A magyar gyümölcstermesztésre nem jellemző, hogy komoly változás lenne egyik évről a másikra, de az egyes évek terméshozamait nagyban befolyásolja, hogy milyen volt az időjárás az előző esztendőben. Erről Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke beszélt az Agrárszektornak, hozzátéve, hogy bár a 2024-es év első fele jó volt, a június-augusztus időszakban tapasztalt aszályos időszak komolyan befolyásolta a terméshozamokat tavaly. A szakember szerint semmiből se volt nagy termés, és bár emiatt idén lehetnének jók a hozamok, még nem lehet megjósolni, hogyan hatott az ültetvényekre, illetve a virágrügyek kondíciójára az aszály. És ez most a nagy kérdés - jelentette ki a FruitVeB elnöke.
Takács Ferenc, a FruitVeB alelnöke nemrég a kérdéssel kapcsolatban elmondta, hogy az elmúlt napok enyhe időjárása nem volt alkalmas arra, hogy beindítsa a gyümölcsfák nedvkeringését. Most pedig hűvösebb idő jön majd, éjszakai mínuszokkal. A szakember azt is kifejtette, hogy a gyümölcsösök mélynyugalmi állapota még nem ért véget, hiszen az éjszakák továbbra is hűvösek maradtak. Csak akkor lenne ok az aggodalomra, ha a 15 Celsius-fok körüli hőmérséklet tartósan, legalább két hétig fennmaradna, napsütéssel párosulva - tette hozzá Takács Ferenc.
Riasztó a helyzet a magyar földeken: ennyi volt, sok gazda már nem bírja tovább
Apáti Ferenc beszélt arról is, hogy az elmúlt év során nem javult érdemben a hazai ültetvények állapota. A FruitVeb szakemberei azt gondolták, a 25 évnél idősebb ültetvények mostanra ki fognak kopni az ágazatból - amire egyébként nagy szükség lenne -, ám az ökológiai gazdálkodással kapcsolatos támogatásoknál megszüntették az ültetvényekre vonatkozó 25 éves életkor-plafont. Emiatt azonban több ezer hektárnyi olyan ültetvény is megmaradt Magyarországon, amelyet egyébként felszámoltak volna, ám pusztán csak a támogatások miatt megéri őket megtartani.
A szakember szerint a következő időszakban is folytatódni fog a hazai gyümölcsösök területének csökkenése. Az ágazat széles körű fejlesztésre szorulna, mivel a termelési színvonal több évtizedes lemaradásban van, és sok gyümölcstermelő nem bírja a versenyt.
Mint ismeretes, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatbázisa szerint az elmúlt 50 évben a hazai gyümölcsösök területe megközelítőleg 50%-kal csökkent. Amíg 1974-ben még 163,4 ezer hektáron foglalkoztak gyümölcstermesztéssel hazánkban, ez 2024-re 81,9 ezer hektárra esett vissza.
Ami a jövőt illeti, óriási a bizonytalanság: Apáti Ferenc szerint az már most látszik, hogy a következő pár évben el fog tűnni a magyar gyümölcsösök közel fele. Ennek egyik oka az ültetvények életkora, de a rossz egészségi állapotok és a termelők elöregedése is hatással lesznek a folyamatokra. Apáti Ferenc szerint körülbelül 40 ezer hektárnyi gyümölcsös fog megmaradni az országban. A FruitVeB elnöke szerint korszerű, öntözött és intenzív ültetvényekkel ennyi is elég lenne az ország önellátásához. A következő időszakban arra kell összpontosítani, hogy ez a megmaradó 40 ezer hektár és a most települő ültetvények korszerűek legyenek - tette hozzá a szakember.
Fordulóponthoz értünk: most dől el a magyar gyümölcstermesztés jövője?
A klímaváltozás hatásai drágán ugyan, de kivédhetők
A legtöbb gyümölcsfaj továbbra is termeszthető Magyarországon, ám vannak olyanok, amelyeknél a megváltozó klimatikus viszonyok már korlátozzák a hozamokat és így a jövedelmezőséget. Ilyenek a bogyós gyümölcsök, a málna, a szeder, a ribizke
- mondta el Apáti Ferenc.
A FruitVeB elnöke szerint jelenleg nem is az a legfontosabb kérdés, hogy milyen gyümölcsöt termesszen az ember, hanem az, hogy azt hogyan tegye? A szakértő szerint frisspiaci gyümölcsöt ma Magyarországon kizárólag intenzív és szuperintenzív módon, öntözéssel, valamint fagy- és jégvédett körülmények között szabad termeszteni, magas ráfordítási színvonallal, ami ráadásul komoly tőkét és szaktudást igénylő feladat.
Ha ezen feltételek közül valamelyik hiányzik, akkor nem szabad belevágni a frisspiaci gyűmölcsök termesztésébe
- húzta alá Apáti Ferenc.
A szakember a feldolgozóipari alapanyagok kapcsán kifejtette, hogy azokra hasonló kitételek vonatkoznak, de ezeknél az ültetvényeknél a jégháló már nem szokott beleférni a plusz költségekbe. Emiatt azok kitettebbek az időjárási szélsőségeknek. A FruitVeB elnöke ugyanakkor kiemelte, hogy az ilyen típusú ültetvényeknél a minél magasabb fokú gépesítésre kell törekedni.
