A folyók árhullámai nem feltétlenül kapcsolódnak egy-egy extrém csapadékos időszakhoz. Ritkább esetben előfordulhat az is, hogy az érintett folyó medre valamilyen okból hirtelen áthelyeződik és a folyó új utat vág magának a környező területeken.
Egy ilyen esemény például akkor következhet be, amikor a folyó vize a környező táj, az ártér fölé emelkedik, sokszor a mederben felhalmozódó üledékek miatt, de akár mesterséges okok is állhatnak a háttérben. A katasztrófa során óriási területek kerülhetnek víz alá, ami lakott területeket és agrártájakat épp úgy veszélyeztethet.
A közelmúlt egyik legtragikusabb ilyen árhulláma 2008. augusztusában zúdult le, amikor az indiai Kosi folyó medre egy gát átszakadása miatt 120 km-rel keletebbre tolódott és lakott területek mellett rendkívül termékeny területeket is elárasztott. A tragédia több száz halálos áldozatot követelt, több mint 30 millió lakost érintett közvetlenül és több mint 1 milliárd dolláros gazdasági kárt eredményezett. Ugyanígy a folyómeder áthelyeződésével függött össze az Indus 2010-es pakisztáni áradása is, amely 20 millió embert érintett.
Elöntheti a földeket az árvíz: hatalmas károkat okozhatnak az áradások
Az Indiana University kutatóinak fejlett távérzékelési technológia alkalmazásával most számtalan olyan helyszínt sikerült azonosítani, ahol egy ilyen esemény bármikor bekövetkezhet. A Nature folyóiratban közölt új eredmények alapján egyértelműen látszik, hogy a potenciális veszély Damoklész kardjaként továbbra is milliók feje felett lebeg világszerte. Az eredmények szerint főleg hegyvonulatok mentén és a tengerparti területeken várhatók ilyen események, és geológiai okok miatt különösen a kevésbé fejlett afrikai, ázsiai és dél-amerikai térségek veszélyeztetettek.
Súlyos árvíz pusztított az EU-ban: mutatjuk, hol a legnagyobbak a károk
A szélsőséges időjárási események gyakoriságának növekedésével együtt kritikus fontosságú, hogy az érintett országok tisztában legyenek egy ilyen esemény lehetőségével. A megfelelő vészhelyzeti forgatókönyvek előkészítése ugyanis milliók életét mentheti meg és jelentősen csökkentheti a felmerülő gazdasági, mezőgazdasági és infrastrukturális károk mértékét.
