Egyre hosszabb hőhullámokra és egyre magasabb hőmérsékleti értékekre kell készülnünk a következő évtizedekben - mondta az InfoRádióban Kovács Erik a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója. Hozzátette: ha nem következik be kedvező változás a klímapolitikában, 2050-2060 után akár 45-47 fok is lehet nyaranta az Alföldön. A jelenlegi átlaghőmérséklet a Földön nagyságrendileg másfél Celsius fokkal több, mint az az érték, amelyet az iparosodás elött jegyzetek fel, és egy fokkal magasabb az 1991 és 2020 között mért étrék átlagánál. A Klímapolitikai Intézet vezető kutatója szerint a 2015-ben megkötött párizsi klímaegyezmény alapján az elmúlt években mérsékelni kellett volna a szén-dioxid-kibocsátást, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedése 2100-ra ne haladja meg a másfél Celsius-fokot az iparosodás előtti szinthez képest. Ezt az értéket azonban már idén elértük.
Kovács Erik hozzátette: az aktuális globális átlaghőmérséklet már a tizenharmadik hónapja egyfolytában rekord meleg értékeket mutat, amivel az elmúlt 120-130 év összes csúcsa megdőlt. Ez azt jelenti, hogy 2023 júliusától 2024 júniusáig minden egyes hónapban másfél fokkal vagy még többel volt magasabb a havi globális átlaghőmérséklet az iparosodás előtti időszakhoz képest.
Tavaly egyszer, idén pedig kétszer volt már példa arra, hogy globálisan átléptük az iparosodás előtti időkhöz viszonyított két Celsius-fokos hőmérséklet-növekedést.
- vélekedett a szakértő. 2025-re a legfrissebb szezonális, modellezett előrejelzések szerint az ideinél is szárazabb év lehet a Kárpát-medencében. A kutató szerint ez egy dinamikus folyamat következménye, mert ebben a térségben megfigyelhető, hogy két-három nedvesebb év után ugyanannyi száraz időszak következik. Ha hosszabb távon nem következik be kedvező változás a szén-dioxid, a metán és a dinitrogén-oxid globális kibocsátását illetően, akkor az évszázad második felére nem lehet tartani a párizsi klímaegyezményben megfogalmazott célokat, sőt akár 3,8-4,2 Celsius-fokkal is meghaladhatja az átlaghőmérséklet az iparosodás előtt mért értékeket - figyelmeztetett a szakértő. Hozzátette: a globális átlagnak a két-két és félszerese a hőmérséklet gyorsulása, ezért a Kárpát-medencében és azon belül Magyarországon is jelentősen megemelkedhet a hőmérséklet.
Ha maradnak a mostani klímapolitikák, vagyis Kína, az Egyesült Államok, India és Oroszország nem csökkenti érdemben az üvegházhatású gázok kibocsátást a következő évtizedekben, akkor a legpesszimistább forgatókönyv szerint akár 5-6 Celsius-fok körüli hőmérséklet-emelkedés is lehet
- mondta Kovács Erik. A napjainkban Magyarországon is tapasztalható hőhullám egyelőre gyengébb, vagy közepesen erős kategóriába sorolható. A következő évtizedekben hosszabb, és jóval gyakrabban előforduló hőhullámokra lehet számítani, ami azt jelenti, hogy az Alföldön akár 45-47 fokot is elérheti majd a hőmérséklet. A szakértő véleménye szerint egyre szárazabbak és forróbbak lesznek a nyarak hazánkban és arra is kell számítani, hogy komolyabb, erőteljesebb zivatarok is előfordulnak majd, sőt a hőzivatarokkal is számolnunk kell.