A modellbecslések alapján a globális átlaghőmérséklet 2025-ben várhatóan 1,29 és 1,59 Celsius-fok közötti mértékben lesz melegebb (a középérték 1,44 Celsius-fok) az iparosodás előtti időszak (1850–1900) átlagához képest. Ezzel 2025 lehet a tizenharmadik egymást követő év, amikor a globális hőmérséklet-emelkedés meghaladja az 1,0 Celsius-fokot az iparosodás előtti szinthez viszonyítva - írja a áll a Klímapolitikai Intézet elemzésére hivatkozva a Világgazdaság.
Az év elején tapasztalható La Niña és az indiai-óceáni dipólus (IOD) normál fázisa miatt várhatóan átmenetileg mérséklődik a hőmérséklet-emelkedés. Ezek a jelenségek a légkör hőjét az óceánokba irányítják, amelyek jelentős mennyiségű hőt tudnak elnyelni. A modellbecslések alapján a globális átlaghőmérséklet 2025-ben várhatóan 1,29 és 1,59 Celsius-fok közötti mértékben lesz melegebb A modellbecslések alapján a globális átlaghőmérséklet 2025-ben várhatóan 1,29 és 1,59 Celsius-fok közötti mértékben lesz melegebb.
Riasztó a helyzet Magyarországon is: sokkal nagyobb a baj, mint eddig hittük
A La Nina jellemző hatásai
- száraz, meleg tél Közép-Amerikában, különösen Mexikóban és a Bahamáknál,
- téli tornádok Texasban,
- hűvösebb, szárazabb Csendes-óceáni trópusi területek,
- monszun erősődés Indiában,
- hűvösebb Nyugat-Afrika nyáron,
- átlag feletti havazás, hűvösebb időjárás Észak-Amerikában,
- gyengülő poláris és szubtrópusi jet stream az északi félgömbön.
2025-ben várhatóan folytatódik a szélsőségek sorozata. A La Niña és az El Niño hatásainak figyelembevételével a hőmérséklet-emelkedés több régióban is továbbra is jelen lesz. Fontos megemlíteni, hogy míg a szén-dioxid lassan melegíti a légkört hosszú távon, addig a metán 29-40-szer erősebb üvegházhatású gáz, amely gyorsabban hat, de néhány éven belül kiülepedik. A metán legnagyobb részben a természetből, a trópusi mocsarakból, a tundra talajainak olvadásából, a fosszilis üzemanyag-kitermelésből és a mezőgazdaságból származik.
Hamarabb jöhet a baj, mint hittük: a magyarok is veszélyben vannak
Csapadékos tél
A meteorológiai tél első hónapja már el is telt. Európában a Skandináv térségben több hó esett az átlagnál, míg a kontinens többi részén kevesebb, de a lehullott csapadék összmennyisége 12 százalékkal meghaladta az átlagos értéket. Ez a jelenség a klímaváltozás trendjeinek részeként értelmezhető, hiszen a téli időszak enyhülésével párhuzamosan a csapadék mennyisége nő, és egyre inkább folyékony formában érkezik. Januárban és februárban enyhébb időjárásra lehet számítani Európa nagy részén.
Miután a szükséges hideg felhalmozódik, Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában többször is előfordulhatnak különböző intenzitású hidegfrontok és erős enyhülések váltakozása. Idén tavasszal is várhatóak fagyok és fagykárok Közép-Európában, így Magyarországon is, különösen márciusban és áprilisban. Ennek egyik fő oka a sarki örvény (Polar Vortex) változása, amely a hideg levegő déli irányú áramlását befolyásolja. Ennek következményeként a szőlő- és gyümölcstermelők különösen az Alföldön, valamint a Zalai- és Somogyi-dombságok területén jelentős károkat szenvedhetnek.
Forró nyár vár ránk
A szezonális klímatrendek alapján a nyár ismét melegebb lesz az átlagnál, számos tartós és intenzív hőhullámmal az északi félteke különböző régióiban, különösen Európában, Kelet-Ázsiában, Észak-Amerikában és a Kárpát-medencében. A mediterrán térségben, ahol egyre magasabb a hőmérséklet, a kiszáradt talajok és az emberi tevékenység miatt ismét várhatóak nagy területeket érintő erdőtüzek. Az Alpok és Délnyugat-Európa talajai 2017 óta vízhiányosak, így nem zárható ki, hogy a Duna, Pó és Rajna vízgyűjtőterületein erős mezőgazdasági és hidrológiai aszályok alakuljanak ki. Ez a tavalyi évhez hasonlóan – nagy fokú bizonytalansággal – ismét energiaellátási problémákat okozhat Nyugat- és Délnyugat-Európában a nyár második felében.
Bár Közép-Európában a talajok vízzel telítődtek, egy forró és száraz nyár újabb súlyos aszályokat eredményezhet. A szezonális modellek alapján idén 40-45 százalék az esély arra, hogy a tavalyihoz hasonló időjárás alakuljon ki a nyári hónapokban. Ha tavasszal és kora nyáron tovább telítődnek a talajok, akkor az erdőgazdálkodás jelentős része Európa nagyobb területein mentesülhet az extrém aszálytól. A mediterrán térségben, így az Ibériai-félszigeten, Dél-Franciaországban és a Balkánon továbbra is hosszú távú szárazságra lehet számítani, ami a klímaváltozás jellemző tendenciáinak megfelelően alakul.
Sorra pusztulnak ezek a területek: sokkal nagyobb a baj, mint hittük
A 2022-es évhez hasonló súlyos aszályok valószínűsége Európa egészét tekintve 45 százalék alatt marad, de a Kárpát-medencében ez az arány magasabb. A légkörben felhalmozódó energia következtében erős nyári viharok is várhatóak, és a szezonális előrejelzések szerint a nyári időszak szeptember végéig elhúzódhat. Az ősz és a következő tél előrejelzése jelenleg még bizonytalan, mivel hosszú távú becslések sem adhatók. Összességében elmondható, hogy a globális és regionális felmelegedés idén is folytatódik, és a fokozódó éghajlatváltozás miatt 2025-ben is számos szélsőséges és extrém időjárási eseményre lehet számítani – hangsúlyozza a Klímapolitikai Intézet elemzése.
