Az állattartásnak a jövőben is meghatározó szerepe lesz a magyar mezőgazdaságban, még ha a tavaly indult európai uniós támogatási ciklus egyre több zöld célú termeléskorlátozást és adminisztratív terhet ró a termelőkre és a közigazgatásra. Ez óhatatlanul érinti a támogatásokhoz való hozzájutás dinamikáját akkor, amikor felértékelődött a támogatások szerepe a jövedelmezőségben, a fejlesztésekben, ezért számítanak a Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSZ), a tenyésztőszervezeteknek, a szakmának, valamint az agrárfelsőoktatásnak, a tudásközpontoknak az együttműködésére, tapasztalatok megosztására a felhívások társadalmasításában - tette hozzá Farkas Sándor.

Az államtitkár kitért arra, hogy a jövőben is "számos olyan szerep és feladat" lesz, amely túlmutat a tenyésztéshez, genetikai fejlesztő munkához kapcsolódó, szűken vett hagyományos szakmai tevékenységen, de ha a gazdálkodók jövedelmezően és sikeresen szeretnének tenyészállatokat előállítani, értékesíteni, akkor a megszokottnál jóval több területen kell "felvenni a kesztyűt". Farkas Sándor kiemelte, hogy a magyar állattenyésztőknek és állattartóknak uniós összehasonlításban a legnagyobb számú támogatási jogcím áll rendelkezésére, és az elmúlt években minden lehetőséget megragadtak azok bővítésére az uniós szabályozási és a magyar költségvetési keretek között.

Hangsúlyozta továbbá, a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervben a lehetőségekhez mérten továbbra is fenntartják az állattenyésztés kiemelt támogatását, továbbra is elérhetőek lesznek az állattartó telepek általános korszerűsítését, új telepek létesítését, az energiafelhasználás csökkentését támogató felhívások, és lehetőség nyílik a telepek járványvédelmi fejlesztéseinek dotációjára is.

Az állattartó telepek fejlesztésének támogatása című, 150 milliárd forint keretösszegű felhívásnál 5 milliárd forint, az állattartó telepek megújításának támogatása című felhívás esetében 200 millió forint az elnyerhető legnagyobb összeg - jegyezte meg, hozzátéve hozzátette, hogy előbbinél október 15-étől, utóbbinál szeptember 17-étől lehet benyújtani a támogatási kérelmeket.

Az államtitkár szólt arról is, hogy az állattartóknak elérhetővé váltak egyes állatjóléti, illetve génmegőrzési pályázatok is, a kormány ugyanis kiemelt feladatának tekinti az állattenyésztés genetikai alapjainak megőrzését, a mezőgazdasági genetikai erőforrások fenntartható használatát és fejlesztését. Mint fogalmazott,

az állati genetikai erőforrások in situ megőrzésének támogatását is tervezzük a stratégiai terv keretében, a korábbi támogatáshoz hasonlóan tizennégy őshonos baromfifajta lesz támogatható, a felhívást még idén meghirdetjük.

Farkas Sándor hozzáfűzte, hogy elkészítés alatt állnak az állatjóléti tevékenységeket ösztönző további pályázatok is: a tervek szerint a tejtermelő szarvasmarha, a kiskérődző, valamint a méhészeti ágazatnak szóló kiírások is megjelennek idén. Az államtitkár elmondta, október 16-tól várhatóan megkezdődik az emelt összegű előlegfizetés, melynek mértéke a közvetlen támogatások esetében legfeljebb 70%, a vidékfejlesztési forrásból finanszírozott terület- és állatalapú támogatások esetében legfeljebb 85% lehet.

December 1-től kezdetét veszik a rész- és végfizetések, ezek 2025. június 30-ig tartanak, a kormány célja ugyanis az, hogy minden lehetséges jogcímen elinduljon az előleg- és részfizetés, illetve, hogy a végfizetéseket az érintett gazdálkodók minél nagyobb arányának biztosíthassa 2025. március 30-ig - közölte.

Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora utalt rá, hogy a három évtizedes múltra visszatekintő KÁN mára nemcsak a Dunántúl legnagyobb agrárkiállításává vált, de Magyarországon a legnagyobb ilyen jellegű rendezvény, amely összekapcsolja a mezőgazdaság, az agrárképzés, a felsőoktatás és az utánpótlásképzés területét. Papp Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke arról beszélt, hogy meggyőződése, a KÁN az állattenyésztés legjobb reklámfelülete, legnagyobb marketingje, ahol megismerhetők a legújabb kutatásokat, innovációk, technológiák.

Az állattenyésztési kiállításként indult, mára egyetemi napokká fejlődött háromnapos eseményen az idén 100, az agráriumban érdekelt kiállító mutatkozik be, a programokra a szervezők 30-40 ezer látogatót várnak.