Az élelem a legalapvetőbb emberi szükséglet közvetlenül a levegő és a víz után. Az élelemhez való jogot az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata is elismeri, hiszen a változatos, tápláló, megfizethető és biztonságos ételhez való hozzáférés mindannyiunknak szükséges az aktív és egészséges élethez. Ehhez képest az elmúlt évek társadalmi, gazdasági és éghajlati turbulenciái után az éhezés ismét felfutóban van világszerte. Jelenleg körülbelül 733 millió ember éhezik a világon és világszerte több mint 2,8 milliárd ember nem engedheti meg magának az egészséges táplálkozást, ami hozzájárul az alultápláltsághoz, a mikroelem-hiányokhoz és az elhízáshoz.
Bár világ gazdálkodói által megtermelt élelmiszer bőven elegendő lenne a Föld lakosságának élelmezésére, ennek ellenére a világon minden 11. ember minden este éhesen fekszik le. Ezek a problémák minden országban vannak, sokan vannak, akik kénytelenek kevésbé tápláló, olcsóbb élelmiszereket vásárolni mondta Viorel Gutu, a FAO főigazgató-helyettese és európai és közép-ázsiai regionális képviselője. A szakember beszélt arról is, hogy a táplálkozással kapcsolatos kihívások Európában és Közép-Ázsiában kiemelt fontosságúak, amelyek arra kényszerítik az embereket, hogy átgondolják az élelmezéssel kapcsolatos stratégiáikat. Viorel Gutu szerint a fenntarthatóbb agrár-élelmezési rendszerek kiépítése felé vezető úton minden egyes ágazat és csoport - beleértve a kormányokat, a magánszektort, a gazdálkodókat, a tudományos életet, a civil társadalmat és az egyéneket - fontos szerepet játszik az élelemhez való jog előmozdításában és a pozitív változás előidézésében.
Ideje felelősséget vállalni az éhezésmentes jövőért
- mondta Viorel Gutu.
Nagy István agrárminiszter arról beszélt, hogy amíg az előrejelzések szerint Föld népessége az évszázad közepére 25%-kal növekedhet, addig a világ lakosságának élelmiszerigénye ugyaneddig akár 60%-kal is magasabb lehet. Éppen ezért a termelésben kell a fenntarthatóság: talajok romlása, vízhiány és a klímaváltozás egyéb hatásai mind-mind erre szorítja az emberiséget. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a fejlett országokban a pazarlás több mint fele a háztartásokban keletkezik. Magyarországon már 2016-ban elindult a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programja, amelynek köszönhetően 2022-ig hiszen több mint negyedével csökkent az egy főre eső élelmiszerpazarlás Magyarországon. A miniszter elmondta, hogy a következő időszakban az élelmiszerpazarlást a háztartásokban, kiskereskedelemben és vendéglátásban 30%-kal, a feldolgozás terén pedig 10%-kal tervezik csökkenteni.
A magyar lakosság a csökkentések ellenére is 230 ezer tonna élelmiszert pazarol el évente, ami összlakossági szinten több száz milliárd forintos kiadást jelent
- mutatott rá Nagy István.
Cseh Balázs, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnöke elmondta, hogy az élelmezési világnapon nagyobb figyelmet kap az ő tevékenységük is: az élelmiszerbank ugyanis a feldolgozóktól és kereskedőktől vesz át olyan felesleget, amit azok egyébként kidobnának. A szakember közölte, hogy évente mintegy 10 ezer tonnányi élelmiszert tudnak megmenteni, amelyet 500 szervezeten keresztül juttatnak el a rászorulóknak. Az elmúlt évben az élelmiszerbanknak sikerült szorosabb együttműködést kialakítania a vendéglátóipari szektorral, amelynek köszönhetően már iskolai menzákról, éttermek konyháiból is tudnak élelmiszert menteni. Cseh Balázs elárulta, hogy az idén 19. alkalommal elinduló adománykonvoj 30 tonna élelmiszert fog elszállítani, 45 millió forint értékben, amelyből az egyesület munkatársai 9 ezer élelmiszercsomagot fognak majd összeállítani.
