A hőszivattyúk a környezetből nyerik a hőt, így sokkal hatékonyabbak, mint a hagyományos fűtési és hűtési rendszerek. Egy hőszivattyú akár 3-4-szer több energiát képes előállítani, mint amennyit felhasznál, annak függvényében, hogy milyen hatásfokkal rendelkezik. A szezonális hatásfok jelölésére hűtés esetén SEER (szezonális hűtési hatásfok), fűtés esetén pedig SCOP (szezonális fűtési hatásfok) megnevezéseket használunk - olvasható a sajtóanyagban.
Kemény előrejelzés érkezett: tényleg ez vár a mezőgazdaságra a jövőben?
A hőszivattyúk működése során nem keletkezik helyben károsanyag-kibocsátás, ami hozzájárul a fenntarthatósághoz és a környezetvédelemhez. Az energiahatékonyságból fakadóan a hőszivattyúk üzemeltetési költsége alacsonyabb, ami hosszú távon jelentős megtakarítást eredményez az ipari vállalatok számára is. A legújabb technológiák olyan környezetbarát hűtőközeget tartalmaznak, melyek GWP-értéke (globális felmelegedési potenciál) rendkívül alacsony. Ez azért fontos, mert ha a hűtésre, a fűtésre; a technológiai hűtésre hűtőkamrákhoz és kereskedelmi hűtési feladatokra ilyen hűtőközeggel működő berendezést használunk, akkor jelentősen csökkenthető az adott üzem, hűtőház, irodablokk CO2-lábnyoma, ami amellett, hogy a környezetünkre jó hatással van, segítheti a beszállítói, illetve a nemzetközi beszállítói tendereken az elvárások teljesülését.
Hűtés közben rengeteg felesleges energia távozik a hűtendő helyiségekből, amit a melegvíz megtermésére is fordíthatunk. Érdemes olyan gépészeti rendszereket építeni, amelyek ezt a hulladékhőt könnyen össze tudják gyűjteni egy tartályban, amit ezt követően felhasználható a szociális blokkokban vagy ha szükséges a technológiához melegvíz, azt is elő lehet melegíteni a hulladékhővel. Szellőztetés esetén a rendszer az elhasznált levegő egy részét a benne rejlő hő felhasználásával előmelegített friss levegővé alakítja. kompakt hővisszanyerős szellőztetők és a nagyteljesítményű hővisszanyerős légkezelőkkel, kompakt szellőztető és hűtő-fűtő egységekkel (rooftop) gyorsan telepíthető gazdaságos rendszereket építhetünk ki. Amennyiben hűtésre van szükségünk az üzem területén a téli időszakban akkor szabad hűtést (free cooling) alkalmazhatunk, amely elektromos energiafel használása nélkül, szabályozottan tudjuk a terek hűtését megvalósítani.
Súlyos hír jött az uniós zöldségekről, gyümölcsökről: ebből baj lehet
A hőszivattyúk különböző típusai közül a levegő-víz, víz-víz és földszondás megoldások a legelterjedtebbek az ipari alkalmazásokban. Ezek a rendszerek a környezetből (levegőből, vízből vagy földből) nyerik a hőt, és azt fűtésre vagy hűtésre használják fel. Télen a hőszivattyúk a külső környezetből vonják el a hőt és juttatják be az épületbe, míg nyáron fordítva működnek, azaz a belső térből vonják el a hőt és adják le a környezetnek. A legnépszerűbbek a levegő-víz és levegő-levegő hőszivattyúk, amelyek 5-1500 kW névleges teljesítményben gyakorlatilag minden problémára megoldást kínálnak az üzemek, ipari létesítmények részére.
A hőszivattyús rendszerek a „Feldolgozóüzemek komplex fejlesztésének támogatása” című (KAP-RD04A-RD04B-1-24 kódszámú) és a „Feldolgozóüzemek fejlesztésének támogatása) nevű (KAP-RD04A-RD04B-2-24 kódszámú) pályázatokon keresztül is elérhetőek lesznek. A hőszivattyúk alkalmazása nemcsak gazdaságos, hanem környezetbarát megoldás is a feldolgozóüzemek és azok kiszolgálólétesítményei számára, legújabb kereskedelmi hűtős megoldásokkal pedig könnyedén elérhetőek a legszigorúbb környezetvédelmi normák is. Az energiahatékonyság, a fenntarthatóság és a költségcsökkentés mind olyan tényezők, amelyek egyre fontosabb szerepet kapnak a modern iparban. A pályázatokkal megtámogatott új hűtőközegekkel szerelt hőszivattyús rendszerek integrálása a feldolgozóüzemekbe nemcsak a vállalatok energiahatékonyságát és versenyképességét növeli, hanem hozzájárul a környezet védelméhez is.
