A szokatlanul enyhe tavasz és a rekordforró nyár után a következő néhány hét időjárásán múlik, hogy milyen lesz az idei évjárat az extrémitásoktól szenvedő pincészetekben.
Van még egy hónapunk, egy kicsit több is, ami alatt kiderül, hogy milyen lesz az évjárat. A végjáték az, ami nagyban meghatározza a gyümölcs minőséget és nekünk elsősorban ez, vagyis a szőlő minősége a lényeg
- mondta el az Agrárszektornak Lőrincz György, a St. Andrea Szőlőbirtok borásza, aki hangsúlyozta: örök optimistának tartja magát. Mint fogalmazott, ők minden évben kiváló évjáratot terveznek, ez nincs másképp idén sem. Ezzel együtt kifejtette: az idei év eddig „irdatlan nehéz” volt.
Normál év már nincs
Növényvédelmi kihívásokkal tarkított évjáratról beszélünk, amiben volt minden: lisztharmat, peronoszpóra, olykor fekete rothadás is feltűnt, és jeget is kaptunk. Volt olyan időszak, amikor sok csapadék volt, és volt aszályos periódus is. Rendkívül izgalmas hónapok állnak mögöttünk. Most viszont örülünk, hogy láthatóan van remény jó gyümölcsszedésre és talán a tervek megvalósításához is kellő alapjaink vannak.
A borász hozzátette: a mennyiségi mutatók lehetővé tették azt is, hogy válogassanak még a szőlőkben, emiatt zöld szüretet is tartanak. A borász szerint a következő 4-6 hét időjárásán most sok múlik, alapvetően nem túl forró, de napsütéses, érlelő időszak lenne az ideális.
Egy szép, kiegyensúlyozott, száraz időszakban lenne jó szüretelni, egy kis csapadéktól nem ijedünk meg, de a nagy eső már nem kellene.
Lőrincz György szerint általános jelenség, hogy az idei év időjárása miatt korábban kezdődik a vörösbor-fajták szürete is, mint normál esetben, és hozzátette:
normál évjárat már öt-hat éve nincs.
Korábban jön a szüret
A pincészetben valószínűleg szeptember elején elkezdhetik szüretelni a pinot noir-t, amelyet máskor szeptember 10-15 között kezdtek szedni. Előtte már a fehérszőlőt biztos, hogy szüretelnek, például a szürkebarátot, ennél korábbi fajta nincs a St Andrea repertoárjában. A kékfrankos érettségétől függően szeptember végén már szüretelhető. Összességében tehát úgy tűnik, hogy a szüret 10 nappal, akár két héttel korábban jöhet az egyes fajtáknál.
Csodás borok lehetnek idén, mégsem őszinte a borászok mosolya
Szekszárd kiszáradt
Korainak tartja még az évjáratról szóló jóslatokat Takler András, az ismert szekszárdi borászcsalád tagja is, aki az Agrárszektornak elmondta: amíg nincsenek meg az első minták, laboreredmények, addig csak feltételezések lehetnek. Hozzátette ugyanakkor: időnként vannak kellemes meglepetések. Mint fogalmazott:
a tavalyi évről sem gondoltuk volna, hogy ilyen szép lesz.
Összességében azonban jelentős részben a szekszárdi, csapadékhiányos időjárás miatt nem látja túl pozitívan az idei évet.
Kósza eső két hete volt, rendes csapadék már nagyon régen. Annyi jó hír van, hogy idén a betegségekkel szemben tudtunk boldogulni. Tavaly a peronoszpóra nagyon kegyetlen volt, nálunk elvitte a termés több mint felét. Idén nincsen ekkora probléma. A szőlőben azt láttuk, hogy elsősorban a szélső sorokon voltak aszálytünetek, a fiatal szőlőt öntöztük is, több helyen kénytelenek voltunk lajtoskocsival menni és nyomni a gyökerekhez a vizet. A következőkben én még két hétig én nem látok Szekszárd körül csapadékot, a környéken a kukorica még nagyobb bajban van, sőt, annak már lehet, hogy annyi is. Így egyelőre sok jót nem lehet mondani. Igaz, a kötött talajon az idős szőlő nem esik kétségbe. A szépen mutatkozó fürtszám mellett ugyanakkor félő, hogy a fürtöknek nem lesz súlya, vagyis egyszerűen nincs a bogyókban elegendő lé.
Eső kellene és áremelkedés
Takler András szerint a következő hetekben még egy nagyobb eső sokat tudna segíteni, de sok idő már nincs, hiszen korai szürettel számolnak itt is. Mivel nagyobb mennyiségű csapadékra nincs most kilátás, ezért egyelőre a jelenlegi helyzetben a normál termés felével lehet számolni.
Sokan már meg sem művelik a villányi és tokaji szőlőket
Nem alakulnak jól az árak sem. Ha a 200 forintos önköltség mellett a felvásárlási árak 120-ról 150 forintra emelkednek, akkor egy kis veszteséget elkönyvelve talán túl lehet élni.
Ha viszont marad 120 forint a szőlő ára, akkor tömegesen fognak tönkremenni szőlészetek, az biztos. Ennek ellenére nincs megfelelő ára sem a szőlőnek, sem a bornak.
Mint kifejtette, a hazai fogyasztás nem alakul jól, a lakosságnak nincs pénze megfizetni a vendéglátást, éttermeket, és a minőségi bort sem. Más országokban sem jó a helyzet, még a jóléti térségekben is csökken a borfogyasztás. Ezzel együtt szerinte az export lehetne az a lehetőség, amely jobb értékesítést jelenthetne a magyar borászatoknak, ezzel próbálkoznak is a szereplők, de a magyar borral nem egyszerű megjelenni a külpiacokon.
Elfogy a nyereség: lejtmenetben a magyar borágazat
Veszélyben a fehérborok?
A szokatlanul enyhe tavasz és a forró nyár feladja a leckét a fehérborokat készítő pincészeteknek is. Mint a Reuters körképében beszámolt róla Magyarország rekordmeleg júliusa arra kényszerítette az ország egyes bortermelőit, hogy augusztus elején, a szokásosnál akár egy hónappal korábban kezdjék meg a szőlő szüretelését. A hírportál hozzáteszi:
a klímaváltozás súlyos hatással van Magyarország elismert borászati ágazatára, mivel a tudósok szerint az emelkedő hőmérséklet miatt az országban túl meleg lehet a fehérborok, köztük a híres tokaji bor előállításához.
"Nem emlékszem, hogy ezt a szőlőfajtát valaha is ilyen korán szüreteltük volna. Legalább egy hónappal korábban vagyunk" - mondta Kerek László, a szőlőtermesztés balatonlellei veteránja a hírügynökségnek. Kerek, aki családjával augusztus elején kézzel szüretelt szőlőt, a korai szüretet egyértelműen az éghajlatváltozásnak tulajdonítja.
A Hungaromet jelentéséből kiderült, hogy az idei július volt a legmelegebb Magyarországon a hőmérséklet-követés 1901-es kezdete óta. Szabó Péter, az Eötvös Loránd Tudományegyetem éghajlatkutatója szerint a magyarországi bortermelő régiókban 25 százalékkal nőtt a növekedési foknapok száma, ami a termés éréséig tartó hőséget jelzi.
A modelljeink azt mutatják, hogy a növekedési foknapok tovább fognak emelkedni, és Magyarország éghajlata ezután már nem lesz ideális a fehérbor számára
- mondta a kutató a Reutersnek. Szerinte a magyar bortermelőknek, akiknek több mint kétharmada fehérborhoz való szőlőt termel, alkalmazkodniuk kell, és át kell állniuk a melegebb éghajlathoz jobban illeszkedő vörösbor előállítására.
Próbálnak alkalmazkodni a borászok
A portál szerint azonban magyar borászok úgy vélik, hogy a következő évtizedekben néhány változtatással képesek lesznek alkalmazkodni a változó éghajlathoz és továbbra is tudnak hagyományos fehérborokat termelni.
"Úgy néz ki, hogy mi leszünk az új mediterrán régió, tehát ez a váltás nem feltétlenül lesz nemkívánatos a magyar borászat számára, de alkalmazkodnunk kell" - mondta a hírügynökségnek Varga Péter, a szintén Balaton-parti Varga Pincészet tulajdonosa Badacsonyorosziban. Az évente 15 millió palackot értékesítő pincészete már most olyan stratégiákat vezet be, amelyekkel minimalizálja a szőlő közvetlen napsugárzásnak való kitettségét, és fontolgatja, hogy új szőlőtőkéket ültet a déli fekvésű lejtők helyett keleti fekvésű lejtőkre.
A kelet-magyarországi Tokaji borvidék borászai, akik a jellegzetes édes, késői szüretelésű tokaji boraikról híresek, szintén aggódnak a forróbb nyarak miatt.
A hűvös és párás októberi reggelek létfontosságúak a szőlőtermesztés szempontjából, mondta Kanczler András, a Basilicus pincészet borásza. Hozzátette azonban, hogy "a kiszámíthatatlan őszi időjárás jelentette kockázatot egy kicsit csökkentheti, ha a szőlő korábban érik".
