A tartós meleg miatt 19 ezer ember hal meg évente, és globálisan mintegy 23 millió baleset történik.
Tegyük hőségállóvá minden ország gazdaságát!
- mondja António Guterres, az ENSZ főtitkára.
Tavaly június óta minden egyes hónap újabb hőségrekordot hozott az Európai Unió Kopernikusz klímaváltozási központjának számításai alapján. A klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak és hosszabbak a hőhullámok szinte mindenütt a világon - fogalmaz cikkében a HVG.
Durva, milyen időjárás vár a magyarokra a héten: erre jobb lesz felkészülni
Végzetes párabuborékok
A NASa friss tanulmánya szerint 2050-re a hőség és a pára miatt a Föld egy része lakhatatlanná válik. Eszerint a magas hőmérséklet a jövőben olyan párabuborékokat hozhat létre, amelyek élhetetlenné tehetnek egyes régiókat - hívják fel a figyelmet az amerikai űrhajózási intézet kutatói. Amennyiben ugyanis hat óránál tovább 35 Celsius-fokos hőmérséklet idején párabuborék (wet bulb) alakul ki, akkor az emberi szervezet felmondhatja a szolgálatot. A párabuborékok akkor alakulnak ki, amikor a hőmérséklet és a relatív páratartalom kombinációja elér egy bizonyos szintet, hogy a test az izzadás révén már nem képes megfelelően lehűlni. Ez a folyamat különösen akkor megy végbe, amikor a test fizikailag aktív, mert ebben az esetben a felesleges hőt izzadás révén nem tudja leadni a szervezet, így gyorsan - akár végzetes - hőgutát lehet kapni.
Készülhetünk a 40 napos szárazságra: jön az újabb élelmiszerdrágulás?
Tudományosan 35 Celsius-fokban adják meg az emberi tűrőképesség végső határát, de ez „nedves hőmérsékletben” értendő. A magyarra nem túl szerencsésen fordított wet-bulb temperature az az érték, amelyet nedves ruhába burkolt hőmérő mér. A magyarázat pedig az, hogy száraz időben sokkal jobban párolog az izzadság, ellenben a nedves idővel, mely esetben kevésbé, vagy egyáltalán nem. A 35 fokos nedves hőmérséklet az az állapot, amikor a szervezet izzadás útján már nem tudja hűteni magát.
Komoly erdőtüzekre készülhetünk: ezek a megyék a leginkább érintettek
Némely szubtrópusi területen ez az állapot már előfordult az elmált másfél évtizedben. A NASA adatai szerint a jelenség kialakulásának legnagyobb esélye Ázsiában, ezen belül Pakisztánban, illetve a Perzsa-öböl térségében van. Úgy gondolják, ha így folytatódnak a folyamatok, akkor 2070 körül már élhetetlenné válhatnak Brazília egyes régiói, de Kína fejlett, keleti tartományai is veszélybe kerülhetnek. Az USA egyes régióiban a forróság alacsony páratartalommal társul, mely komoly aszályhelyzetet okozhat, ezzel megnövelve a tűzveszély kockázatát.
