Franciaországban idén a vegetációs időszakban tapasztalt heves esőzések és a normálisnál kevesebb napsütés miatt az 1980-as évek óta a legkisebb mennyiségű lágybúzatermés volt idén. Emellett a malomipari minőség fontos mérőszáma, a próbamérleg is rosszul alakult - írta meg a Reuters. A FranceAgriMer mezőgazdasági hivatal közlése szerint a termés mindössze 28%-a mutatott olyan tesztsúlyt - amely meghatározza a búzából kinyert liszt mennyiségét -, amely megfelel a szokásos 76 kilogramm/hektoliter szabványnak.

Mivel a malmok az alacsony testsúllyal rendelkező búzát dolgozzák fel, várhatóan 5-6%-kal több termést kell ledarálniuk, mint az előző szezonban, hogy azonos mennyiségű lisztet kapjanak, ami növeli a költségeiket

- mondta Jean-Jerome Javelaud, az ANMF ágazati szövetség alelnöke.

A szakember szerint a malmoknak várniuk kell a kínálat biztosítására, mivel a gabonakezelők válogatják a búzát, a gazdák pedig visszatartják az eladást a nemzetközi búzaárak miatt, amelyek jelenleg alig fedezik a költségeiket. Jean-Jerome Javelaud szerint ez egy hosszú szezon lesz, és a molnárok nagyon is tisztában vannak azzal, hogy 73, 72, sőt talán 71 kilós tesztsúlyokkal kell majd dolgozniuk. Északkelet-Franciaországban, ahol a szakember egy malmot üzemeltet, a feladat különösen nehéz volt, mivel a lágybúzatermés mintegy felét a 70 kilogramm alatti tesztsúly miatt állati takarmányozásra minősítették vissza.

Az ellátási hiány veszélye azonban nem állt fenn, mivel a hazai malomipar évente mintegy 5 millió tonna búzát használ fel, ami még az idei, kevesebb mint 26 millió tonnára becsült termésnek is viszonylag kis részét jelenti. A gyenge termés fő hatása várhatóan az exportnál fog mutatkozni, mivel a FranceAgriMer előrejelzése szerint a 2024/25-ös francia szállítások az Európai Unión kívülre 61%-kal fognak csökkenni a tavalyi szezonhoz képest.

A malmok megnövekedett kitermelési költségeit a mérsékelt búzaárak is ellensúlyozhatják, így nem valószínű, hogy a fogyasztók olyan inflációs hatásokat tapasztalnak majd, mint két évvel ezelőtt, amikor Oroszország ukrajnai inváziója miatt a nyersanyagárak spirálba szöktek

- tette hozzá Jean-Jerome Javelaud.