. Azért is fontos az univerzalitás, mert a beállítások lehetővé teszik, hogy a gép tud sekélyen, vagy akár mélyebben is menni, így mulcsban is sikeresen dolgozik. Egy fronttartállyal kombinálva célzott, differenciált műtrágya kijuttatást is meg lehet valósítani a gépkapcsolattal egy menetben.
A szakember kiemelte, hogy minden esetben és szezonban a körülményekhez alkalmazkodva kell dolgozni és elvégezni a beállításokat. Az adottságokat és a feltételeket mérlegelve, a szaktanácsadókkal és a gépes szakemberekkel egyeztetve érdemes megtenni ezt. Rendkívül fontos az is, hogy a gazda melyik eszközt mikor használja, a Tanösvényen kiállított HORSCH Terrano 3 FX kultivátor például tarlóhántásra is alkalmas. A jó tarlómenedzsment már a kombájn munkavégzése után közvetlenül elkezdődik, jó szecskaméret esetén pedig akár kapás géppel is lehet nagyon jó minőségű tarlóhántást végezni. A gépekhez különböző kaparendszerek elérhetőek, szárnyakat, szélesebb (MulchMix) vagy keskenyebb (LD vagy ULD) kapákat is lehet választani hozzájuk, akár a mulcshagyó művelést, mélyebb, intenzívebb bekeverést is alkalmazhat a termelő. A gépkombináció része, hogy elöl egy partnertartály helyezkedik el, amibe két komponenst, akár kétféle műtrágyát is be lehet tölteni, ez hátul a kapáknál különböző mennyiségben, célzott tápanyagutánpótlással juttatja ki az anyagot. A hátul található egyengető tárcsasor a kapák nyomát húzza be, az egyszerű pálcás henger kombináció (DoubleCage) pedig a tavaszi magágykészítésre alkalmas. Barabás Zsolt elmondta, hogy többféle lezáróhenger változat is létezik, mint a laprugós (RingFlex) vagy nehéz tömörítő hengerek (SteelDisc) is attól függően, hogy milyen talajon és talajállapot mellett művelünk.
A túlművelés elkerüléséről és az aszálykár csökkentéséről, valamint a nedvességvesztés megelőzéséről is beszélt az Agrova Kft. szakmai vezetője, Dr. Varga Sándor. A talajélet és a talajbiológia összefüggéseit kiemelve ismertette a lehetséges megoldásokat és a meghatározó tényezőket. Az aktív talajélettel és szerkezettel bíró aggregátumok sokkal jobban ellenállnak a víz romboló hatásának, míg a leromlott szerkezetű és sérült talajélettel bíró talaj aggregátumai az összetartó erők hiánya miatt nagyon gyorsan szétesnek. E kétféle talaj vízállékonyságának különbözősége is megfigyelhető volt egy egyszerű kísérletben a tanösvény ezen állomásán.
Hangsúlyozta, hogy a talajbiológia és a talajélet nagyon fontos tényező a termékenység szempontjából. Három fő elem kell a sikeres termeléshez, aktív talajélet, szervesanyag tartalom és talajszerkezet. Fontos, hogy egyik sincs meg a másik nélkül. A rendszert egy körfolyamatként lehet a legjobban jellemezni, az agyagásványok, a kalciumtartalom, a gombák és a baktériumok jelenléte, a vas-oxid kohéziós ereje, a giliszták tevékenysége utáni ragasztó hatás mind stabilitást ad a talajnak. Ezeknek is segítenek a talajregeneráló és talajoltó termékek, amelyeket érdemes használni – közölte Dr. Varga Sándor.
Végül Dr. Orosz Szilvia címzetes egyetemi docens, az ÁT Kft. Takarmányanalitikai Laboratóriumának igazgatója beszélt a vetésforgó változtatásának lehetőségeiről és a rostemészthetőség jelentőségéről. Elmondta, hogy 2008 óta dolgozik az ágazat a klímastratégián, amellyel a szántóföldi növénytermesztésben óriási eredményeket értek el. Ennek két pillérje közül az egyik az őszi gabonanövények és az intenzív (szántóföldi termesztésű) füvek vetése és kora tavaszi betakarítása, amivel nagy energiatartalmú, jól emészthető tömegtakarmányokat tudunk úgy előállítani, hogy közben kikerüljük a hőstresszt és az aszályt.
Már májusban, a nyár előtt meg lehet nyugodni afelől, hogy megvan az éves tömegtakarmány-bázis 30-50 százaléka. A technológia ráadásul talajvédő hatású is, mert szeptembertől áprilisig talajtakaró növény fedi a felületet, ezáltal a defláció és az erózió ellen is jól alkalmazható. A másik megoldás, ha nincs elég csapadék ősszel és tavasszal sem, az olyan takarmánynövények termesztése, amelyek elég ellenállóak az aszállyal szemben. Ezek főleg afrikai és indiai származásúak. A silócirok választékban például az új BMR cirokfélék ilyenek, jól emészthetőek és jó aszálytűréssel rendelkeznek, továbbá érdemes kiemelni a szudáni fű és a mohar alkalmazását is. Ezekre a pillérekre építve nagyon komplex, jól variálható vetésforgó alakítható ki, amely akár vészhelyzetben, akár normál években is sikeresen teljesít.
Lényeges még, hogy bevezettünk egy úgynevezett kettős termesztési rendszert, mely során egy évben ugyanazon területen két tömegtakarmány betakarítására is sor kerülhet. Tehát a kukoricát nem kell kivenni a területről, mert a rozzsal jól kombinálható, a tritikálé és az olaszperje pedig a BMR cirokkal működik jól együtt a vetésváltásban.
A növénytermesztési sikertörténet eredménye, hogy jól emészthető, ízletes tömegtakarmány-növényeket termesztünk, amit a tehén nagyon szeret és hatékonyan tud belőle tejet termelni, kisebb metánkibocsátás mellett. A nyári, hőstresszes időszakban pedig, ha 10-15 kilogramm/tehén rozsszilázs és fűszilázs alapú takarmányadagot kap az állat, akkor nem csökken az étvágya a nagy melegben, így tartani tudja a tejtermelését. Sőt, egy ilyen takarmányadaggal védjük az embriót is , így a teljes éves tejtermelésszerkezetre is hatással van – beszélt a tömegtakarmány termelési stratégia jelentőségéről Dr. Orosz Szilvia.
A sorrend az alábbi volt Hódmezővásárhelyen, de érdemes volt bármilyen rendszerben végigjárni a Hód-Mezőgazda Tanösvényt.
- Házigazda - Termőföldtől a takarmányozásig, Hód-Mezőgazda Zrt.
- Talajtan - Interaktív talajszelvény
- Talajbiológia – Szervesanyag gazdálkodás
- Talajművelés – Megfelelő agrotechnika
- Növényi stresszélettan – Élményszerű növénybiológia
- Növényegészség – Növényi teljesítőképesség
- Takarmánygazdálkodás – Takarmányminősítés és szaktanácsadás
Szerkesztette és fényképezte az Agro Napló felkérésére: Csurja Zsolt – gödöllői gazdász 2009, óvári precíziós mezőgazdasági szakmérnök 2021
Ez is érdekelheti:
Gyakorlat és edukáció a Talaj élete kampánynapon
(x)
